Dr. Karas Monika Zsuzsanna

DR. KARAS MONIKA ZSUZSANNA, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács évről évre számot ad előző évi munkájáról az Országgyűlésnek. A mostani beszámolóban a Médiatanács 2013. évi tevékenységének főbb elemeit szeretném bemutatni, hiszen a Házbizottság döntése alapján az NMHH hírközléssel összefüggő beszámolóját a Gazdasági bizottság tárgyalja meg és határoz is arról.

Mindenekelőtt megköszönöm a lehetőséget, hogy a Kulturális bizottság előtt tett beszámolóm után önöknek is ismertethetem az előző évi munkánk főbb pontjait. A bizottság előtt is arra törekedtem, hogy átfogó és reális képet mutassak a szervezetünkről, most pedig szeretnék kitérni azokra a kérdésekre is, amelyek az előző beszámolóm kapcsán felmerültek és a szervezet működése szempontjából relevánsak.

Amint azt tudják, a Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló szerve, az ORTT, tehát az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja, így pedig tevékenysége során szorosan igazodik a médiatörvényben és a médiaalkotmányban leírtakhoz. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a médiaigazgatási törvények egyfajta sorvezetőként vannak jelen mindennapi munkánk során, feladatainkat azok tartalma alapján, azok figyelembevételével látjuk el. Én jogászként rendkívül fontosnak tartom, hogy szervezetünk jogalkalmazó tevékenységének a lehető legjobb módon eleget tegyen, ugyanakkor a Médiatanács küldetését a tanács tagjaival együtt nyilvánvalóan többre tartjuk, mint egyszerű jogalkalmazást, hiszen döntéseinkkel az egész ország és benne minden médiafogyasztó életére hatással vagyunk.

Mindig hangsúlyozom, hogy a mi munkánk nem csupán feladatvégzés, hanem hivatás is, nélkülözhetetlen hozzá az elszántság és a maximális szakmai alázat. Hiszen küldetésünk, hogy egyenlő esélyű hozzáférést biztosítsunk az információs és kulturális javakhoz minden magyar ember számára. Ezt vesszük figyelembe a rádiós frekvenciák értékesítése során, a fiatalkorúak védelmével kapcsolatos munkánk közben, és ez az elv vezérel bennünket akkor is, amikor támogatási rendszerünkbe, a Magyar Média Mecenatúra programba tartozó pályázatok elbírálása során hozunk döntéseket.

Ha megengedik, szeretném néhány fontos tevékenységünket kiemelni, amelyek súlyukat tekintve meghatározóak voltak 2013-ban, nemcsak a Médiatanács és az NMHH, de azt gondolom, az egész ország életében.

Tisztelt Ház! 2013-ban ismét számos rádiós pályázat ügyében hoztunk döntést, amelynek köszönhetően a frekvenciákat az arra leginkább érdemes médiaszolgáltatók használhatják. Fontos tudni, hogy a Médiatanács átláthatóan, részrehajlásmentesen, a lefektetett szabályoknak megfelelően jár el minden egyes pályáztatás során. Ez azt is jelenti, hogy szabad pályázási lehetőséget biztosítunk mindenkinek, és szakmai tudásunk legjavát nyújtva, a pályázati feltételeknek leginkább megfelelő médiaszolgáltatót választjuk ki a frekvenciahasználatra. 2013-ban összesen 31 pályázati felhívástervezetet, illetve 35 pályázati felhívást fogadtunk el, és mivel ehhez hozzáadódtak a 2012-ben indított, de le nem zárt pályázatok is, ezért 54 eljárást zártunk le a tavalyi évben. Bízom abban, hogy döntéseink nyomán a lehető legmagasabb színvonalú rádióműsorok jutnak el a hallgatókhoz.

