Ikotity István (LMP)
2015-02-18 · 46. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 9:03Szöveg7 431 karakter · 17 bekezdés · JSON
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Ház! Ebben a Házban az elmúlt években az áfacsalás mint kezelendő probléma nem kis részben az LMP-nek köszönhetően jelent meg és kapott megfelelő nyilvánosságot. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)
Az áfacsalások megakadályozásának egyik fontos lépése volna, ha olyan árukövető rendszert állítanánk fel, amely képes a fertőzött iparágakban is az illegális termelés és forgalmazás kiszűrésére. Egy ilyen rendszer bevezetésének szakmai kihívása az, hogy közben ne akadályozza a normál gazdasági tevékenységet a minimálisan szükségesen felül.
(10.30)
A helyzet nagyon röviden a következő. A kormány által kapkodva, dilettáns módon bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKAER sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hajt az esetleges csalások megakadályozásával. Ebből következik, hogy jelenleg egyetlen lehetséges lépése van a kormánynak: fel kell függeszteni az egész rendszert, amíg egy működőképes változatot ki nem dolgoznak.
Decemberben a kormány statáriumszerűen vezette be az EKAER rendszert, nem egyeztetett sem szakmai szervezetekkel, sem a fuvarozókkal, sem az érintett termelőkkel, sem az importőrökkel, senkivel. Kapkodó és tervezetlen szabályalkotással a Fidesz-kormány már eddig is rengeteg kárt okozott, láthatóan úgy gondolja: elég nagyon akarni valamit, és akkor jó lesz, dolgozni, előkészíteni, szakmailag kidolgozni már felesleges. Pedig már decemberben is rengeteg jelzés érkezett, hogy ezt így nem szabadna.
A félelmek nagy része azóta beigazolódott. Több felől előre jelezték, hogy a rendszer nemzetgazdasági szintű károkat fog okozni, sem az informatikai, sem a szakmai háttér nincs meg hozzá, bármilyen rendszernél több hónap, akár fél év felkészülési idő, próbaüzem lenne szükséges. És jelezték azt is, hogy rengeteg területen az intézkedések egyszerűen feleslegesek, azaz a hasznuk nulla, a káruk ezzel szemben jelentős.
Ahogy mondtam, a félelmek beigazolódtak, számos területről érkeznek a jelzések, hogy ez a rendszer igen nagy költségeket okoz. Tapasztalatok szerint az adminisztrációs feladatok növekedése miatt egy kicsit komolyabb középvállalatnál már külön embert kell erre felvenni. Tehát a rendszer egyértelműen csökkenti a versenyképességet, különösen a kisvállalatoknál. A bírság súlyossága pedig ‑ ami az áruérték 40 százaléka ‑, illetve a kötelező biztosíték azt jelzi, hogy itt a vállalkozások büntetése és ellehetetlenítése nem is mellékhatás, hanem szinte szándékosnak tűnik.
Számos iparágat érint súlyosan ez a rendszer, és nem azért, mert megnehezíti az áfacsalást, hiszen ezt teszi legkevésbé, viszont az adminisztrációt rendkívüli módon megnöveli, ami különösen kisvállalkozásnak jelent elviselhetetlen terhet. Ez a rendszer kisvállalkozás-ellenes. Csak egyetlen véleményt olvasnék fel egy érintettől: „Megoldhatatlan terheket és valószínűleg kizárhatatlan büntetéseket jelent ránk nézve ez az átgondolatlan rendszer, miközben az egyszerűen csalásra berendezkedett, nagy volumenű és valójában egyszerű sémát követő áruforgalmak észrevétlenül átmennek majd, és kiállják az ellenőrzés próbáját. Eléggé el vagyok keseredve. Azt pedig el sem tudjuk képzelni, hogy lesz a közbenső szolgáltatásokkal érkezett áruval, ahol más EKAER számától függünk, ahol mások miatt mi, kicsik csak nyeljük majd a büntetéseket.”
A rendszer nagy károkat okoz a gyógyszeriparban, a gyógyszer-kereskedelemben is. Ha a rendszer március 1-je után is marad, súlyos ellátási zavarokat okozhat, miközben ugyanis a gyógyszereket egyébként is szigorúan ellenőrzik, és az áfájuk is csak 5 százalék, azaz az adóelkerülés ezen a területen szinte fel sem merül.
