Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Nincs egy éve, hogy a most módosítani kívánt törvény hatályba lépett. A módosításokat látva azonban világos, hogy nagy részüket már a törvény elkészültekor be lehetett volna építeni, ha az előkészítés megfelelően zajlik, ha érdemi egyeztetések előzik meg. Így vissza kell hozni a törvényt, mert szembesültek a problémákkal, és ez a módszer folyamatosan rombolja a jogszabályok hitelességét. A jelen módosítás tartalmaz olyan elemeket, amelyek támogatandóak.

(13.10)

Ilyen például, mint ahogy ellenzéki társaim is mondták, a kis- és középvállalkozások szelídebb kezelése. Első alkalommal csak figyelmeztetést kapnának, nem büntetést; az intézkedést helyesnek tartjuk.

Vannak azonban olyan intézkedések, amelyeknek iránya jó lehetne, ugyanakkor ahelyett, hogy számon kérhető, objektív szempontokat határozna meg, önkényes döntéseket épít a rendszerbe. Ilyen a közbeszerzési eljárásoknál a külön GVH-vizsgálat kérésének lehetősége. Helyes, ha a GVH soron kívül megvizsgálhat közbeszerzéseket, hiszen látjuk, különösen az EU-s pénzek felhasználásánál, hogy milliárdos kár éri az adófizetőket egyes szereplőkre direkt kiírt pályázatokkal, a valós verseny kizárásával. Csakhogy a külön eljárást csak a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, jelen esetben Lázár János kérheti, minden további megkötés nélkül. Sajnos feltételezhető, hogy a miniszter nem minden gyanús közbeszerzést fog átküldeni a Versenyhivatalnak. Kérdés az, hogy másoknak miért nincs joguk a GVH-hoz ilyen kéréssel fordulni.

Ami az egész törvénymódosítás rákfenéje azonban, az az élelmiszer-ipari kartellek kezelése. A módosítás alapján mezőgazdasági termék vonatkozásában nem megállapítható a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása, ha a megállapodás a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének alkalmazására nem került sor.

A törvény szerinti mentesülési feltételek fennállását az agrárpolitikáért felelős miniszter állapítja meg. Ez meggyőződésünk szerint visszaélésekre adhat lehetőséget; elég csak a földmutyikra gondolni. Ez azért is kifogásolható, mert a tapasztalatok szerint ezzel az önkényes kézi vezérléssel a kormány képtelen a tisztességtelen forgalmazói magatartást kiszűrni. Ez még akkor is kijelenthető, ha az Auchant a közelmúltban egy gigabírsággal büntették meg, hiszen a Nébih táblázata szerint, amely a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos bírságokat tartalmazza, ez kivételnek is tekinthető. Megállapítható, hogy a büntetési tételek jellemzően nem elrettentőek, a panaszok pedig folyamatosak. A jogalkalmazás hiányosságai, a hatóságok gyengesége miatt a kormány képtelen a beszállítók és a fogyasztók hatékony védelmére a profitmaximalizálással szemben.

A mezőgazdasági kartellek kezelése rávilágít a kormány által előszeretettel űzött, egyedi ügyekre reagáló jogalkotás káraira és arra, hogy ennek a Gazdasági Versenyhivatal egyértelmű áldozata. Ez a törvényjavaslat ugyanis, némileg finomítva, a Tpttv.-be emeli a dinnyekartell során megalkotott botrányos kivételi szabályt, lásd a javaslat 16., illetve 21. §-át, amely gyakorlatilag kizárja, de legalábbis az agrárminiszter diszkrecionális és objektív szempontokat nem tartalmazó döntési kompetenciájába utalja a kartellezéssel kapcsolatos jogsértések szankcionálását agrártermékek vonatkozásában.

