Dr. Bárándy Gergely (MSZP)

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor az ember ilyen javaslatokat tart a kezében, konkrétan, amikor ezt is, legalábbis nekem egy mondat jutott eszembe róla, amiben össze tudnám foglalni ennek a lényegét, egy idézet: „A jegyszedő felelős az egész incidensért.” Tudják, A tanúban hangzott el ez a mondat, amikor a fedett uszoda vezetőjévé nevezték ki Pelikán elvtársat, és a jegyszedőnek utasítást adott arra, hogy annak ellenére, hogy Bástya elvtárs egyedül úszkált a medencében, engedje be a többieket is oda. Majd értelemszerűen nem Pelikán elvtársat vonták felelősségre ezért, hanem a jegyszedőt internálták utána.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, amikor az önök korrupciós botrányaitól hangos nemcsak a magyar sajtó, hanem már a külföldi is, akkor jönnek egy olyan javaslattal, ahol a köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat szigorítják meg, mintha egyébként ezekről a korrupciós cselekményekről ők tehetnének. Mert ez a javaslat pontosan ezt a szemléletmódot tükrözi, valamit kell idehozni önöknek, ami a korrupció elleni fellépésről, a tiszta közéletről szól, és idehozzák elénk azt a javaslatot, amelyik a köztisztviselők és a közalkalmazottak feltételezett korrupciós cselekményeit kívánja visszaszorítani.

Csak, tudják, tisztelt képviselőtársaim, ha visszagondolok az elmúlt időszakok korrupciós botrányaira, akkor talán Vida Ildikót leszámítva, akit azért nehezen sorolok a klasszikus köztisztviselői vagy közalkalmazotti körhöz, semelyik korrupciós botrány szereplői nem ebből a körből kerültek ki. Két jól meghatározható kört lehet itt definiálni. Az egyik az, amelyik a választott tisztségviselőket foglalja magában, polgármesterek, önkormányzati képviselők, esetleg az országgyűlési képviselők vagy kormánytagok, ezeket az embereket érte korrupciós vád, méghozzá elég gyakran. A másik ilyen érdekkör, az pedig a privát szféra, Simicska, Nyerges, Tiborc, hogy az új neveket is említsem. Szóval, ezt a kört érte szintén vád korrupciós cselekményekkel összefüggésben.

Valahogy a kettő közti réteg, a köztisztviselő, közalkalmazotti réteg ebből kimarad. Önök pedig ezzel a javaslattal azt kívánják erősíteni, mintha ők ‑ másként a jegyszedő ‑ tehetne az egész incidensről. Nem így van, tisztelt képviselőtársaim, ezzel senkit nem fognak tudni megtéveszteni, ez a javaslat biztos, hogy nem fogja elterelni a figyelmet azokról a korrupciós botrányokról, amelyek az elmúlt időszakban kirobbantak.

A másik, ami ebből jól látható, hogy milyen a kormánynak a felfogása, ami az állam és az állampolgárok viszonyrendszerét illeti. Egyszerűen összefoglalva: egy igen rosszféle paternalista felfogással szembesülünk újra.

(20.40)

Önök nemcsak azt kívánják megmondani, hogy vasárnap az emberek mit csináljanak, hanem az állampolgárokat egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzák az állammal szemben. Itt most éppen a köztisztviselői, közalkalmazotti kör szenvedi ennek a hátrányát. Még egy jó pár olyan szabályt beépítenek a magyar jogrendszerbe, ahol ezek az emberek kiszolgáltatottabbá válnak majd a mindenkori hatalommal szemben. Ne értse félre senki, én nem szeretném visszahallani azt a demagógiát, hogy én pártolom ezeknek az embereknek a bűnelkövetését, szó nincs erről. Arról van szó, hogy önök pótcselekvésként egy bizonyos társadalmi jelenségre egy igen rossz választ adnak, és megint a kisembereken verik el a port. Erről van szó, erről szól ez a javaslat.

Az egyébként már csak részletkérdés, hogy önök megint úgy nyújtották be ezt a javaslatot, hogy azon kívül, hogy nem szerepel az önök 2015. tavaszi törvényalkotási programjában ‑ pedig annyira régen még nem írhatták ezt meg, hiszen most az első ülésnapon veszünk részt ebben az ülésszakban ‑, ezen kívül semmi jele nincs annak, de államtitkár úr sem tett említést arról, hogy bármiféle társadalmi egyeztetésre bocsátották volna ezt a javaslatot ‑ ha igen, akkor kérem, hogy a vitában ezt mondja el ‑, és annak se látom jelét, hogy a NAIH elnökével a tervezetet egyeztették volna, pedig számos adatvédelmi vonatkozása van ennek a javaslatnak, de hát, szokták mondani, hogy ez már csak hab a tortán.

