Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jó pár kérdés felvetődött az ellenzék részéről a vita során. Azért jó, ha letisztázzuk, hogy elsősorban miről szól ez a törvényjavaslat, mire való ez a törvényjavaslat, és kicsit a polgári jog kérdéseiben is rendet teszünk, mert úgy láttam, hogy itt képviselőtársaim körében egy kis kavarodás támadt, hogy mi mire jó, mik a polgári jogi eszközök, mik azok, amelyek eljárásjogi kérdések, miben tarthatja az állam például a pénzét.

Ugye, itt ez a jogszabály elsődlegesen a menekülő vagyon megfogásáról szól. Arról szól, hogy ha van egy vagyon, ami valamilyen formában rendelkezésre áll vagy rendelkezésre állt, és ezt megpróbálják valamilyen formában eltüntetni, azt hogyan lehet úgy megfogni, hogy a későbbiek során azt a kártérítésre fel lehessen használni.

Itt szeretnék rendet tenni abban a kérdésben, ami itt felvetődött, ami a polgári jogi igény és a kártérítés szemben állását jelentette. Ha a polgári jog intézményéről beszélünk, polgári jogi igény a kártérítési igény is. Az a kérdés e tekintetben, hogy azt milyen eljárásban lehet érvényesíteni. Ezt lehet egyrészről büntetőeljárásban érvényesíteni, és lehet a polgári jog szabályai szerint polgári eljárásban is érvényesíteni. Ennek a jogszabálynak a célja tehát, hogy biztosítsuk az olyan lehetőségeket, amelyek egyébként ma már a polgári jogban benne vannak, amikor a kártérítési igényt érvényesíteni lehet, de ennek nincs meg az alapja. Ennek az alapját kell megteremteni.

Fölvetődött itt egy kérdés, ami az állam vagyonára vonatkozik, hogy az állam miben tartotta és miben tarthatja a pénzét. Hát, kedves képviselőtársaim, önök is pontosan tudják, hogy az állam állampapírokban tartja a pénzét, és azok az állampapírok, amelyek valamilyen számlán vannak, technikai jelleggel, teljesen mindegy az, hogy ez milyen számla, az ahhoz tartozik, akinek a nevére az a számla szól. Tehát, ha valakinek állampapírja van, és állampapírszámlát vezetnek, az nem tartozik bele annak a brókercégnek a vagyonába, amelyiken ezt a számlát vezetik. Ez egy külön vagyonelem. Meg kell nyugtatnunk mindenkit egyébként, aki bármilyen brókercégben, legyen az a Buda-Cash, vagy legyen az a Quaestor, vagy bármelyik brókercég, állampapírban tart pénzt állampapírszámlán, ez a pénz biztonságban van, még akkor is, ha most per pillanat a felfüggesztés miatt nem fér hozzá. De kérheti ennek felszabadítását, és amint felszabadították, hozzá fog jutni, mert nem tartozik a Quaestor vagyonába semmilyen formában. Tehát amennyiben létrehozták, megkeletkeztették ezt az állampapírt, és megvan ez az állampapír, meg fogja kapni az állampapírját. Ez ennek a lényege az állampapír-kereskedelemben. És nem véletlen, hogy az állam csak állampapírban tarthatja a pénzét.

Régen, korábban az Államkincstárban nem is lehetett ilyen típusú számlát vezetni, csak úgynevezett brókercégeknél, a másodlagos piacon megszerezve ezeket az állampapírokat. Ma már új szabály érvényesül, ma már az Államkincstárnál is lehet ilyen számlákat vezetni. Tehát nem véletlen az, hogy a felelős kormány úgy dönt egy ilyen esetben, hogy az összes állampapírt az államnál érdemes vezetni. Ez egy logikus, jó döntés, hosszú távon biztonságba helyezi az állam értékeit, egyértelmű helyzetet teremt az állam vonatkozásában. Természetesen nem könnyű az állam minden vagyonát feltárni, hiszen vannak hitelek is, kihelyezések. Éppen itt beszéltünk arról, hogy a Quaestor 17 milliárd forintot kapott a szocialista kormányok idején fedezetlen hitelként. Ez is az állam vagyona, ezt is valamilyen formában vissza kell szerezni. Ezt is fel kell tárni, és át kell tekinteni.

A káralap megteremtése, ez a lényege ennek a jogszabálynak. Meg kell teremteni a megfelelő káralapot, hiszen az a lényeg, hogy az eljárás során a későbbiekben minden pénzösszeget be lehessen vonni a kártalanításba. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.) És igen, ez a jogszabály ezt szolgálja, ez ennek az elsődleges célja.

