Vantara Gyula (Fidesz)

VANTARA GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország 2015. évi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló T/4477. számú törvényjavaslatról tárgyalunk ma.

A tárgyalás az előttünk fekvő törvénymódosításról talán azzal indokolható legelsősorban, hogy a kormány az elmúlt időszakban számos olyan döntést hozott, ami megköveteli ezen intézkedések pénzügyi fedezetének előteremtését. A javaslat szerint a központi költségvetés kiadási főösszege 61 milliárd forinttal, bevételi főösszege pedig 46 milliárd forinttal emelkedne, ezzel összhangban a költségvetés pénzforgalmi hiánya 15 milliárd forinttal növekedne.

Engedjék meg, hogy az államtitkár úr által elmondott részletes indokolások közül néhány olyat emeljek ki, amelyek fontosak a mindennapi életben, és talán a teljesség igénye nélkül néhány fontos összefüggésre hívjam fel a figyelmet. Az intézkedések között tehát számos olyan van, ami a költségvetés tavalyi tervezésekor még nem volt előre látható, ezért indokolt ezek utólagos beépítése a költségvetésbe. Ilyen előre nem kalkulálható esemény volt hazánk részvétele az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet ellen fellépő nemzetközi koalícióban, Kurdisztánban. A katonai szerepvállalás várható költsége 10 milliárd forint lesz, ezért indokolt ennyivel a honvédség honvédelmi költségeinek növelése.

Az állam nem titkolt célja, hogy egy tőkeerősebb, a magyar piacon hosszú távon elkötelezett nagybank aktív hitelezési tevékenységével támogassa a gazdaság növekedését. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve az állam kisebbségi ‑ mint ahogy elhangzott ‑, 15 százalékos tulajdont kíván szerezni az Erste Bank magyar leányvállalatában. A vételár pontos mértéke nem ismert, az független értékelésen alapul majd, ezért teszi lehetővé a törvényjavaslat a tulajdonrész megszerzését szolgáló kiadási előirányzat rugalmasabb módosítását.

Mint ahogy az államtitkár úr beszámolójában, az előkészítő anyagban elhangzott, a közlekedés fejlesztése alapvető fontosságú a növekedés, a versenyképesség, a társadalmi mobilitás szempontjából, ezért a kormány az útfejlesztéseket a következő évben fokozottabb tempóban kívánja megvalósítani. Annak érdekében, hogy az összes megyei jogú város bekapcsolódhasson a gyorsforgalmi úthálózatba 2018-ig, valamint hogy az autópályák megépüljenek az országhatárig, szükséges további hazai forrásokat biztosítani az integrált közlekedésfejlesztési operatív programon túlmenően is.

(17.50)

A beruházások felgyorsításához a kormány nemcsak forrásokat teremt elő ‑ mint ahogy az elhangzott plusz 11 milliárd forinttal, hanem egy komplex, számos jogterületet és intézményt érintő törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek T/4453. számon. Ezen törvényjavaslatnak köszönhetően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú útfejlesztések tervezési és engedélyezési szakaszai egyszerűsödnek, rövidebbek lesznek az átfutási idők, amelyek összességében gyorsítani fogják a beruházásokat.

Az előttünk fekvő indítvány pozitív intézkedéseket hordoz azon települések számára is, amelyek nem vettek részt az adósságkonszolidációban. Ugyanis egy négyéves program keretében lehetőségük lesz kiemelt fejlesztési célú támogatásokra pályázni, ezek közé tartoznak az út-, a járdaépítések, az intézményfelújítások, a temetőlétesítések és -felújí­tások többek között, és a kormány erre a célra az idei évre 9,7 milliárd forintot különít el.

A fővárosi tömegközlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálását szolgáló adósságrendezés elengedhetetlen, ezért a BKV Zrt. korábbi időszakról felhalmozódott mintegy 52,3 milliárd forintos adósságát az állam ‑ a rendelettervezetben leírt feltételekkel ‑ átvállalja.

A 2015. szeptember 1-jétől bővülő ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetéshez valamennyi fenntartói körnek biztosítva lesz a támogatás a többletfeladathoz.

A törvénymódosítás a 2015. július 1-jétől bevezetésre kerülő rendvédelmi és honvédelmi illetményalap mértékét is meghatározza és tartalmazza.

A Költségvetési Tanács elé került rendelettervezetet a tanács véleményezte. Véleményében kifejtette, hogy a fenti intézkedésekkel szemben nincsenek ellenvetései, a bevételi és a kiadási előirányzatok módosítása nem jelent a végrehajthatóság szempontjából kockázatot. A tanács az államháztartás 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéljait is teljesíthetőnek tartja.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, a felsorolt indokok alapján a törvény módosítását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)