Dr. Apáti István (Jobbik)

APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Figyelmesen hallgattam mind az előterjesztőt, államtitkár urat és Hiller képviselő urat is, és különösen Hiller képviselő úr szavaiban, be kell vallanom, ha csak tisztán szakmai alapon közelítem meg, akkor meglehetősen sok igazságot, alapigazságot lehet felfedezni.

Valóban elég érdekes ennek a témakörnek, ennek a tárgykörnek az elmúlt néhány évben történt szabályváltozása, annak a politikai, szakmai háttere. Korábban ezek az intézmények többségében megyei önkormányzati vagy megyeszékhely települési tulajdonban álltak, aztán az előző ciklusban, a féktelen kétharmad időszakában előállt egy többosztatú vagy többpólusú helyzet, amikor is ‑ ahogy az előttem szólók közül már többen elmondták ‑ a tulajdonos jellemzően az állam lett, a fenntartó gyakorlatilag az önkormányzat, a települési önkormányzat és a vagyonkezelő pedig maga az intézmény.

Aztán most ezzel a törvénymódosítással lényegében az intézmények fekvése, helye szerinti települési önkormányzatokhoz akarják telepíteni vagy átadni a tulajdonjogot, gyakorlatilag egyébként terhekkel együtt, és ez az, amit Hiller képviselő úr nem emelt ki, én viszont kiemelném, hogy az egyik viszonylag rövid rendelkezése ennek a törvényjavaslatnak, hogy terhekkel együtt kapják meg az önkormányzatok, ez is egy nagyon lényeges és problémás pont. Ugyanis ha már egyszer a kormányzat vette a fáradságot, és bár féloldalas a kommunikáció, hiszen önök itt is csak az önkormányzati terhek átvállalása terén, ami legalább 1100 milliárdnyi önkormányzati adósság átvállalását jelentette az elmúlt ciklus második felében, megint csak azt adják elő, azt a hamis látszatot keltik, mintha önök csak a sikerekért lennének felelősek. Ez tökéletesen jellemző egyébként az önök mentalitására, amit a tévében, a rádióban, a médiában hallani lehet, abból az derül ki, hogy önök csak a sikerekért felelősek, a kudarcokért, a terhekért, egyebekért nem.

Ezzel csak azt akarom leszögezni, hogy igaz ugyan, hogy átvállalták ezt az adósságot, meglehetősen érdekes, aránytalan, sokszor igazságtalan módon, nem is akarok abba belemenni, hogy a megyeszékhely települések, az ország legnagyobb települései felelősek ennek az adósságnak a 90 százalékáért, ők gyakorlatilag nagy nyertesei ennek az átvállalásnak, míg azok a települések, amelyek nem is halmoztak fel adósságot, pedig gyakorlatilag szinte semmilyen kompenzációt nem kaptak azért, mert lelkiismeretesen, tisztességesen, becsületesen gazdálkodtak, és addig nyújtózkodtak, amíg a takarójuk ért.

Én most nem akarom ebbe az irányba elvinni a vitát, hanem ha már egyszer ezt megtették, és arról nem beszélnek, hogy egyébként meg az önkormányzatoktól, azoktól a települési önkormányzatoktól is, amelyeknek most majd a nyakába varrják ezeknek az intézményeknek az összes fenntartási költségét, pedig elvették a gépjárműadó 60 százalékát, tehát korábban 100 százalék maradt a településeken, most 40 százalék, nem nehéz kiszámolni, hogy az 60 százalékos mínuszt, óriási bevételkiesést eredményez az önkormányzatoknál. Több normatívát lecsökkentettek, vagy jó esetben meghagyták 2015-re a 2014-es szintet, csökkent a személyi jövedelemadó helyben maradó része is, nem nehéz kiszámolni, hogy még egy viszonylag kisebb infláció mellett is szinte lehetetlen helyzetbe kerülnek az önkormányzatok a fenntartási költségeket illetően, amely egy megválaszolatlan kérdés egyébként ebben a törvényben. Igaz, hogy ez most nem a költségvetési törvény vitája, de nemhogy értéknövelő beruházásokat, hanem az állagmegóvást sem lehet fedezni, amely ebben az esetben minimum kulcskérdés, az állagmegóvás és annak a fedezete. Miből fogják fedezni az állagmegóvást? Ezeket nem látjuk tisztán és nem látjuk biztosan.

