Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretettel köszöntöm újra körünkben. Múlt héten nem nagyon tetszett megérteni a kérdést, ezért most nem próbálkozom összefoglalással, hanem felolvasom inkább, hogy biztos legyen. A Fidesz-kormány állami földhaszonbérleti pályázati rend­szere bizonyítottan lehetőséget ad a visszaélésre, ugyanakkor a jogorvoslatra nem ‑ teszem ezt az állítást. A földpályázatokba 40 százaléknyi szubjektíven adható pontszám lett beleépítve annak érdekében, hogy azok tetszés szerint legyenek elbírálhatók. A pályázó gazdák továbbá nem kapnak indoklást az eredményeikről, és a bírálati lapokat sem ismerhetik meg, így nehezen lehet mire alapozni adott esetben egy peres eljárást. A vesztes pályázatokat ugyanakkor az NFA visszaküldi a pályázóknak, eltüntetendő a nyomokat.

A lehetetlen helyzet a közelmúltban vált újra nyilvánvalóvá, amikor a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a Pest megyei Központi Kerületi Bíróságon első fokon pert vesztett a magyar állam és a Nemzeti Földalapkezelő ellen indított perben. Ebben a vidékfejlesztési központ megtámadta a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát és magát a szerződést, mivel olyan pályázó nyert, aki álláspontja szerint nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A bíróság első fokon elutasította az ökológiai gazdaság keresetét arra hivatkozással, hogy a bíróságok kizárólag a szerződések érvényességét vizsgálhatják, magukat a pályázatokat nem. Ebből az következik, hogy a Nemzeti Földalap tulajdonképpen annak adhatja az állami földeket, akinek akarja.

(14.40)

Vagyis, ahogy azt már régebben is gyanítjuk, akár színlelt pályáztatás is történhet az állami földek ügyében. A pályázatok jogszerűségének vizsgálata igencsak időszerű lenne a kormány részéről, különösen az utóbbi időben feltárt több, nyilvánvaló szabálytalanság és visszaélés fényében is.

A közelmúltban derült ki, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök úr által kezdeményezett kormányzati ellenőrzési hivatali vizsgálat hibákat talált a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó földbérletek pályázatainak ügyében. A vizsgálati földbérleti ügyek 5 százaléka bizonyult hibásnak, illetve további 10 százalékuk volt kérdéses. Hogy mi is történt valójában, azt nem fogjuk megtudni, mert a jelentést tíz évre titkosították. Közben ugye, más ellenzéki pártnak valahogy sikerült betekintést nyernie, és a sajtónyilvánosság azért hozott ebből néhány dolgot a beadás óta, ugye, ennyi kiderült. Elég 15 százaléknyi problémás állami földbérlet egy nemzeti parkhoz ahhoz, hogy áttekintse a kormány a földpályáztatás rendszerét?

A kormánytól több alkalommal is felszólítást kaptunk arra az elmúlt években a földügyekkel kapcsolatban, hogy ha tudomásunk van bármilyen jogsértésről, kötelességünk, hogy a jogi eljárásokat megindítsuk. Nos, ebben az esetben a Kehi feltárta a visszaéléseket, majd tíz évre titkosította azokat. Hogyan indítsunk bármilyen eljárást, hogyha nincs jogorvoslati lehetőség, és nem jutunk hozzá az adatokhoz?

A Lehet Más a Politika szerint az előbb említett bírói döntés fontos kérdéseket vet fel az állami földpályázatokkal kapcsolatban. Miután már számtalan esetben bizonyosodott be, hogy lehetséges a visszaélés az állami földpályázatoknál, sőt az már a kormányfőnek is feltűnt, hogyan lehet az, hogy továbbra sincs lehetőség a földpályázatok jogszerűségének a vizsgálatára?

Erre várom tisztelettel a válaszát államtitkár úrnak. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiból.)