A rádiós műsorszolgáltatások mellett 2013 leginkább a televíziós műsorszolgáltatásról szólt az NMHH életében, hiszen ebben az évben valósította meg a hatóság az országos digitális átállást. Bár a munka nagy részét a hatóság végezte, a Médiatanács a maga eszközeivel szintén hozzájárult a modernizációhoz. Magyarországon, mint tudják, 2013. október 31-én lezárult a digitális átállás, és ezzel megszűnt a közel 60 éves múltra visszatekintő analóg földfelszíni sugárzású televíziós műsorszórás. A fejlesztésnek köszönhetően új korszak kezdődött a televíziózásban, jelentősen kibővült az elérhető ingyenes tartalom, és új szolgáltatások is megjelentek. Közel 1,8 millió háztartás állt át zökkenőmentesen a digitális televíziózásra hazánkban, és ennek során Magyarországon, Európában egyébként egyedülálló módon, a rászoruló háztartások állami segítséget kaptak az átálláshoz. Büszkék vagyunk rá, hogy lehetőségünk volt ennyi embernek segíteni, és örülünk, hogy ezzel elértük célunkat is: senki nem maradt tévéműsor nélkül az átállás után.

Az NMHH munkájához kapcsolódva a Médiatanács a helyi televíziók átállásának támogatásában vett részt aktívan, a működő 38 helyi analóg terjesztésű televízió közül 37 élt a digitális átállás adta lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy a hatóság által kiadott engedélyek alapján a helyi televíziók túlnyomó többsége is jogosultságot szerzett a helyi DVB-T műsorszóró adóállomások üzemeltetésére, azaz a digitális földfelszíni televíziózásra. Ebben nagy előnyt jelentett a helyi tévék számára, hogy a Médiatanács támogatási rendszere, a Magyar Média Mecenatúra program keretében összesen 312 millió forintos keretösszeggel írtunk ki pályázatot. Ez külön a helyi tévék digitális átállását finanszírozta. Nem hagytuk tehát magukra a kis televíziókat sem, ugyanis hiszünk abban, hogy a helyi értékek közvetítése is nagyban hozzájárul az információs és kulturális javak egyenlő esélyű elosztásához, emellett pedig a helyi tévék alkalmasak a közösségformálásra is. Ezért tartottuk kiemelkedő jelentőségűnek digitális átállásuk támogatását.

A digitális átállásnak köszönhetően a szülők még hatékonyabban tudják védeni gyermekeiket a káros médiatartalmaktól, hiszen a digitális vevőkészülékeken beállítható egy gyermekzár, ami figyelembe veszi a filmek korhatár-besorolását is. A Médiatanács korhatár-besorolási tevékenysége tehát az ilyen praktikus helyzetekre is konkrét hatással van. Az ebben a témában kiadott jogszabály és ajánlás az évek tapasztalatai alapján jól működik, hiszen kevés esetben érkezik lakossági bejelentés a testülethez a rossz korhatár-besorolással kapcsolatban.

2013-ban összesen 11 esetben folytatott le eljárást a testület kiskorúak védelmének szabályozását megsértő ügyben, ami az előző évekhez képest csökkenő tendenciát mutat, vagyis azt sugallja, hogy a médiaszolgáltatók egyre inkább normakövető magatartást tanúsítanak.

Nemcsak a kiskorúak, hanem más kiszolgáltatott csoportok esélyegyenlőségét is igyekszünk megteremteni. A hallási fogyatékkal élők tekintetében a médiaszolgáltatók akadálymentesítő gyakorlatában 2013-ban pozitív tendenciák mutatkoztak.

(17.00)

Elsősorban a mennyiségi elvárásokban jelentkeztek ezek az eredmények, hiszen a törvényi rendelkezésekhez képest jóval nagyobb mértékben nőtt a felirattal ellátott műsorórák száma, pedig ezek az előírások évről évre egyre több akadálymentes műsoridőt írnak elő. Több kulturális, szórakoztató, vallási és gyermekműsor szerepelt a kínálatban, és érzékelhető, hogy a televíziók fokozott figyelmet fordítanak a hírműsorok és a fogyatékkal élők számára készült műsorok akadálymentesítésére is.