A legnagyobb káoszt a rendszer a nemzetközi fuvarozásban okozza, különösen a „just in time” termelésben dolgozó cégeknél kritikus a szállítmányok késése, az, hogy a külföldi partnerek nem értik, hogy mit kell, hogyan kell kitölteni, és kinek kell eljuttatni.
Ami pedig a mezőgazdaságot illeti. Az Agrya - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége álláspontja szerint a rendszer átgondolatlan, előkészítetlen, és a mezőgazdasági termelés, kereskedelem és áruforgalom sajátosságait nem veszi figyelembe, félő, hogy ez többek között a kis mennyiségben helyben élelmiszert előállítók zaklatásához és büntetéséhez fog vezetni. De a piacra termelők költségei is megugranak.
A rendszer negatív környezeti hatása is jelentős. Mivel egyetlen kétséges regisztráció miatt a gyűjtőfuvaroknál az egész szállítmányt visszatartja a NAV, minden kis tételt inkább külön fognak szállítani, megnövelve ezzel a környezetszennyezést, az üzemanyag-fogyasztást és a forgalmat az utakon.
A bevezetett EKAER rendszer tehát súlyos gondokat okoz a gazdaság szállításokkal érintett szinte minden részében. Ezt tekintve, bár csak mellékszál, az azért abszurd és groteszk, hogy egyes megyékben a vállalkozói kamarák, amelyek persze a kötelező tagdíjat beszedik, de a vállalkozók érdekeit nem képviselik, a rendszer bevezetése után, januárban kezdtek el kapkodni és felméréseket készíteni a hatásokról. Előzetesen semmit nem csináltak.
Ami az előttünk fekvő törvényjavaslat konkrét intézkedéseit illeti, azok egyrészt homályosak, másrészt elégtelenek. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság több mint 330 vállalat részvételével készített felmérést, és az eredmény az volt, hogy a cégeknek ‑ különösen a bonyolult logisztikai rendszereket működtető nagyvállalatoknak ‑ további 2-6 hónapra lenne szükségük megfelelően felkészülni. Ha pedig a törvényi felhatalmazás alapján a minisztérium változtat a rendszeren ismét, akkor ennél még több időre lenne szükség.
A Lehet Más a Politika azonban nemcsak a kritikát szeretné elmondani, hanem megoldási javaslatokkal is szeretne előállni, természetesen a jól ismert rendszereken kívül, ami például az áfa csökkentése, hiszen a magyar áfa, ugye, világbajnok; itt lehetne szó fordított áfa bevezetéséről, illetve lehetne szó az adóhatóság ellenőrzéséről. A korábbi tétlenségért felelős okok és személyek azonosítása is idetartozik. A NAV-nak már korábban lettek volna eszközei erre a fellépésre, de valamiért ezt nem tette. Azonban ezeken a klasszikus módszereken kívül, amiket jól ismerünk, lenne lehetőség arra is például ‑ és ez innovatív, bár semmiképpen nem egy újonnan kitalált, akár olyan rendszer, amit számos országban használnak: ilyen például a különböző szoftveres megoldások. Egy brit szoftver segítségével Szlovákiában export-import adatok és cégek tulajdonosi hátterének összevetésével sikeresen szűrik ki az áfacsaló-hálózatokat. Gondolják el, mindössze fél év alatt Szlovákiában 150 milliárd forintnak megfelelő összeggel nőttek az adóbevételek. Egy ilyen szoftver kifejlesztése sem telne egyébként sok időbe, tekintve a magyar szakértői bázist. És akkor nem kellene a fél magyar gazdaságot büntetni, sanyargatni, az értelmetlen bürokráciával kétségbeesésbe kergetni.
A jelenlegi előterjesztés a kormány részéről csak szükségmegoldás, maximum egy tűzoltási kísérlet. Az LMP viszont azt tanácsolja: függesszék fel a rendszer működését, folytassák le rendesen a konzultációkat, vegyék komolyan a partnerek véleményét, és a rendszert csak akkor indítsák be, ha minden kritikus kérdésre választ találtak, illetve ha megbizonyosodtak róla, hogy nincs jobb és kisebb költségű megoldás. Elég nagy számban fognak ilyet találni, ha körülnéznek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból. ‑ Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Ikotity István — 2015-02-18, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/46-34.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-46-34,
title = {Ikotity István — 2015-02-18, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/46-34.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}