Szilágyi György (Jobbik)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott változtatások, illetve a gazdasági versenyhivatali eljárást segítő pontosítások az elmúlt egy-két év tapasztalatai alapján kerültek összeállításra.

Önmagában az a tény, hogy a 2014. július 1. napján hatályba lépett átfogó módosításokat követően most ismét újabb módosításokról kell döntenünk, felveti azt a kérdést, hogy vajon mennyire megalapozottak a mostani javaslatban foglaltak, és mennyire voltak megalapozottak a 2014-ben foglaltak, hogy most ismét erről kell beszélnünk.

A tisztességes piaci magatartásról szóló törvény hivatott arra, hogy mindazokat a piaci magatartásokat, amelyek a versenyt a fogyasztók kárára korlátozzák, tiltsa, valamint hogy az ezen magatartások elleni hatékony fellépés eszköz- és intézményrendszerét megteremtse.

(13.20)

Olyan magatartásokról van szó, mint például az autópályát építő cégek tisztességtelen háttér-megállapodása, ami drasztikusan emeli az árakat, és a verseny kizárásával osztja fel egymás között a piacot. Az autópályák és gyorsforgalmi utak építésével kapcsolatosan már évtizedes múltra tekint vissza a tisztességtelen piaci magatartás. Emlékezzünk csak Dávid Ibolya szavaira, aki talán akkor mondott igazat az elmúlt húsz évben, amikor is kijelentette, hogy 70:30 százalékban osztja fel egymás között azt a hasznot, amit pluszban rászámolnak, az éppen aktuális kormánypárt és az éppen aktuális ellenzék. Sajnos, ez jellemző volt az elmúlt 20-25 évre, ezért is mondhatjuk azt, hogy tart itt ez az ország, ezért is mondhatjuk azt, hogy azoknak a kormányzati erőknek, amelyek az elmúlt 25 évben kormányozhatták ezt az országot, ebben óriási felelősségük van, ezért is mondhatjuk azt, hogy ez a nagykoalíció, ami kialakult ezekben a kérdésekben, önöknek köszönhető, azoknak a XX. századi pártoknak, amelyek ezt az egész rendszert így, ahogy van, kialakították és felépítették.

Vagy például olyan magatartásokról is beszélhetünk, amikor az üzleti döntéseket úgy befolyásolják, hogy az ajánlatkérés során olyan körülményeket teremtenek mesterségesen, ami a más szolgáltatással való tárgyszerű összehasonlítást kizárja. Például ‑ hogy erre is mondjunk példákat ‑ a közvilágítási rendszerek korszerűsítésénél előírnak olyan feltételeket, amelyeknek nyilvánvalóan csak egyetlen cég felelhet meg. Erre is kiváló példa kínálkozik: a miniszterelnök úr vejének cége, illetve ezen cég robbanásszerű fejlődése és hirtelen, talán nem váratlan piaci térnyerése. Kérdés, hogy ha ezt a közeget önök nem teremtették volna meg, vajon a miniszterelnök úr vejének a cége akkor is ilyen sikeres lenne-e, s így tudná nyerni ezeket a különböző beszerzéseket.

Az előttünk fekvő törvény tehát ilyen esetek megelőzésére, illetve, ha már bekövetkeztek, ezek kezelésére vonatkozóan tartalmaz szabályokat. A hatályos törvényünk szövege a gyakorlati tapasztalatok alapján nem volt alkalmas ezen esetek megelőzésére, illetve a számos közismert példa tanúsága szerint ezen, már sajnálatosan bekövetkezett esetek kezelésére sem. Az előttünk fekvő módosítás azonban a törvény ezen hiányosságait nem küszöböli ki.

A jelenlegi módosítási javaslat a valós problémák megoldására alkalmatlan, gátlástalan képmutatás a kormányzat részéről, hogy a jelen javaslathoz hasonló, látszatmódosításokkal maszatol ahelyett, hogy a már meglévő, írott jogszabályi rendelkezéseket mindenekelőtt saját maga betartsa, illetve ezt követően a piaci szereplőkkel következetesen betartassa.

Lehet-e tenni, lehet-e cselekedni ezekben az ügyekben? Erre is engedjék meg, hogy mondjak egy példát! A Fővárosi Önkormányzat a Demszky-éra utolsó időszakában, tehát a 2010-ig terjedő négyéves ciklusban a közbeszerzések kapcsán 6 milliárd forint büntetést fizetett ki különböző cégek után. Erre megvolt a jól fölépített sémájuk, hogy miért is lett ez 6 milliárd forint, és milyen közbeszerzési eljárásokat folytatott le akkor a Fővárosi Önkormányzat. A törvények nem változtak, nem volt semmi más tényező, egyetlenegy tényező lett, hogy 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe is, és a Fővárosi Önkormányzat közbeszerzési bizottsági elnöki pozícióját egy jobbikos képviselő, Szabó György látta el. Önök szerint 2010-től 2014-ig mennyi büntetést fizetett ki a Fővárosi Önkormányzat az előző ciklushoz mérten, a 6 milliárd forinthoz képest? Elmondom önöknek: nulla, azaz nulla forintot. Miért? Mert következetesen betartatták a jogszabályokat.