Az természetesen még addig érthető is, hogy egyszerűbb úgy pályázni, hogyha maga a tulajdonos települési önkormányzat pályázik, ezzel nem is kívánok vitatkozni, mert ez kétszer kettő négy. Meg kellett volna gondolni ezt az előző ciklusban, hogy amikor egy háromosztatú vagy hárompólusú helyzetet előidéztek, hogy az a pályázati rendszerben vagy a pályázatok kezelésében, ügyintézésében, elbírálásában, egyáltalán a pályázati lehetőség megteremtésében milyen nehézségeket fog előidézni. Akkor is figyelmeztette erre önöket mind a baloldali ellenzék, mind pedig a Jobbik, süket fülekre talált, és most a centralizáció, decentralizáció csapdájában vergődve, oda-vissza próbálják a tulajdonosi jogokat vagy a tulajdonjogot átruházni.

Tehát nem kapunk arra választ, illetve választ várunk arra ‑ akkor inkább így fogalmaznék ‑, hogy legalább az állagmegóváshoz szükséges forrásokat hogyan fogja az állam biztosítani az önkormányzatoknak, milyen mértékben kívánják. Legalább az elképzeléseiket nagy vonalakban mondják el nekünk, miből fogják ezt fedezni, hogyan alakulnak várhatóan a normatívák 2016-ra, és egyáltalán lesz-e arra bármi garancia, hogy az állam megfelelő mennyiségű pénzt biztosít az önkormányzatoknak ahhoz, hogy ezt a feladatot legalább alap- vagy középszinten el tudják látni.

Másrészt pedig visszatérve a tehermentesség vagy a terhekkel történő átvétel kérdésére, azért itt messze nem a különböző szolgalmi vagy esetleg vezetékjogoknál szeretnék leragadni, hanem adott esetben, mondjuk, korábbi pályázatokkal kapcsolatos terheknél. Ne adj’ isten, meglévő visszafizetési kötelezettségnél, önerőnél vagy éppen az önerő biztosításához felvett hitelekre szeretnék utalni, ezekkel mi lesz? Mi lesz ezeknek a hiteleknek a törlesztő­részleteivel, a kamattal, a költséggel, magával a tőkeösszeggel, ez akkor újabb terhet jelent? Mert akkor az önkormányzatokra nézve megint csak hátrányos lesz az, hogy terhekkel veszik át ezeket az intézményeket. Nem elég önmagában csak az alapműködést, a fenntartást, az állagmegóvást biztosítani, minden költségét fedezni, hanem még adott esetben a terhek is nyomják a vállukat.

Éppen ezért módosító javaslatot nyújtottunk be, és kérjük ebben a módosító javaslatban annak az elfogadását, hogy tehermentesen adják át az önkormányzatoknak. Ez egy minimumelvárás lenne egyébként. Ha az állam elbírta az 1500 milliárdnyi vagy lehet, hogy még attól nagyobb összegű adósság átvállalását, akkor úgy hiszem, hogy ennek is bele kell férnie. Az, hogy most 24 000 vagy 25 000 milliárd között néhány száz millióval vagy néhány milliárddal hogy változik egyébként vagy hogyan nő az államadósság, az úgy hiszem, hogy ebben az összeállításban, ebben az összefüggésrendszerben már nem releváns tény.

Illetőleg valóban érdekelne minket az, hogy milyen szakmai egyeztetések történtek, milyen egyeztetések történtek a különböző önkormányzati szövetségekkel, történt-e egyáltalán ilyen. Történtek-e egyáltalán hatástanulmányok, bármilyen számítás, bármilyen előzetes vizsgálat, felmérés, amely ennek az újabb jelentős változtatásnak a zökkenőmentes lebonyolításához szükséges, mert ezek igencsak hiányoznak, és enélkül, illetőleg anélkül, hogy nem tudjuk majd, hogy mi lesz a módosító indítványunk sorsa, nem fogunk tudni felelősségteljesen dönteni.

Ez a Jobbik-frakció álláspontját döntő mértékben fogja befolyásolni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)