A dinnyekartell gyönyörű példája volt, hogyan szorítják ki az autonóm GVH-t, ha éppen arra van szükség, és teszik a rendszert teljesen önkényessé, nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva, amikről kiderült, hogy egyes Fidesz közeli politikus vállalkozók érdekei csupán. Még emlékszünk, a Gazdasági Versenyhivatal 2012. augusztus 27-én versenyfelügyeleti eljárást indított az összes nagy áruházlánc, beleértve a CBA-t, valamint a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen, mivel azok megegyeztek a dinnye árában. Erre reakcióként 2012 őszén az Országgyűlés módosította a szakmaközi törvényt. A javaslatot maga a dinnyeexportőr fideszes képviselő, Pócs János nyújtotta be, mégpedig a szokásos módon, egyéni képviselői indítványként, nyilván mindenféle hatásvizsgálat és egyeztetés nélkül. Ennek értelmében a mezőgazdasági termékeket érintő, akár folyamatban lévő kartelleljárásokban a Gazdasági Versenyhivatal köteles kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását a hazai versenyjog alkalmazhatósága kérdésében, és eljárását csak ezen álláspont alapján folytathatja.

A Gazdasági Versenyhivatal meg is kereste a vidékfejlesztési minisztert, és az általa adott válasz szerint nem volt megállapítható a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a szerinti jogsértés a vizsgált magatartás vonatkozásában. Magyarul az erre hivatott szerv, GVH helyett az ahhoz nem értő, parciális érdekeket és lobbikat képviselő miniszter értelmezte a törvényt és döntött el versenyjogi kérdést. Hangsúlyozzuk, hogy lehet olyan jogszabályokat alkotni, ami a hazai termelőket védi a külföldi dömping ellen, lehet segíteni a hazai termelők piacra jutását és piacaik megtartását. Ez azonban csak mindenki számára világos, számon kérhető feltételek lefektetésével lehet. Már csak azért is, mert a Fidesz már rengetegszer bebizonyította, hogy az ilyen kivételezős eljárásokat nem az ország érdekeinek védelmére, hanem csak a saját holdudvar táplálására használja.

Ugyanilyen, később egyedi intervenciós ügy volt az úgynevezett szemétkartell megmentése is. Igazán elegáns megoldással a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénybe tették bele, hogy a GVH ne vizsgálhassa a 2012-13. év közötti hulladékgazdálkodással kapcsolatos közbeszerzéseket. A módosítás most januártól lépett hatályba, és hatására a versenyfelügyelet sem tisztességtelen piaci magatartást, sem versenykorlátozás tilalmának megsértését nem állapíthatja meg a szemétgyűjtési és -hasznosítási tenderekben indult eljárásai során.

Egyetlen ügyben volt ilyen vizsgálat, az eljárást azonban a termékdíjtörvény értelmében meg kellett szüntetnie a felügyeletnek, mivel folyamatban lévő ügyekre is vonatkozott. A beterjesztés indoklása úgy szólt, hogy a hulladék gyűjtésére és hasznosítására kiírt közbeszerzések jellegüknél fogva igénylik, hogy az azokon induló felek egymással konzultáljanak és együttműködjenek. Ahelyett azonban, hogy meghatározták volna, hogy milyen együttműködések megengedettek, az egész szektort kivették a versenyszabályozás alól, tág teret engedve a fogyasztókat és az államot megkárosító kartellezésnek. Az ügyben tízmilliárdos büntetést is kiszabhatott volna a versenyfelügyelet, azaz a törvényjavaslat benyújtói tízmilliárdos kárt okoztak az államnak, és megint csak a mutyikultúrát erősítették.

Ezeknek az egyedi beavatkozásoknak a hatása nagyon veszélyes, mert a Gazdasági Versenyhivatal előbb-utóbb teljesen elbátortalanodik, és a politikai jóváhagyásra fog várni. Különösen, ha egyes ügyekben a törvény szerinti eljárásainak az a következménye, hogy csökkentik a hatásköreit. Tudjuk, hogy a Fidesz holdudvarának ez a fajta politikai kézi vezérlés kedvez, de az ország és a jól működő gazdaság érdekeivel ellentétes. Köszönöm a figyelmet. (Z. Kárpát Dániel tapsol.)