Bánki Erik (Fidesz)
2015-03-30 · 60. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 10:48Szöveg9 368 karakter · 18 bekezdés · JSON
BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a parlament valamennyi frakciójának, hogy lehetővé tették azt, hogy Házszabálytól való eltéréssel már a mai napon megkezdjük e fontos törvényjavaslatnak a parlamenti vitáját, és azt le is tudjuk zárni, holnap pedig zárószavazással a törvényjavaslatot el tudjuk fogadni.
Azt gondolom, hogy a 2017-es világbajnokság megrendezése valóban nemzeti ügy, egy olyan fontos ügy, egy olyan kitűnő lehetőség Magyarország számára, amely meg is követeli azt, hogy a parlamenti pártok ebben a kérdésben egyetértsenek, hiszen Magyarország presztízse, az ország eredményessége, teljesítményének a nemzetközi szintű megítélése és maga az esemény sportértéke, nemzetgazdasági jelentősége egyaránt indokolja azt, hogy ebben legyen ötpárti konszenzus.
A törvényjavaslat lényege, hogy miután Magyarország elnyerte ugyan a 2021-es világbajnokság megrendezését, ennek megfelelően készült ennek a világbajnokságnak a megrendezésére, menet közben egy olyan lehetőség adódott a 2017-es világbajnokság rendezőjének visszalépésével, amely négy évvel előrehozhatta ennek a világbajnokságnak a megrendezését, Magyarország pedig élni kívánt ezzel a lehetőséggel. A Magyar Úszószövetség megpályázta ennek a 2017-es világbajnokságnak a rendezését, amelyet meg is nyertünk, több más ország előtt.
Ezzel egy kitűnő és kiváló lehetőség adódik számunkra, de egyben egy nagyon komoly felelősség is, hiszen a világbajnokság megrendezésére szűk két év áll rendelkezésünkre. Ez alatt az idő alatt kell megépíteni az összes objektumot, ami ennek a hét szakágnak a világbajnoki verseny rendezéséhez szükséges, és kell biztosítanunk minden olyan lehetőséget, amely a verseny magas színvonalú megrendezését biztosíthatja.
Hogy miről is beszélünk? A világbajnokság gyakorlatilag a világ négy legnagyobb sporteseménye közé tartozik. Azt gondolom, mindenki tudja az itt ülők közül is, hogy az olimpia, a minden négy évben megrendezésre kerülő olimpia az, amely a legnagyobb presztízsű sportrendezvény, amelyen a legtöbb versenyző vesz részt, és amelynek a legnagyobb nézettsége van szerte a világon, a második legnagyobb esemény a labdarúgó-világbajnokság ebben a rangsorban, és a harmadik helyen a világbajnokságok, sportrendezvények nemzetközi rangsorában az atlétikai világbajnokság és az úszó-világbajnokság szerepel.
Magyarország a története során soha ekkora rendezvénynek nem volt házigazdája; tehát nemcsak sporteseménynek, hanem ilyen mértékű rendezvény, esemény nem volt még Magyarország történetében. Ezért is azt gondolom, hogy egy igen komoly kihívással nézünk szembe, de egyben egy hatalmas lehetőséget is kaptunk arra, hogy a világ előtt bizonyítsuk azt, hogy Magyarország összefogással, a magyar nép teljesítőképessége alapján képes arra, hogy egy ilyen színvonalú rendezvénynek házigazdája lehessen.
Nézzük a számokban, hogy mit várhatunk ettől a világbajnokságtól! Körülbelül az eseményeket 250 ezer ember fogja a helyszínen megtekinteni, van egy olyan különleges eseménye a világbajnokságnak, amely az óriás toronyugrás, amely valahol ‑ még a helyszín kijelölése nem történt meg pontosan ‑ a Duna-parton fog megtörténni, a Margit híd és a Lánchíd közötti szakaszon várhatóan, amelynek több százezer nézője lehet. Ez egy olyan unikális esemény és egy olyan rendezvény, amely minden korábbi világbajnokságon több tízezres, több százezres nézőszámot tudott vonzani. Több mint négy és fél milliárd néző fogja követni várhatóan a 16 nap alatt a világbajnokság eseményeit szerte a világon, amely egy olyan lehetőség Magyarország számára, Magyarország megjelenítése számára, amelynek reklámértéke felbecsülhetetlen.
Ha azt nézzük, hogy a világbajnokságról való közvetítések, tévéközvetítések, online tudósítások, írott sajtóban megjelent anyagok hol és milyen mértékben jelennek meg a világon, akkor megint azt mondhatjuk, hogy egy ilyen hatalmas rendezvénynek a marketingértéke gyakorlatilag számokban alig kifejezhető. Nyilvánvalóan fognak ilyen tanulmányok készülni, az idő rövidsége miatt, 2021-re készülve ezek a tanulmányok még folyamatban vannak, de egészen biztos vagyok abban a korábbi világbajnokságok, Európa-bajnokságok rendezése kapcsán, hogy maga a rendezés költsége az a turizmusmarketingben bőségesen meg fog térülni.
Nem tudom, hogy képviselőtársaim tudják-e, de akik a sporteseményeket figyelemmel kísérik, azok biztosan tudják, hogy a felnőtt-világbajnoksággal szinte egy időben, az utolsó három napjától indulva egy mastersverseny, egy masters-világbajnokság is megkezdődik, ami körülbelül 15 ezer versenyzőt fog idevonzani Magyarországra, és körülbelül a versenyzők kísérőivel együtt olyan 45-50 ezer vendéget jelent számunkra. Tehát vesszük egyszer a világbajnokságot, ahol 208 ország versenyzői fognak részt venni, körülbelül 3 ezer versenyző, 2 ezer kísérővel, tehát körülbelül 5 ezer ember, az ideérkező nézők, több tízezer, illetve több százezer ember, majd utána jön még egy mastersverseny, amely körülbelül 40-50 ezer ember Magyarországra történő utazását fogja jelenteni.
