Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Bárándy Gergely képviselőtársam említette a NAIH-ot. Tehát itt, hogy mindenki előtt világos és tiszta legyen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról van szó. Ők sem sok mindent tudnak e tekintetben ‑ az én ismereteim szerint ‑ a törvénytervezetről, úgy, ahogy hiányolta képviselőtársam a társadalmi egyeztetési folyamatot, vagy épp kerestük-kutattuk a kormány törvényalkotási programjában való jelenlétet, hát, ezt sem találtuk, de gondolom, erre persze majd ésszerű válaszokat tud adni államtitkár úr.

De azt kell mondjam, hogy zavarosnak tűnik és érthetetlennek mindaz, ami előterjesztésre kerül, hiszen a közalkalmazotti törvény, azt hiszem, 20. §-ában fellelhető és válasz adható mindarra, amiről itt szó van. 2014. VII. hó 1-jei dátummal született ez, ami gyakorlatilag arról szól, hogy büntetőeljárás jogerős befejezéséig gyakorlatilag nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony. Ilyen értelemben a problémára a válasz már ott, ebben a törvényben megadatott.

Ami engem jobban izgat ebben a törvénytervezetben, az igazából az államtitkár úr bevezetőjében is elhangzott, a kormányhivatalok közötti kirendelés kérdésköre. Szó esett róla, hogy ha a napi utazási idő adott településen belül nem nyúlik túl a 3 órán, 10 éves gyermek léte esetén a 2 órán, akkor ez így rendben van. Én azt gondolom, hogy azért egy-egy település viszonylatában ‑ Budapest kivételével ‑ ez a napi 3 órán nem túlterjeszkedő, nem meghaladó időintervallum eléggé tágra van szabva e tekintetben.

Vagy az aránytalan sérelmek kérdésköre, amelyet szintén említett államtitkár úr, itt mindössze annyit szeretnék megkérdezni, hogy ki az, aki majd el fogja dönteni, hogy mi az aránytalan sérelem. Az objektivitás és a szubjektivitás kategóriája elég messze van egymástól. Hogyha objektíven fogható, mérhető valami, az rendben van; hogyha államtitkár úr majd szubjektív módon eldöntheti azt, hogy mi az aránytalan sérelem, akkor az nekem nem nagyon tetszik. Egyébként a kirendelés vonatkozásában sem nagyon tetszik az, hogy gyakorlatilag egy év viszonylatában 6 hónap időintervallumra kiterjeszthető akár a kirendelés mértéke.

(20.50)

Van némi bizonytalanság a kérdésemben a méltánytalanság kategóriát érintően a jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan. Tudja, ezt az intézményrendszert vezették be annak idején, és most úgy látom, mintha elbizonytalanodtak volna e tekintetben. Nem lenne baj, ha tisztázná államtitkár úr, hogy is néz ki ez a történet.

De ami ennél jobban zavar, az gyakorlatilag a fideszes kormánytisztviselőket érintő álláshalmozások legitimizálása. Tudja, az, hogy az államtitkárok adott esetben már duplikált pénzekért is tevékenykedhetnek, ha egyéb más megbízatást is kapnak, de itt most az állam által alapított közalapítványok felügyelőbizottsági tagságai és sok minden egyéb más is szerepet kap e tekintetben ennek a bővítésében. Úgy gondolom, hogy ez nem igazán van rendjén.

Vagy ugyanúgy kérdésként megfogalmazhatnám, meg is fogalmazom azt, hogy a közjogi tisztséget betöltő személyek esetében a közjogi tisztséget igazoló kártya léte már nemcsak a közjogi tevékenységet végző embert érinti vagy érintheti meg, hanem annak adják, akinek önök akarják. Hogy hogyan, miképpen működik ez a történet, hogy gondolják azt, hogy ez így rendben van? Már volt egy kérdés a mai nap folyamán a közjogi tisztséget viselők kártyájával kapcsolatban, és ön egy mondattal úgy válaszolt, hogy Habony nem kap ilyet. Na jó, jó, nem kap, de kaphat. Ez alapján kaphat? Hát bizony, igen, igen, államtitkár úr, úgy, ahogy most széttárta a kicsi kezét. Hát bizony igen, kaphat. És ha kaphat, akkor ez rendben van így?

Szóval, ez az, ami a közalkalmazottakat, a közszférában dolgozókat érintő törvénytervezetben a legfontosabb kérdések közé kell hogy tartozzék? Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)