Ugyan a politikai műsorok és az élő adások akadálymentesítése még nem megoldott, különösen problémás ez a médiaszolgáltatók számára egy élő vitaműsorban, és a feliratozások minőségével is akadnak problémák, de 2013-ban már a műsoridő 56 százalékát látták el felirattal vagy jeltolmácsi segédlettel, míg ez a szám 2012-ben csak 46 százalék körül mozgott.

Összességében tehát azt tudjuk elmondani, hogy a hallássérültek számára a televíziós műsorok akadálymentesítésének gyakorlata jó irányba halad, egyre pontosabban és egyre nagyobb mennyiségben tudnak hozzáférni az értékes televíziós tartalmakhoz siket és nagyothalló honfitársaink is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Médiatanács, mint azt már hangsúlyoztam, nem csupán feladatvégzésként tekint munkájára, hanem elhivatott abban, hogy minél hatékonyabban hozzájáruljon, hogy értékes és jogszabályba nem ütköző tartalmak jelenjenek meg a rádiók és a televíziók műsorpalettáján.

Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hiszen már korábban is többször elhangzott, és önöket is nyilvánvalóan érdekli a kérdés, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése ügyében is folytattunk le eljárásokat. A hatóság, tehát a hivatal, illetve a Médiatanács 2013-ban 34 esetben járt el kiegyensúlyozottsági kérelemmel kapcsolatban. A 2013 során elbírált vagy benyújtott 34 kérelem döntő többsége a TV2, ez 15 eset, az RTL Klub, 11 eset, illetve az ATV, 4 eset, által sugározott műsorokkal kapcsolatban érkezett.

Ezekben az esetekben is, mint minden más tevékenységünk során, a lehető legnagyobb alapossággal jártunk el, azt azonban tudniuk kell, hogy azt, hogy mi a kiegyensúlyozott és mi nem az, végső soron nem a Médiatanács, hanem minden alkalommal bírói döntés határozza meg.

Ezzel együtt elmondhatom, hogy az eljárásokban a kérelmezők, vagyis azok, akiknek a kárára a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem történt meg, számos esetben pozitív ítéletet kaptak. Bízunk abban, hogy ezek az esetek és ezek a döntések a médiaszolgáltatókat egyre inkább jogkövető magatartásra ösztönzik majd.

A Kulturális bizottság ülésén már előkerült a magyar zene arányának kérdése. Természetesen ezen a téren is a jogkövetésre igyekszünk ösztönözni a médiaszolgáltatókat a magyar zenei arány tekintetében is, és úgy tapasztaljuk, hogy ez meg is valósul. A médiatörvény 21. § (1) bekezdése szerint a kereskedelmi rádiók esetében a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább 35 százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani. Fontos előírás, hogy ennek a kötelezettségnek a reggel 5 és éjjel 24 óráig terjedő időszakban is meg kell felelni. Ez azt jelenti, hogy nem lehet elszámolni az éjszaka sugárzott műveket.