Föl lehet vetni természetesen azt a kérdést, hogy hogyan lehet még hozzányúlni általánosságban a zár alá vétel szabályaihoz, hogyan lehet ezt kiterjeszteni más büntetőjogi vonatkozásra is, más esetekre, amelyek talán szélesebb körűek, nem feltétlenül a pénzügyi piacra vonatkoznak. Természetesen erre is lehetőség lesz. Fel is hívom a képviselőtársak figyelmét, hogy most készül a büntető eljárásjogi törvény, az előkészítésének folyamatában vagyunk, és az igazságügyi miniszter úr egyeztetést is tartott a politikai pártok képviselőivel, ahol a politikai pártok egyébként, minden párt, az ellenzéki pártok is elégedettségükről nyilatkoztak a tekintetben, hogy végre egy ilyen egyeztetési folyamat az ő interpretálásukban elindult, és ők is hozzá tudnak szólni ehhez a kérdéshez. Ezeket a kérdéseket, amikor általánosságban akarunk valamilyen viszonyt rendezni, ebben az ügyben lehet majd megoldani, ennek a jogalkotásnak a keretében.

Visszatérve tehát erre a jogszabályra, a jogszabálynak tehát elsődlegesen az a célja, hogy megfogjuk a brókerek menekülő pénzét, azt, amit kártérítésre, kártalanításra fel lehet használni, pont azért, hogy a későbbiek során a kártérítés folyamatát el lehessen indítani. El lehessen indítani és fel lehessen gyorsítani. Arra törekszünk, és ezzel kapcsolatban még törvényjavaslatot fogunk benyújtani, ami ésszerűen, alkotmányos keretek között biztosítani fogja azt, hogy ezt az összeget a kártérítés folyamatában a büntetőeljárás lezárulta előtt fel lehessen használni. Tehát egy olyan jogszabálycsomag jöjjön összességében létre, ami egyrészt megfogta a pénzt, nem engedi tovább, nem engedi azt, hogy ezt csak úgy egyesek ellopják, eltüntessék, külföldre vagy bárhová elvigyék; visszamenőlegesen is igaz legyen, egy évre vissza lehessen nyúlni ezeknek a szerződéseknek a keretében, illetve ezeknek a szerződéseknek a vizsgálata során; és a jövőre nézve is biztosítsuk azt, hogy ilyen dolog ne fordulhasson elő; és amikor elindul a kártérítés, akkor egy jól meghatározott rendben ki lehessen fizetni az embereket, vissza lehessen adni az embereknek a pénzt.

Valóban, van olyan eset, a Buda-Cash esete, amikor jelen pillanatban úgy néz ki, mintha zár alá lehetett volna venni 68 milliárd forintot, és ennél kisebb lenne a kárösszeg. De, kedves képviselőtársaim, ez ugye, a könyvelési összeg, a könyvelési érték. Nem tudjuk, hogy ezt az összeget hogyan lehet majd pénzzé tenni. De tudjuk azt, hogy az elő szokott rendszeresen fordulni, hogy a valóságban ezek a könyv szerinti értéknél jóval kisebb összeget érnek. Ezt nem szabad hagyni. Ezért kell kiterjeszteni a kártalanítást, a kártérítési kötelezettséget, megfogni mindenkinek a pénzét, és nem hátradőlni ebben az esetben, hanem föllépni annak érdekében, hogy minden pénzt hozzunk össze annak érdekében, hogy kifizessük az emberek jogos pénzét.

Az emberek jogos pénzéről beszélünk, mert ezeket az embereket jórészt átverték. Bűnözői csoportok verték át. Az más kérdés, hogy hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy olyan jogszabályi környezet keletkezett annak idején, amikor az ellenőrzési kötelezettségüket sem kellett teljesíteni egyes állami szerveknek. Erősíteni kell tovább az ellenőrzést, az ellenőrzési kötelezettséget, meg kell erősíteni azokat a jogköröket, meg kell nézni, hogy szükségesek-e még olyan további eszközök, amelyek ezeknek az intézményeknek az erősítésére szolgálnak. Abban az esetben, ha ezt elérjük, mindenkit kártalanítani tudunk, akit csak lehet ebben a keretben, föl tudjuk használni a teljes összeget, a teljes olyan összeget, amit elloptak az egyes brókerek, meg azok, akik velük összejátszanak. Ezt össze lehet hozni egy összeggé, és ezt fel lehet használni a kártérítés folyamatában. Ez a célunk, és utána használjuk föl ezt az összeget minél több ember kártalanítására is.

Ez a cél, és remélem, hogy ebben mindenki támogatására számíthatunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)