Tehát azt gondolom, hogyha a számokat tekintjük, nyilvánvalóan komoly kiadást jelentenek a beruházások. Olyan tervek vannak, amelyek fenntartható létesítményekben gondolkodnak. Ferencz Marcel olyan terveket, olyan épületeket álmodott meg, amelyekkel azt gondolom ‑ mint a Művészetek Palotája esetében is ‑ az egész világ előtt büszkén állhatunk majd, és egy olyan úszó és vízilabda olimpiai központ jön létre, amely a magyar úszósport és a magyar vízilabdasport számára is egy nagyon komoly versenyműhelyt és egy kiváló versenyeztetési lehetőséget fog jelenteni.
Nem tudom, hogy tisztelt képviselőtársaim tudják-e, hogy mikor történt Magyarországon legutóbb ilyen nagyságrendű beruházás, tehát olyan uszoda mikor épült Magyarországon, ahol nemzetközi versenyeket lehet rendezni. Ez legutoljára, tisztelt hölgyeim és uraim, 1930-ban történt, tehát elég régen, amikor a Hajós Alfréd Uszoda a Margitszigeten megépült. Tehát magának a beruházásnak is, ha szabad ilyen jelzőt használnom, történelmi jelentősége van, és ha a két imént említett sportág elmúlt évtizedeinek az eredményességét, a jelen napjainak eredményeit és a várható, jövőbeni teljesítményét nézzük, akkor azt gondolom, hogy megérdemlik azt, hogy egy ilyen uszodával, ilyen sportkomplexummal gazdagodjanak.
És nemcsak a versenysport fog gazdagodni, tisztelt képviselőtársaim, hanem a szabadidősport is egy nagyon komoly létesítményegyüttessel fog gazdagodni, hiszen ezeket az uszodákat, a bemelegítő uszodákat, a versenyuszoda részét nemcsak a vízilabdázók és az úszók fogják használni az edzéseken, nemcsak az utánpótlás-nevelés központja lesz, hanem a szabadidősport révén valamennyi magyar polgár számára elérhető lesz, és egy olyan különleges hangulata lesz ennek a helynek, ahol a versenyzők, a világ legjobbjai és az amatőrök, a hobbiúszók találkozhatnak majd. Tehát azt gondolom, hogy az egészséges életmódra nevelés szempontjából is rendkívüli jelentősége lesz ennek a beruházásnak.
Tehát az előttünk fekvő törvény, tisztelt hölgyeim és uraim, azt hivatott biztosítani, hogy ez a világbajnokság a hátralévő körülbelül két év alatt megrendezésre kerülhessen, elkészülhessenek azok a fejlesztések, amelyek a Nemzetközi Úszószövetséggel való egyeztetések során minimumelvárásként szerepelnek, és olyan színvonalon tudjon megvalósulni mindez, hogy arra valamennyi magyar ember büszke lehessen.
Azt gondolom, hogy ha ez az ötpárti konszenzus, ez a pártok közötti, nemzeti ügy érdekében történő összefogás fennmarad, akkor valamennyi magyar polgár, valamennyi köztünk ülő politikus büszke lesz arra a teljesítményre, amire Magyarország ezzel a világbajnoksággal szert tud tenni.
(20.00)
Tehát azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Mi, a törvényjavaslat benyújtói garantáljuk azt, hogy minden, fejlesztéssel kapcsolatos kérdés a lehető legnagyobb nyilvánosságot fogja megkapni. Arra fog törekedni a kormánybiztos úr is, és ezt az ötpárti egyeztetésen is kifejezésre juttatta, hogy minden kérdésben folyamatosan tartsa a kapcsolatot a parlamenti pártokkal. Azt gondolom, hogy magának a törvényjavaslatnak a végső összerakása, azoknak a módosító javaslatoknak a kezelése, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim tettek, az is igazolja azt, hogy nemcsak a szavak szintjén szeretnénk politikafüggetlenségről és nemzeti összefogásról biztosítani valamennyi parlamenti pártot, hanem valóban komolyan gondoljuk azt,hogy egy ilyen jelentős esemény megrendezéséhez egy ilyen mértékű és szintű összefogásra szükség van.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem tehát önöktől, hogy ha a törvényjavaslattal kapcsolatban bármilyen észrevételük van a későbbiekben, azt is tegyék meg. A Törvényalkotási bizottság elfogadta azt a módosító indítványt, amelyben igyekeztünk valamennyi ellenzéki felvetést kezelni. Ha a későbbiekben még felmerül bármi olyan szabályozási kérdés, amelyet képviselőtársaim fontosnak tartanak, akkor még lehet ezeket kezelni. Azért lenne nagyon fontos ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása és a holnapi zárószavazás megejtése, hogy a munka, a beruházások előkészítése és a szervezési munka mielőbb érdemben is megkezdődhessen.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem szíves támogatásukat. (Taps.)
HivatkozásJSON
karzat: Bánki Erik — 2015-03-30, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/60-262.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-60-262,
title = {Bánki Erik — 2015-03-30, előterjesztő nyitóbeszéde},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/60-262.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}