Heringes Anita (MSZP)
2015-02-18 · 46. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:43Szöveg6 598 karakter · 14 bekezdés · JSON
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném bejelenteni, hogy az MSZP-frakció a szavazatát adja az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. Szeretném rögtön hozzátenni, hogy nem a Fidesz-KDNP törvényalkotási gyakorlatára mondunk igent, hanem arra, hogy ami el van rontva, ami alkalmazhatatlan, azt a devizahitelesek érdekében javítani fogják. Újból szembesülhettünk ugyanis a Fidesz-KDNP-kormány pontatlan, átgondolatlan, felelőtlen, kapkodó törvényhozási gyakorlatával.
Újból azt látjuk ‑ mint már sokszor megszokhattuk ‑, hogy a július 4-ei ülésnapon elfogadott törvény az életben nem állta meg a helyét, csak módosításokkal lehet majd a gyakorlatban alkalmazni. A módosítások indoklásában több helyen szerepelnek a „koherenciazavar feloldását szolgálja”, „szövegpontosító javaslat” kifejezések. Ebből is látszik, hogy már megint csak kapkodtak, nem kérdezték meg az elfogadás előtt a törvényjavaslatukról a szakma vagy a bíróság véleményét a kérdésben.
Lassan megfogadhatnák a „lassan járj, tovább érsz!” mondást, és törekedhetnének a precízebb munkára. De a rest, mint tudjuk, kétszer fárad. De önök nemcsak kétszer, hanem nagyon sokszor szokták módosítani törvényeiket.
Kérdésként merül fel az, hogy most megfelelően egyeztették-e a módosítást például a bíróságokkal, vagy megint csak önfejű, akaratos kisgyermek módjára módosítják majd ezt a törvényt. Aztán pár hónap múlva megint hozzá kell nyúlni a törvényhez, mert utólag kiderül, hogy a gyakorlatban megint bebizonyította, hogy a jogszabály életképtelen. Nem véletlenül kérdezem mindezt: csak most, ezzel a módosítással egészítik ki a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályozást azzal, hogy a pénzügyi intézményeknek a szerződéses kikötésekkel kapcsolatos adatszolgáltatása milyen tartalmi és formai követelményeknek kell hogy megfeleljen. Ha a követelmények nem teljesülnek, akkor a felügyelet, az MNB nem tudja a megfelelő tartalmú keresetlevelet előkészíteni. Ebből is látszik, hogy mennyire pontatlanul írták meg, és nem gondolták végig, hogy hogyan fog menni ez a folyamat.
Hát akkor ezt hogyan gondolták korábban? Ezt sem nagyon értjük. Ebből is látszik, hogy mennyire átgondolatlan volt ez a törvényjavaslatuk, az életszerűtlenség, az alkalmazhatóság, a nagy kapkodás háttérbe szorította az ésszerűséget. Persze érthető, hogy kapkodtak, hiszen az érintettek ‑ főleg azok, akik 2010-ben önökre szavaztak ‑ jogosan kérték számon, hogy négy évig miért nem csináltak semmit ebben az ügyben sem. Ja, persze, azért, mert önök az elmúlt négy évben csak a demokrácia lebontásával és a Fidesz-KDNP-kormány tagjainak, képviselőinek és haverjainak fontos törvények megalkotásával voltak elfoglalva.
Nemcsak az adatszolgáltatás formai és tartalmi meghatározása hiányzott a törvényből a felügyeletnek ahhoz, hogy megfelelő tartalmú keresetlevelet tudjon készíteni. Módosítják a határidőket is, hiszen az előírt február 28-ai határidő betarthatatlan volt. Most ezt a határidőt tolják ki április 30-ig.
Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Azért az előzményekről nem árt elmondani egy-két dolgot. Hogy miért volt káros csaknem öt évet várni arra, hogy valamit javítsanak a devizahitelesek helyzetén. És most nem azt fogom felemlegetni, hogy mennyi volt a svájci frank árfolyama a 2010-es kormányváltáskor, arról beszélnék, hogy mi lett azóta, és miért sokkal rosszabb a helyzet.