E kötelezettség csak a körzeti vagy országos kereskedelmi médiaszolgáltatókra vonatkozik, értelemszerűen a helyi kereskedelmiekre nem. Ugyanakkor a Médiatanács a médiatörvény 2011. január 1-jei hatálybalépése óta a helyi kereskedelmi pályázati felhívásaiban ösztönzőként szerepelteti a magyar zenei vállalásokat. Ez azt jelenti, hogy a pályázat elbírálásánál ezért pluszpont kapható, amennyiben vállalják a törvényben előírt 35 százalékos arányt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázók kivétel nélkül vállalják ezen többletkötelezettséget, mindez azonban csak a 2011. január 1-je után indult helyi kereskedelmi pályázati eljárásban nyertesnek hirdetett médiaszolgáltatókra nézve kötelező. A helyi kereskedelmi rádiókkal a fenti időpontot megelőzően kötött szerződésekből értelemszerűen hiányzik ez a kötelezettség. Ezt a 35 százalékos kvótát 2011-ben 37, 2012-ben 33 zenei rádió múlta alul, 2013-ra pedig ez a szám 13-ra apadt. Tehát mindenképpen fejlődés mutatkozik a médiaszolgáltatóknál. Ahol a magyar zene aránya alulreprezentált, ott mindannyiszor eljárást indítunk, és a bírságolási tendenciának megfelelően az ismételten elkövetőket egyre magasabb bírsággal sújtjuk.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A Médiatanács célja azonban nemcsak az, hogy megoldja azokat a helyzeteket, amikor már bekövetkezett a baj, az is célunk, hogy eleve értékes és élvezhető magyar tartalmak kerüljenek a televíziók és rádiók műsorpalettájára. Ezért működtetjük 2011 óta támogatási rendszerünket. A támogatási rendszer a Magyar Média Mecenatúra program nevet kapta, ennek a támogatásnak a célja, hogy olyan támogatási keretrendszert valósítson meg Magyarországon, amelynek köszönhetően a tehetséges filmes alkotók és az igényes tartalmakat előállító médiaszolgáltatók ötletei megvalósulhassanak. Az a célunk, hogy az alkotók támogatása által elérjük, hogy minél több magyar televíziónézőhöz juthassanak el azok az információs és kulturális javak, amelyeket az alkotások képviselnek.

2013-ban a független magyar filmeseket támogató pályázatainkon 119 ötletet támogattunk, összesen 1,2 milliárd forinttal. A támogatott tervek között szerepelt forgatókönyv, tévéfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, kisjátékfilm, kísérleti film, online terjesztésű film és animációs film is. Az alkotások közül többen nemzetközi fesztiválsikert is maguk mögött tudhatnak, ami megerősít minket a döntéseink helyességében. Az a műfaji sokszínűség pedig, amit a támogatott alkotások képviselnek, megjelenik a televíziós csatornákon, hiszen a pályázati feltételek között az egyik feltétel, hogy a pályázó együttműködjön egy médiaszolgáltatóval, tehát fel tudja mutatni, hogy hol, melyik médiaszolgáltatónál lesz alkotásának bemutatása.

A médiaszolgáltatók támogatására 2013-ban még a filmes keretnél is többet fordítottunk, több mint 1,3 milliárd forint értékben járultunk hozzá helyi és közösségi rádióadók és televíziók működéséhez. Öt pályázaton 312 nyertest hirdettünk ki, támogattuk hírműsorok, közéleti magazinműsorok elkészítését, hozzájárultunk a médiaszolgáltatók rezsiköltségeihez és digitális átállásához, valamint finanszíroztuk a műsorszolgáltatók műszaki fejlesztéseit is.

Fontos megemlítenem, hogy a mecenatúra­program számos pályázatára jelentkezhetnek határon túli magyar alkotók is, a legtöbb esetben egy elkülönített összeg áll az ő rendelkezésükre a kiírásokban. Bízunk abban, hogy a jövőben egyre nagyobb versenyben számíthatunk az ő pályázataikra is.

Összességében tehát a Magyar Média Mecenatúra program keretében több mint 2,5 milliárd forint támogatást osztottunk ki. A nyertesektől érkezett visszajelzések azt mutatják, hogy nagy szükség volt a támogatási rendszer megújítására, jó lehetőségnek tartják ezt a forrásszerzést terveik megvalósításához.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném megköszönni a lehetőséget a felszólalásra. Engedjék meg, hogy a testület nevében is elmondjam, hogy munkánkat a hivatástudat és a magyar közönség érdekének figyelembevétele vezérelte és vezérli a jövőben is. Bízom benne, hogy az elmondottakkal kellőképpen sikerült bemutatnunk a Médiatanács 2013. évi sokszínű tevékenységét. Kérem a tisztelt Ház támogatását, hogy fogadja el a Médiatanács 2013. évi beszámolóját.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)