Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Valóban, a hétvégén Szent György-nap volt, és ez ünnep a magyar gazdák életében; ünnep a pásztoroknak, ünnep minden hagyomány tekintetében az őshonos magyar mező­gazdaság számára. Ünnep azért, mert mindig alkalmat ad egy számvetésre.

A hétvégén volt Mérában a tejbemérés, ami - biz­tosan tudja ‑ azt a célt szolgálja Kalotaszegen, hogy az egész Szent Mihály-napig tartó szezonban bemérik a tejet, és az alapján osztják vissza utána a javadalmat a gazdáknak. Ünnep volt az én szűkebb pátriámban is, a Szigetközben, hiszen Dunaszegen az első gulyakihajtást tartották, három gazda 135 magyartarka üszőjével indult ez a program. Én azt hiszem, mindenképpen olyan ünnepi esemény, amiről illik megemlékezni itt a Házban.

Illik számot vetni azzal, hogy hol is tart a magyar állattenyésztés, hol tart a legeltetéses állattenyésztés, hol tart mindaz a kultúra, ami ehhez köthető. Nagyon örülök, hogy fölvette ezt a viseletet, mert valahogy a magyar nemzet is olyan, mint egy nagy fa: ágai vannak, amelyeket vághatunk, kurtíthatjuk, beolthatjuk, de azt túléli, kivéve akkor, ha a gyökereit elvágjuk, és azt megszüntetjük. Pontosan az állattenyésztésben is, a magyar kultúrában is, ha nem nyúlunk vissza azokhoz a kulturális hagyományainkhoz, amelyeket akár a legeltetéses állattenyésztés hoz, akkor gyökerét vesztett állattenyésztésről, gyökerét vesztett magyar mezőgazdaságról beszélhetünk.

Nézzük meg, hogy az ünnep alatt az ősi magyar életformához szorosan hozzá tartozó pásztorkodás a függetlenség, a szabadság jelképe is volt nagyon sokszor. Persze, a valóságban nem ilyen idilli a kép, a szépsége mellett már több száz évvel ezelőtt is megvoltak az árnyoldalai. Ma sem tartozik a könnyű foglalkozások közé, de nagyon fontos szegmense az agráriumnak.

A kormány agrárpolitikájában központi szerepet kap az állattenyésztés fejlesztése, az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítása. E cél érdekében törekszünk arra, hogy mind uniós, mind nemzeti költségvetésből a lehető legmagasabb forrásokat biztosítsuk az állattartók részére. 2015 és 2020 között az európai uniós agrártámogatásból a korábbinál 180 milliárd euróval (sic!) nagyobb összeget biztosítunk az állattartó ágazatnak.

Az idei év mérföldkő is az állattenyésztés életében, hiszen az uniós finanszírozású közvetlen támogatások tekintetében új támogatási rendszer indult el. Az új közös agrárpolitika keretében belül nagymértékben bővültek az állattenyésztőket érintő támogatások mozgásterei. Így hazánk is élt azzal a lehetőséggel, hogy 2015-től az ágazat érdekeit legnagyobb mértékben szolgáló, termeléshez kötött konstrukciókat hirdessen meg. Ennek egyik első számú kedvezményezettje a szarvasmarha-ágazat, ahol külön támogatásban részesülhet a húshasznú anyatehén, a tejhasznú tehén és a hízott bika is. Ezek esetében az igényelhető összegek jelentős mértékben növekedtek.

Helyesen mondta képviselőtársam, hogy végre növekszik az állatlétszám, és azt kell mondanom, a legelőállat-létszám is növekedik végre Magyarországon, hiszen a lábasjószágok jelenléte ‑ bármilyen statisztikában megnézzük ‑ emelkedik.

A tejágazat 2014-ben 43,2 millió euró támogatást kapott, ez az idén 69 millió euróra emelkedik. A húshasznú szarvasmarha- és anyajuhállomány az úgynevezett kérődző-szerkezetátalakítási program keretében 2014-ben összesen 43 millió euró bázisalapú támogatást igényelhetett.

Ez idén 61,5 millió euróra nő, és szintén termeléshez kötötten az aktuális állatállomány után kerül kifizetésre.

A „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program keretében ‑ amely 2020-ig több ezer munkahely létrejöttét célozza meg ‑ 212 milliárd forint új forrás biztosítható az állattenyésztés többlettámogatására. Ebből 180 milliárd nemzeti támogatás.

(13.20)

A gazdálkodási tevékenység megtervezésekor mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az állami földek használatba adása egy bérleti rendszerben történik, senki sem tulajdonába kapja a földeket. Az ön által említett esetben az adott területre megkötött korábbi haszonbérleti szerződés lejártát megelőzően legalább egy évvel már figyelmeztették a gazdákat, és ezzel az ön által említett gazdák is tisztában voltak. Tájékoztatom tisztelt képviselő urat, hogy Magyarországon nemcsak állami tulajdonban, hanem magántulajdonban lévő állami földek is vannak, amelyek szintén bérbe vehetők a piaci viszonyok szerint.

Azt gondolom, kedves képviselőtársam, hogy hosszú idő után Magyarországon először több lábasjószág ment ki a pusztába, mint korábban, és ez, azt hiszem, mind a magyar parlament, mind a földművelésügyi tárca munkájának köszönhető. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)