Lehet ezen mosolyogni, csak tudja, Szabó Györgynek az volt az első lépése, hogy a legelső közbeszerzési munkájánál elment egy olyan találkozóra, ahol az azt a munkát végző cégek vezetői és megbízottjai ültek össze, és beült erre a tanácskozásra. Azt tapasztalta, hogy megbeszélték egymás között, hogy ki mennyivel számláz túl, ki hogy osztja vissza a pénzeket, és amikor elértek hozzá, akkor megkérdezték tőle: „És ön melyik céget képviseli?” Mondta, hogy ő nem céget képvisel, hanem a Fővárosi Önkormányzat közbeszerzési bizottságának az elnöke. Egyébként ez a beruházás abban a pillanatban meghiúsult, innentől kezdve visszavonták, és tudták nagyon jól, hogy mostantól kezdve egy olyan ember van ott, aki be fogja tartatni normálisan a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dolgokat. Tehát lehetne tenni, hiszen ez egy nagyon fontos kérdés lenne.

Még egy utolsó példa. Már képviselőtársam említette a körbetartozások rendszerét. Igen, ilyen volt például a Bálna, a CET-projekt a fővárosnál, aminél megint kik voltak azok, akiknek a családjai tönkrementek? Azok a munkavállalók, akik a valódi munkát végezték. Az offshore-cégek jól jártak, amelyeket Demszky Gáborék bevontak ebbe a projektbe, mindenki jól járt, a fővállalkozótól kezdve mindenki; egyetlenegy olyan réteg volt, aki a munkát elvégezte, aki effektíven ott dolgozott, aki effektíven felépítette ezt a létesítményt, az ő családjaik bizony ebbe majdnem tönkrementek, sőt voltak olyanok, akik tönkrementek, hiszen ők nem kapták meg a pénzt.

Magyarország sikerének kulcsa a gazdasági versenyképességben van, amely versenyképesség az elmúlt években nem javult jelentősen, a gyakran változó, gyakran követhetetlen szabályozás és szinte minden esetben következetlen végrehajtás az egyik fő versenyképességet rontó körülmény a korrupció mellett.

Nem várható el reálisan tisztességes piaci magatartás akkor, amikor maga az állam teremt tisztességtelen viszonyokat és követ tisztességtelen gyakorlatot a gazdasági döntések során. Például itt is említhetnénk a trafikmutyit, a szerencsejáték és a kaszinók ügyét, a földbérleteket, az önkényes vasárnapi boltbezárásokat, és még sorolhatnánk. Csak amikor ezeket fölsoroljuk, így történt ez tegnap is, amikor a Btk. módosításáról volt szó, és itt a korrupciós részhez én hozzászóltam, és tényeket soroltam fel, akkor Répássy államtitkár úr nagyon megsértődött rajta, hogy ezeket a tényeket föl mertük sorolni, hogy mennyire következmények nélküli ez az ország, következmények nélkül meg lehet tenni azt, hogy például bizonyos gazdasági szektorokat csak úgy megszüntetünk vagy önök megszüntetik, és odaadják, mondjuk, a barátaiknak, ismerőseiknek, rokonaiknak. Így történt ez a trafiknál, és nem probléma az, hogy ebben ismét családok mennek tönkre.

Vagy ugyanilyen tisztességtelen dolognak tartottuk mi a szerencsejátékkal kapcsolatos törvényt, a szerencsejátékkal kapcsolatos döntéseiket, amelynél az állam kárára, az állami cég, a Szerencsejáték Zrt. kárára hajlandóak voltak kijátszani ezt az egész piacot egy Andy Vajna nevezetű úriembernek, aki azóta is, köszöni szépen, nagyon jól él ebből a tevékenységéből, és tudja azt az egyébként sem kis vagyonát tovább gyarapítani, amivel eddig is rendelkezett.

Tehát mindenképpen a tisztességes piaci magatartást leginkább az segítené elő, ha maga a szabályozó állam járna el tisztességesen, következetesen és kiszámíthatóan, nem úgy, ahogyan azt ma Magyarországon látjuk, bármerre tekintünk. És igen, Z. Kárpát Dánielnek egyértelműen igaza volt abban, hogy nincsenek illúzióink, nem hisszük, hogy önök meg fognak változni ebben a fennmaradó három, mondjuk, három és fél évben, amíg esetleg önök kormányozzák ezt az országot. Akkor fog megváltozni ez a helyzet, akkor fogunk tudni küzdeni akár a korrupció ellen, akár a piaci tényezőkkel kapcsolatos szabályok betartatása és minden egyéb mellett, ha egy gyökeres változás áll be az ország vezetésében; abban az esetben fogunk tudni változtatni, ha a XX. századi pártok valóban kikerülnek a hatalom gyakorlásából, és jönnek olyan, XXI. századi pártok, amelyek szakítanak azzal a hagyománnyal, amit önök az elmúlt 25 évben Magyarországon kialakítottak és felépítettek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)