Dr. Vas Imre (Fidesz)

DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék csak szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról. A kormány február elején nyújtotta be a most tárgyalt javaslatot, amely az egyes jogállási tárgyú törvények módosítását célozza. A kormány kiemelt célkitűzése a közszférába vetett bizalom növelése, ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít foglalkoztatottjainak feddhetetlenségére.

Jelen törvénymódosítással egyértelművé válik, hogy a közigazgatási szerv munkáltatóként az alkalmazottaival szemben közvádra üldözendő bűntett miatt induló büntetőeljárásról, amennyiben a foglalkoztatottal a megalapozott gyanút közölték, azonnal tudomást kell hogy szerezzen. A foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség már most levezethető a jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendező szabályokból. E módosítással ugyanakkor egyértelművé válik e kötelezettség tartalma, valamint a jogalkotó a nem teljesítéshez szankciót kapcsol. A módosítás egyértelmű jogi környezetet teremt a munkáltató és a foglalkoztatott közötti tájékoztatási kötelezettségnek, ezáltal biztosítva a kölcsönös bizalmat.

További követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthessen közszférában jogviszonyt, aki ellen nem indul olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett bizalmat. A módosítás tartalmazza a szükséges adatkezelési és átmeneti szabályokat.

A módosítás fegyelemsértéssé minősíti, ha a hivatásos állomány tagja megszegi a külön nevesített tájékoztatási kötelezettségét. A kötelezettség alapján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére a hivatásos állomány tagja köteles írásban bejelenteni azt a tényt, hogy vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

A büntetőeljárási törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárás megindítását a nyomozó hatóság a gyanúsított munkáltatójával közölje, ha a kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van helye. Ha szükséges, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a munkáltató személyének azonosítása érdekében megkeresi az adóhatóságot.

A javaslat szerint az új méltatlansági eljárás megindítására akkor lesz lehetősége a munkáltatónak, ha a kormánytisztviselő tájékoztatja arról, hogy ellene közvádra üldözendő bűntett miatt büntetőeljárás indult, és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

A törvényjavaslat másik célja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatályos szabályainak rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy az államigazgatási szervek gyorsabban alkalmazkodjanak a kormány szervezetalakító döntéseihez. További célja, hogy a kormányhivatalok integrációjával összefüggésben szükségessé váló munkajogi kérdésekre a kormánytisztviselőket érintő garanciákat szem előtt tartó, hatékony megoldás szülessen.

A törvényjavaslat indoklása kitér arra, hogy azért is szükségesek a módosítások, mert jelenleg egyes rendelkezések indokolatlanul nehezítik az államigazgatási szervek átszervezése esetén a humánerőforrás-gazdálkodási feladatok ellátását.

A törvényjavaslat új jogintézményként vezeti be a kormányhivatalok közötti kirendelést. Lehetővé válik, hogy szoros összefüggésben a kormányhivatalok és szakigazgatási szervek részleges és teljes integrációjával, a kormányhivatalok közötti megállapodás alapján bizonyos szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátására kirendelhető legyen a kormánytisztviselő. Ezen új jogintézménnyel lehetővé válik valamely szakkérdés kormányhivatalon belüli vizsgálhatósága, amellyel összefüggésben az eljárások jelentős gyorsítását eredményezheti.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)