Aztán, ha a minőségét nézzük és nem csak a célját ennek a javaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, elég nehéz megmagyarázni azt, hogy ha az ügyészségnek egyébként kötelező bejelentési kötelezettsége van, illetve a nyomozó hatóságnak bejelentési kötelezettsége van, ha egy köztisztviselővel vagy közalkalmazottal szemben már a kiterjesztett bűncselekményi kör miatt folytat büntetőeljárást, akkor miért követeljük meg ugyanezt az illetőtől, az érintettől? Persze Vida Ildikó jó lett volna, ha bejelenti, csak vele szemben nem folytattak eljárást, sajnos. Másrészt miért kell még pluszban a munkáltatónak is lépéseket tenni azért, hogy ezeket az információkat önállóan, a két bejelentéstől függetlenül leellenőrizze? Ennek én túl sok értelmét nem látom. Ez megint annak a látszatának a keltése, hogy önök akarnak valamit csinálni, csak aztán semmi nem lesz belőle, mert ennek a javaslatnak a hatékonysága a nullával lesz egyenlő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik javaslat kapcsán elmondtam, ennél is elmondom, hogy a korrupció elleni fellépés elsősorban nem a jogszabályi környezet kérdése, hanem a kormányzati akarat kérdése. Ha a kormány, a mindenkori kormány nemhogy nem kíván föllépni a korrupcióval szemben, hanem kifejezetten erre alapítja a működését, akkor ott lehet bármilyen törvényi tilalom, ami a korrupciót meg kívánja akadályozni, akkor is korrupt lesz a rendszer. Ez elsősorban kormányzati akarat kérdése tehát, és lehet bizonyos eredményeket elérni jogalkotási úton is, de azt gondolom, hogy áttörést semmiképpen. Magyarán szólva először akarni kéne nemhogy föllépni a korrupcióval szemben, hanem nem a korrupcióra alapuló kormányzati működést folytatni, és utána lenne érdemes korrupcióellenes jogszabályokat előterjeszteni a magyar Országgyűlés elé.

Ami más rendelkezését érinti még a jogszabálynak, tisztelt képviselőtársaim, elég furcsa a büntetőeljárásról szóló törvények módosításánál az, mely szerint a bizonyítás a büntetőeljárásban kiterjedhet a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére szolgáló intézkedés szükségességének elbírálásában is jelentőséggel bíró tényekre is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én örülnék annak, hogyha államtitkár úr vagy akár valaki a Fideszből megvilágítaná, hogy ezt hogy kell érteni, ugyanis, ha a normavilágosság szempontjait nézzük, akkor elég nehezen értelmezhető, ugyanis a bűnözés egy szakkifejezés a kriminológiában, de nem a büntetőeljárásban és nem is a büntető anyagi jogban. Ott bűnelkövetés van, és értelemszerűen a még el nem követett bűncselekmények vonatkozásában meglehetősen nehéz értelmezni azt, hogy hogyan lehetne bizonyítási eljárást folytatni. Arra folytatunk bizonyítási eljárást, ami még nincsen, ami lehet, hogy egyszer lesz? Abszurdum, tisztelt képviselőtársaim! Hogy kell érteni ezt, államtitkár úr? Mert én, megmondom őszintén, nem tudom értelmezni. Vagy mi az, hogy „más eljárás kezdeményezésére szolgáló intézkedés szükségességének”? Magyarán szólva, hogyha valaki egy büntetőeljárásban úgy látja, hogy adócsalás gyanúja merül fel, de az is bűncselekmény, vagy adócsalásnak nem minősülő adóelkerülés lehetősége, akkor majd nyomoz az adóhatóság helyett is? Vagy hogy, mégis hogy? (Dr. Répássy Róbert: Fegyelmi eljárás.) Ha fegyelmi eljárás, tisztelt államtitkár úr ‑ köszönöm, hogy ennyiben legalább segített ‑, akkor úgy gondolja, hogy mondjuk, egy ügyvéd által elkövetett vagy egy orvos által elkövetett, fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény vonatkozásában a nyomozó hatóság fog vizsgálódni, ahelyett, hogy az ügyvédi kamara vagy az orvosi kamara tenné? Egyszerűen nonszensz!

S nem beszélve arról, hogy az akkor még jogállami Alkotmánybíróság a 42/93. Ab-határozatában fejtette ki először részletesen, hogy az állami büntetőigény érvényesítésének keretéül szolgáló büntetőeljárás folyamata miként jár együtt az egyén alapvető alkotmányos jogainak, így személyes adatvédelméhez való jogának a korlátozásával. Az akkor még független Alkotmánybíróság azt hangsúlyozta, hogy az ilyen büntetőeljárási cselekmények végrehajtása fokozott garanciákat igényel az eljárási cselekmények érintettjének jogai védelmében, illetve az eljárás jogszerűségének biztosítása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy ha ehhez a gyakorlathoz az Alkotmánybíróság ragaszkodik, akkor gondolom, önök is kitalálják, és jól látják, hogy ez alkotmányellenesnek fog minősülni. Persze, ma már egyáltalán nem biztos, hogy ez így lesz, lehet, hogy a kormány leegyeztette a mai Alkotmánybírósággal, hogy biztosan nem lesz így, vagy kiadta neki ezt az utasítást, a fene se tudja, de azt tudom mondani, hogy ha az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát nézzük, akkor ez nemcsak hogy értelmezhetetlen és ostobaság, hanem ez alkotmányellenes, illetve alaptörvény-ellenes is lesz.

A továbbiakban Gúr Nándor képviselőtársam fogja elmondani a kritikai észrevételeinket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)