Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Még négy dolgot szeretnék megemlíteni csak nagyon röviden. Egyrészt Schiffer András képviselő úr beszélt az ügyiratkiosztás szabályainak a módosulásáról, ennek az automatizmusáról. Államtitkár úrral vitába keveredtek azzal kapcsolatban, hogy hogyan is történik ez a kiosztás. Részben ma is megvan ennek az automatizmusnak a folyamata, de államtitkár úr elmondta ezzel kapcsolatban, hogy nem lenne jó az automatizmus, mert az ügyek nem egyforma súlyúak, nehézségűek, és azok között nyilván csak ember tud mérlegelni.

Ezért szeretném elmondani államtitkár úrnak, bár most éppen megbeszélésben van, hogy hogyan is történik jelen pillanatban az ügyiratok kiosztása. Ez az automatikusnak mondott ügyiratkiosztás azért is lehetne automatikus, mert jelenleg is úgy van, hogy súlyozzák ezeket az ügyeket, amikor beérkezik az ügy, akkor nagyjából átnézik, ez alapján súlyozzák, mindegyik kap egy pontszámot, és a pontszámok alapján történik meg a kiosztás. Ha ez válna automatizmussá, akkor ez megoldható lenne, hiszen a pontszámok alapján súlyozottan nagyjából arányosan el lehetne osztani az ügyiratterheket. Tehát az megoldható lenne, amit Schiffer képviselőtársam ezzel kapcsolatban elmondott.

Államtitkár úr felvetette, hogy célszerű lenne, ha nagyobb lenne az átjárhatóság, és az előbb Bárándy képviselőtársam is erről beszélt a bírák, ügyvédek, ügyészek és egyéb szakvizsgával rendelkező jogászok állásai között. Ezzel kapcsolatban az elmúlt öt évben itt már elég sok felszólalást hallottam, és a kormánypárti sorokból, éppen államtitkár úrtól is hallottam erre vonatkozó felszólalást. De ezzel kapcsolatban szerintem az égvilágon semmi sem történt. Éppen államtitkár úr volt az, aki belterjes magyar igazságszolgáltatásról beszélt az iménti felszólalásában. E tekintetben valóban jó lenne, ha lenne egy kis változás, hiszen akár az ügyvédek, akár az ügyészek nem kis igazságügyi tapasztalattal rendelkeznek, adott esetben évtizedes tapasztalatokkal, amit bíróként teljesen más szerepben, szereposztásban tudnának kamatoztatni. Tehát az mindenféleképpen üdvösnek számítana szerintem, ha ebben sikerülne bármilyenfajta változást az eddigiekhez képest keresztülvinni.

Államtitkár úr a felvezető beszédében beszélt a titkárok, a bírósági és ügyészségi titkárok, illetve alügyészek 10 százalékos pótlékemeléséről. A pótlékemelést a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindenképpen üdvözli. Már az elmúlt négy-öt év során sok felszólalásban jeleztük és elmondtuk, mennyire méltatlan az a fizetés, ami az igazságügyben dolgozóknak van, és összehasonlító adatokat is hoztunk az Európai Unióból, ami alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kezdő bírói fizetéseket és a kezdő ügyészek fizetéseit figyelembe véve, amelyeket törvény állapít meg, messze Magyarország van a legutolsó helyen, tehát Magyarországon a magyar bírák és ügyészek keresik a legkevesebbet. Illetve arra vonatkozóan is, amikor Handó Tünde elnök asszony meghallgatása történt, ismertettem azokat a statisztikákat, amelyekből kiderül, hogy egy 30 százalékos nettó bérfejlesztés esetén is az utolsó helyről éppen csak kilépne Magyarország, akkor Lettországgal holtversenyben Bulgáriát előznénk meg még egy 30 százalékos bérfejlesztés esetén is.

Tehát ekkora a lemaradás. Illetve gyakorlatilag 12 éve nem volt bérfejlesztés, és a reálbércsökkenés elképesztő mértékű, meghaladja közel az 50 százalékot ez alatt a 12 év alatt. Tehát körülbelül feleannyit keresik ma az igazságszolgáltatás csúcsán lévő bírák és ügyészek, mint amennyit kerestek 10 vagy 12 évvel ezelőtt. Ezért is nem 10 százalékkal kellene, és nemcsak a titkárok és az alügyészek fizetését, hanem az egész igazságszolgáltatás rendszerében dolgozókét 30-50 százalékkal megemelni, hiszen mint mondtam, 30 százalékos emelésnél is csak az utolsó előtti helyre kerülnénk az európai ranglistán. Azt gondolom, többet érdemelne az a színvonalú magyar igazságszolgáltatás, ami ma van.

Amit szeretnék még megemlíteni: Schiffer András képviselő úr, frakcióvezető úr részletesen kifejtette államtitkár úrnak a pályázati rangsorokkal kapcsolatos problematikát, amikor a titkárok pályáznak egy bírói tisztségre, hogy miért nem fogadható el az, amikor pluszpontokat kapnak azért, mert az Igazságügyi Minisztériumban teljesítettek korábban szolgálatot, miért érdemelnek ők több pontot és előnyt egy olyan titkárral szemben, aki a bírói gyakorlatot tanulmányozta éveken, jó sok éven át, most már vannak olyanok is, akik egy évtizeden vagy még több időn keresztül, és miért élvez előnyt az, aki a minisztériumban dolgozik, miért élvez előnyt azzal, hogy egy miniszter ad a számára értékelést. Nem szeretném ezt továbbragozni, azt hiszem ezt már a vitában felszólaló minden ellenzéki képviselő elmondta.

Azt gondolom, államtitkár úr, itt teljesen konkrétan megfogalmazódtak azok a kritikák az ellenzéki oldalról, amelyek összességében elfogadhatatlanná teszik a törvényjavaslatot. S azt gondolom, hogy a törvényjavaslat óriási többségében alapvetően pozitív változásokat hozna, és mindenképpen azt javasolnám, hogy miért ne lehetne ebben ötpárti egyezség, miért ne juthatnánk el oda, hogy egy pozitív dolog érdekében bizonyos lemondásokat a kormány is megtenne, az előterjesztő is megtenne, és át tudnánk vinni alapvetően egy pozitív törvényjavaslatot, és még a kétharmados törvény sarkalatos részét is keresztül tudnánk vinni.

Azt gondolom, hogy az ellenzék ebben megfogalmazta a kritikáit, a labda fel van dobva, oda vanpasszolva önökhöz. Kérem, hogy pozitívan álljanakhozzá, és akkor, azt hiszem, hogy ötpárti egyezséggeltudunk elfogadni Magyarországon egy jó jogszabályt.Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(A jegyzői székben Gelencsér Attilát Móring József Attila váltja fel.)