Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt célkitűzése a közszférába vetett bizalom növelése. Ennek érdekében az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt módosítások három fő témakör köré csoportosíthatók.

A módosítások döntő többsége a magyar kormány-tisztviselői kar által jelzett, a joggyakorlatban felmerült kérdések tisztázását szolgálja. A másik része az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/2329. számú törvényjavaslathoz kapcsolódva, az integrációval összefüggésben a gyakorlati alkalmazás megkönnyítését célozza. A törvényjavaslat harmadik, legnagyobb része a jó közigazgatást szolgálja, a jelenlegi közszolgálatot ellátókra irányadó magatartási követelmények egyértelművé tételével.

A törvényjavaslat legjelentősebb részét kitevő törvénymódosítások kiindulópontja az az alapvető ‑ mind az állampolgárok, mind a kormányzat részéről felmerült ‑ követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthessen jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett közbizalmat. A létesítésen túl a módosítás a folyamatban lévő jogviszonyok tekintetében is szabályoz. E körben a tervezet arra az elvárásra épül, hogy nem csupán a munkajogviszonyokban, hanem a legtágabban közszolgálati jogviszonyokban is alapvető követelmény az együttműködési kötelezettség, amelynek jelenleg is része a tájékoztatási kötelezettség a jogviszonyt érintő lényeges kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy ez a követelmény egyértelműen levezethető a hatályos szabályozásból is, de szükségesnek mutatkozott ennek egyértelmű megfogalmazása.

A közigazgatás az állam arca, az állami szervezetrendszernek úgy kell működnie, hogy a közszolgálatot ellátók részéről a legmagasabb szintű szakmai tudás biztosított legyen, és egyúttal etikus magatartásuk a bizalom alapköve legyen. A törvénymódosítással egyértelművé válik, hogy a közigazgatási szervnek mint munkáltatónak az alkalmazottaival szemben indult büntetőeljárásról azonnal tudomást kell szereznie. A foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség már most levezethető a jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendező szabályozásokból, ugyanakkor a módosítással egyértelművé válik e kötelezettség, valamint a kötelezettség nem teljesítéséhez szankciót is kapcsol a jogalkotó. Ehhez kapcsolódóan a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása az egyes jogállási törvényekben normatív módon is megjelenő tájékoztatási kötelezettséggel összefüggő módosításokat tartalmazza.

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a törvénymódosítással szignalizációs kötelezettséget kap, azaz a feladatukat fogja képezni, hogy megbizonyosodjanak a munkáltató személyéről, és a munkavállaló gyanúsítottkénti felelősségre vonásáról tájékoztassák a közszférához tartozó munkáltatót.

Az egyes jogállási törvények ilyen irányú módosításától a kormány azt várja, hogy jelentősen javulni fog az államba, a közigazgatásba vetett közbizalom. Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódva jelen törvényjavaslat célja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatályos szabályainak rugalmasabbá tétele, annak érdekében, hogy az államigazgatási szervek hatékonyabban, ügyfélközpontúan tudják ellátni feladataikat, és gyorsabban alkalmazkodjanak a kormány racionalizációt szolgáló szervezetalakító döntéseihez, céljaihoz. Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan jelen módosítás törekszik arra, hogy a kormányhivatalok integrációjával összefüggésben szükségessé váló kérdésekre a kormánytisztviselőket érintő garanciákat szem előtt tartó hatékony megoldást adjon.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyes rendelkezései ugyanis indokolatlanul nehezítették az államigazgatási szervek átszervezése esetén a humánerőforrás-gazdálkodási feladatok ellátását, ezért szükségessé vált e rendelkezések módosítása.

(20.30)

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény nem tette eddig lehetővé a kormányhivatalok közötti kirendelést. A törvényjavaslat a kormányhivatali integrációval összefüggésben ezt a hiányosságot pótolni kívánja, azzal a céllal, hogy gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a kormány szervezetalakító döntéseihez.

A sajtóhírekben felmerült a javaslat kapcsán az új munkahely és a lakóhely között tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás idejének esetleges növekedése. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy a módosítás nyomán a munkáltató egyoldalúan csak akkor módosíthatja a kinevezést, ha a munkavégzés helye kizárólag a településen belül változik meg, és a munkába járás ideje nem haladja meg a napi három órát, tíz éven aluli gyermekeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát.

Szükséges hangsúlyozni azt is, hogy a kisgyermeket nevelők esetében továbbra is kedvezőbb szabályokat tartalmaz a törvény, és a korábbi garanciák is változatlanok maradnak. A kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő beleegyezése nélkül, ha a kormánytisztviselőre nézve ‑ különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel ‑ aránytalan sérelemmel nem jár.

A javasolt módosítás egyaránt szolgálja a munkáltatók érdekeit, rugalmasabbá téve a munkavégzés településen belüli megváltoztatását, ugyanakkor továbbra is biztosítja a megfelelő garanciákat a kormánytisztviselők számára.

Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)