Halász János (Fidesz)

HALÁSZ JÁNOS, a Kulturális bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kulturális bizottság november 10-én tárgyalta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és a bizottság megállapította, hogy ez egy átfogó és alapos anyag, egy részletes beszámoló. Egy olyan beszámoló, amiből lehet látni, hogy a Médiatanács a munkájával segítette azt, hogy minden magyar ember számára biztosított legyen az információs és kulturális javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés.

(17.10)

Az anyag terjedelmes, de ugyanakkor tartalmas is, 11 fejezetben tárgyalja a Médiatanács munkáját, olyan témák vannak benne, mint a Médiatanács működéséről szóló fejezet. De szól az anyag a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának a helyzetéről, vagy a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulásáról, az elnök asszony által is az imént említett rádiós pályázatok, a különböző jogosultságok 2013-as alakulásáról, vagy a médiaszolgáltatási piac gazdasági helyzetéről, pénzügyi feltételeinek alakulásáról, vagy a Tanács konkrét egész éves tevékenységéről, de a külkapcsolatok alakulásáról, a különböző támogatási területekről, a médiamecenatúra-prog­ram­­ról is szól az anyag, és találunk benne egy nagyon alapos rádiós és televíziós médiatartalom-elemzést is a 2013-as évre vonatkozóan.

Engedjék meg, hogy az anyaggal kapcsolatban négy témát röviden kiemeljek, amelyek a Kulturális bizottságban is szóba kerültek. Az egyik ilyen a rádiófrekvenciák értékesítése volt. Ahogy hallottuk is elnök asszonytól, egy nagyon alapos munka folyik, amikor egymást követő évekre is épül a dolog, hisz az az 54 jogosultság, amelyről döntöttek, amely rádiófrekvenciákat értékesítettek, csak részben voltak 2013-as kiírásúak. De ami nagyon érdekes és fontos, hogy ebből az 54 értékesítésből 24-en, azaz nagyon jelentős arányban közösségi rádiók kapták meg a frekvenciát, ami, azt gondolom, mint belső arány is nagyon megnyugtató a döntések tekintetében.

A televíziós területről a digitális átállásról hallhattunk elnök asszonytól itt is alaposan, ahogy az anyagban is szerepel ez. Fontos kiemelni ‑ és ezt szeretném képviselőként is és bizottsági előadóként is jelezni ‑, hogy erre a munkára is büszke lehet a Médiatanács, hisz ez egy nagyon komoly átállás. Bármely országot nagyon komoly feladat elé állítja, állította ez a munka. És ezt itt Magyarországon a Médiatanács közreműködésével, vezényletével nagyon nagyszerűen sikerült megoldani. Ehhez nyilván kellettek a partnerek, kellettek a műsorszolgáltatók is partnerként, de leginkább a Médiatanács átgondoltsága és az a segítő hozzáállása kellett, amikor a munka során elsősorban a nézők, a közönség érdekeit figyelték, és a helyi közösség érdekeit is. Ahogy hallhattuk, például a helyi televíziók digitális átállása kapcsán nagyon fontos volt a több mint 300 millió forintos támogatás és pályázati lehetőség, és így nemcsak az országos adók, de a helyiek is szinte teljes mértékben át tudtak állni a digitális műsorszórásra.

A harmadik terület, amit szeretnék kiemelni, az a magyar zene aránya, amit elnök asszony is említett. Talán érdemes is ezt kicsit továbbgondolnunk. A törvény jelenleg az országos kereskedelmi rádiók esetén írja elő a 35 százalékos kötelezettséget, a helyieknél pedig az nagyon helyes, hogy a médiahatóság ösztönzőleg az új pályázatoknál, ha a 35 százalékot vállalják azok, akikre nem kötelező, a helyi kereskedelmi rádiókra, az előnyt jelent a pályázati elbírálásnál. De én úgy is, mint jogalkotó, szeretném mindnyájunk figyelmébe ajánlani, hogy persze jó az ilyen ösztönző, de a legjobb az lenne, ha a törvényt e tekintetben, amikor sor kerül rá, esetleg módosítanánk, és szeretném föltenni az asztalra, gondolkodjunk el azon, hogy ez a 35 százalék első lépésben az országos kereskedelmi adóknál, de adott esetben második lépésben a helyieknél is nyugodtan emelkedhetne 50 százalékra, hiszen ezzel a lépéssel a magyar zenét, a magyar zene ügyét szolgálnánk. A mostani példa azt mutatja, hogy mivel nagyon sokan betartják, szívesen vállalják, talán egy ilyen óvatos 15 százalékos előrelépés is mindenképpen segítség lehetne. Nagyon jó, hogy ez a téma itt most előkerült, nyilván majd alkalomadtán, amikor az ehhez szükséges törvényt módosítjuk, akkor ez az ügy is előkerülhet. Remélem, nem fogjuk elfelejteni.

Szeretnék még beszélni a médiamecenatúra-programról, amiről elnök asszony is említést tett. Ez a 2,5 milliárd forintos támogatási rendszerével egy nagyon fontos pillére a magyar filmtámogatási rendszernek is. Igazából három pillérből áll az a rendszer, ami az elmúlt években kialakult. A Nemzeti Filmalap az egyik, döntően a játékfilm-finanszírozással, ‑tá­mo­gatással, a másik a kormány, illetve azon belül is az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahol a különböző tudományos és konferenciatámogatások szerepelnek, a harmadik, de sorrendben nem is, hanem egy nagyon erős és sok műfajt döntően megmentő, tehát igazán fontos pillér a média­mecenatúra-program, a médiahatóságnak, a Médiatanácsnak ez a pályázati rendszere, amikor is az animációs, az ismeretterjesztő vagy a dokumentumfilm, a kisjátékfilm, kísérleti film területén gyakorlatilag innen tudnak csak támogatást kapni a filmkészítők. Éppen ezért nagy felelősség is ennek a rendszernek a működtetése. Nagy örömmel látom, hogy itt egy kiegyensúlyozott pályázati kiírási rendszer működik, és azt is, hogy egy jó, hozzáértő és felelős bírálati rendszert működtetnek. Bízom benne, hogy ez a következő években is így marad. Ez nagyon fontos a magyar kultúra, a magyar film ügyének is. Ezt is köszönjük önöknek a munkájuk során.

Tisztelt Ház! A bizottság megtárgyalta a javaslatot, és egy határozati javaslatot nyújtott be a tisztelt Háznak. Ebben a határozati javaslatban a Kulturális bizottság azt javasolja képviselőtársaimnak, hogy fogadjuk el a médiahatóság 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Remélem, hogy a szavazásnál ez majd így is lesz. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)