A bankok ugyanis többek között azért emeltek egyoldalúan kamatot, azért emeltek egyoldalúan díjtételeket, mert a kormány által a zsebükből kivett pénzt akarták a fogyasztókkal megfizettetni. A fogyasztók is tudták, hogy a bankok át fogják rájuk hárítani a pluszköltségeket, csak valahogy önöket nem érdekelte ez az egész.
Azokról a bankokról beszélünk egyébként, amelyek közül egyeseket lenyúltak, mások tulajdonosait állami vásárlással, azaz közpénzzel kárpótoltak a bankadóért. Emlékeztetnék arra is, hogy a devizahitelesek legnagyobb veszteségét az árfolyamkockázaton kellett hogy elszenvedjék. Márpedig az árfolyam nem független a kormány gazdaságpolitikájától.
Az elmúlt négy évben ezen a téren elszabadult a pokol. A forint olyan mértékben gyengült meg, hogy fő problémájává vált a devizahitelesek problémahalmazának. Magának a Magyar Nemzeti Banknak a saját statisztikája szerint is egy átlagos havi törlesztőrészlet összege 2010 óta több mint 70 százalékkal növekedett, és ez nagyobb részben az árfolyamkülönbség alakulásából ered.
Arról, hogy a helyzet mennyit romlott, engedjék meg nekem, hogy néhány számot mégiscsak elmondjak. 2010 áprilisában 1 euró 265 forintba került. A mai nap reggelén, ha megnézik, 1 euró 308 forint. 2010 áprilisában a svájci frank a kormányváltáskor 185 forint volt. A mai nap reggelén 289. És ugye, jól emlékeznek a januári 400 forintos svájci frankra, amit a mai autóhitelesek szépen megkapnak a napokban törlesztőrészletben, hogy lássák, milyen jó a Fidesz gazdaságpolitikája, és hogy védi őket, ugye. (Dr. Répássy Róbert: Ez is miattunk van?) Hát alapjaiban véve, bárhogy nézzük, igen, ezért Orbán Viktor és Matolcsy György a felelős. Az a politika, amely az első években sorsára hagyta a forintot, majd az utóbbi hónapokban már nyíltan hirdette meg gyakorlatilag, hogy a forintot nem kívánja megvédeni.
Pedig a devizahitelesek komoly része ma is szenved az árfolyamváltozás következményeitől. Ráadásul az autó- és szabad felhasználású hiteleket felvevő családokat magukra hagyták. Orbán Viktor január közepén kijelentette, hogy a bankoknak és a devizahiteleseknek tárgyalniuk kell, a kormánynak csak mediátorszerepe, közvetítőszerepe lehet, és nem lehet más. Ezzel magára maradt több százezer ember, hiszen rájuk az árfolyamrögzítés nem vonatkozik. Már meg sem lepődünk, hogy Orbán Viktor megint csak a kormányával félmegoldásokat hoz, és nem foglalkozik nagyon sok kisemberrel.
Tisztelt Ház! Az MSZP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot, és türelmesen várja, hogy még hol fog kibukni újabb hiba vagy hol fog kibújni újabb disznóság. Most jött létre az MNB eszközkezelő cége, amelynek vezetője a monetáris tanácsi tagságával összeférhetetlen megbízatást kapott a vezetéssel. Remélni merem, hogy Matolcsy György két ingatlan vagy kastély megvásárlása között talán ezt is észreveszi. Csak remélni merem, hogy minden törvénytelenség nem lesz már megint, hogy módosítják majd a törvényt, hogy a törvénytelenség mostantól törvényes legyen. Ahogy ezt önöktől megszoktuk.
Tisztességet várunk el, és azt, hogy normális törvénykezést hozzanak a parlament elé. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Heringes Anita — 2015-02-18, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/46-72.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-46-72,
title = {Heringes Anita — 2015-02-18, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/46-72.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}