Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kúria 2014. június 16-án meghozott jogegységi döntése fordulópontot jelentett a devizahitelezés magyarországi történetében. Legfelsőbb bírói fórum ugyanis még soha nem mondta ki Magyarországon, hogy a bankok a devizahitelesekkel szemben tisztességtelenül jártak el és visszaéltek erőfölényükkel.

Ennek megfelelően az Országgyűlés kivételes eljárással még július 4-én elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, amelynek értelmében a pénzügyi intézmények feladatává vált, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. Az azóta elfogadott törvények értelmében 1 millió 300 ezer család kaphatja vissza a bankoktól a tisztességtelenül elvett összegeket. Ez hozzávetőlegesen 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú adóst érint. Az elszámolást követően a törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhetnek. A pénzintézeteknek az MNB rendelete alapján kell kiszámolniuk az adósoknak visszajáró összeget, ami a becslések szerint elérheti az 1000 milliárd forintot is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Kúria jogegységi döntése szerint a 2010. november 26-át követően közzétett vagy módosított általános szerződési feltételek által érintett szerződéses kikötések esetében a törvény fő szabálya alóli kivételként a Magyar Nemzeti Bank vizsgálhatja meg azok tisztességtelenségét. Amennyiben egyes kikötéseket tisztességtelennek talál, a hatályos szabályozás szerint 2015. február 14. napja és 2015. február 28. napja között indíthat közérdekű keresettel pert.

A már korábban előírt adatszolgáltatási kötelezettség alapján benyújtott adatok feldolgozása során már megállapítható a Nemzeti Bank számára, hogy a pénzügyi intézmények adatszolgáltatása sok esetben nem teljes körű, abból nem tárható fel maradéktalanul az a többszintű szabályozási rendszer, amelynek ismerete szükséges a keresetlevél megfelelő összeállításához. A probléma kezelése érdekében jelen törvénymódosításban részletesen meghatározásra kerül, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatásának melyek a tartalmi és formai követelményei. Ez azt a célt szolgálja, hogy a Nemzeti Bank a megfelelő tartalmú keresetlevelet készíthesse elő. Annak érdekében, hogy az új adatszolgáltatás alapján lehetőség legyen az MNB-nek közérdekű kereseteit benyújtani, a módosítás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Bank a keresetlevelét 2015. február 28-a helyett, ahogy az államtitkár úr is említette, legkésőbb 2015. április 30. napjáig terjessze elő.

A törvényjavaslat lehetőséget teremt az MNB-nek arra, hogy meghatározott esetekben 2015. április 30. napját követően is érvényesíthesse az érintett fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos igényét. Erre akkor kerülhet sor, ha bármely, 2016. december 31. napjáig megindított eljárásában észleli, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása hiányos, vagy valamely részében valótlan tartalmú volt. Ebben az esetben, ha a közérdekű per még folyamatban van, úgy keresetváltoztatásra van lehetőség, amennyiben pedig jogerősen befejeződött, úgy perújításnak van helye, míg ha per korábban nem volt folyamatban, úgy perindításra van lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy a magyar bankok 2010 őszéig egyoldalúan módosíthatták a szerződéseket, az ügyfél beleegyezése nélkül, minimális értesítési kötelezettségek mellett, gyakorlatilag egyszerű hirdetmények kifüggesztésével. Az elmúlt hónapokban ennek a gyakorlatnak az elszámoltatására került sor, az egyoldalú szerződésmódosítások, az ügyfelek hátrányára megállapított költség- és díjemelések, illetve kamatemelések tisztességtelen gyakorlatának egyszer s mindenkorra szeretnénk véget vetni. Ezért kérem, támogassák a jelen törvényjavaslatot. Köszönöm.