Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tíz órától vitatkozunk ezen a törvénycsomagon, több mint hat és fél órája, 112 törvényt tartalmaz ez a 2015. évi költségvetést megalapozó törvény. Sajátos helyzete az Országgyűlésnek, hogy a költségvetést teljesen külön időkeretben, az azt megalapozó törvényt pedig ‑ ami törvényszám szerint mindenképpen jóval terjedelmesebb ‑ külön, egy külön napon vitatja meg.

Így aztán, figyelve a vitát, azt kell hogy mondjam, hogy a 112 törvénynek szerintem a háromnegyed vagy négyötöd részét nem is igazán érintettük; talán én az expozémban, de a képviselői felszólalások során említésre sem került. Tehát ez mégiscsak azt igazolja, hogy alapvetően a költségvetést megalapozó törvényjavaslat inkább egy technikai jellegű törvényjavaslat, mintsem érdemi.

Azért érdemi dolgok is elhangoztak, és úgy láttam, hogy három téma köré csoportosultak a felszólalások: a segélyezési rendszer átalakítása, a magán-nyugdíjpénztári rendszer további rendezése, és néhány felszólaló itt a közpénzügyek terén is talált a törvényjavaslatban olyat, amit érdemesnek talált arra, hogy elmondja róla a véleményét.

Nagy élvezettel és érdeklődéssel figyeltem a szociális segélyezési rendszer átalakításával kapcsolatos vitát. Ezúton köszönöm Czibere Károlynak, hogy a szakminisztérium nevében helytállt, és válaszolt a felvetett, alapvetően ellenzéki kérdésekre.

Én is megfogalmazok egy véleményt mint volt polgármester és mint volt önkormányzati államtitkár. Azt gondolom, ez az irány, hogy mi az, ami az önkormányzat feladata, és mi az, ami az állam feladata ‑ merthogy a járási hivatalok végeznek a segélyezés terén ‑, helyes dolog. Helyes dolog, és úgy gondolom, az önkormányzatok számára végrehajtható a rövid határidő ellenére. Ha az önkormányzatok megfelelő adatszolgáltatást kapnak ‑ amit részben egyébként tudnak is, hogy ki milyen segélyt kap most, támogatást kap most az államtól ‑, igenis a rendszer átalakítható rendelettel. A költségvetés ismert lesz, 2014 decemberében igenis átalakítható az új rendszer.

Azt gondolom, ami bizonytalanságot okozhat ‑ ami itt el is hangzott ‑, az valóban az, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek nincs jelenleg tartalékuk, mert mondjuk, az adósságkiváltás sem okozott működési könnyebbséget vagy esetleg tartalékot vagy működési pluszt, hogyan fogják tudni az új segélyezési rendszert majd magukévá tenni és finanszírozni. Úgy gondolom, ez a kérdésfelvetés alapvetően jogos, azonban látni fogjuk az idők folyamán, hogy egészen más gondolkodást fog kívánni egy önkormányzattól az, hogy kinek milyen támogatást tud adni, hiszen ez teljes egészében össze fog olvadni a közfoglalkoztatási rendszerrel. Hiszen alapvetően egy kistelepülésen vagy egy nagyobb településen is, így az önkormányzatnál teljes egészében képbe kerülnek azok az emberek, akiknek nincs munkájuk ‑ akiket szociális alapon most is támogat az állam vagy az önkormányzat is.

(16.40)

Itt az a kérdés, hogy azt az elvet, hogy „segély helyett munkát”, azt az adott településre hogyan tudja majd az adott önkormányzat, hogy úgy mondjam, adaptálni. Az első és legfontosabb dolog, hogy minden ember munkából, munkáért kapott bérből éljen, és csak azután következik a segélyezés. A közfoglalkoztatás terén pedig nagyobbak lesznek a lehetőségek, hiszen 270 milliárd forint áll a költségvetésben rendelkezésre, számítások szerint éves szinten akár 40 ezerrel is több közfoglalkoztatottat lehet majd munkába hozni, vinni, állítani.

Tehát az első dolog az, hogy munkát kapjanak az emberek, és csak azután jönnek ezek a bizonyos segélyek. Ebben majd egy kicsit nehéz lesz váltani, úgy gondolom, valóban, ez nem fog menni egyik napról a másikra, mert mire a finanszírozási része is teljes egészében kialakul, biztos vagyok benne, hogy ennek az évnek a tapasztalatait figyelembe kell venni, és majd 2016-ra egy komplexebb rendszert, egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszert lehet majd létrehozni.

Élvezetes a vita a szegénységről. Azt látom, hogy nem egy statisztikát olvasunk sokszor, és nem egyféle módszerrel közelítjük meg ezeket a szegénységi számokat, a kormánypárt és az ellenzék sok tekintetben másképp látja ezt a kérdést.

A következő nagy kérdés a magán-nyugdíj­pénztári szabályozás. Itt én azt látom, hogy a szocialisták, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszert szinte Európában egyedülállóan kialakították és létrehozták, a mai napig szeretnék, hogy az a rendszer működjön, minthogyha hiányozna valamiért ez a magán-nyugdíjpénztári rendszer. Csak nem értem, hogy miért, hiszen amikor felszámolásra került, akkor maga a miniszterelnök ‑ az akkori miniszterelnök ‑, Gyurcsány Ferenc mondta, hogy bizony a nyugdíjakat már az IMF-hitelből fizetjük. Rendben van ez így, hogy magánnyugdíjpénztárba gyűjtjük az emberek pénzét, amit egyébként az állam által alkotott törvény alapján vonnak le a jövedelméből, azt odaadjuk magánembereknek, hogy kezeljék, egyébként az állam pedig a nyugdíjakat IMF-hitelből fizeti? Vagy rendben van az, hogy a kormányváltáskor 357 milliárd mínusza volt a nyugdíjkasszának? Ez a rendszer nem működött tovább, erről elmondta ezt az Európai Bizottság, az európai országok elmondták, hogy ez a rendszer nem volt működőképes, még mindig azon vitatkozni, hogy de az akkor is jó volt, és azt akkor is vissza kell hozni, ez teljes képtelenség.

Azok az állítások pedig, ugye, 3 millió ember vissza is lépett az állami nyugdíjrendszerbe, és összesen közel 100 ezer ember maradt, akik külön nyilatkoztak arról, hogy szeretnének maradni a magán-nyugdíjpénztári rendszerben. Nagyon érdekes volt utána 2011-től az ő jogállásuk, hiszen az ő jövedelmükből is az állam levonja most is a járulékokat, és az az állami nyugdíjkasszában fog kikötni. Nekik az a megtakarításuk, amit ’98-tól a magánnyugdíjpénztárba fizettek, az maradt ott annak a 100 ezer embernek. Egyébként a 100 ezer emberből 3 év alatt már harminc-egynéhányezren ki is léptek, mert biztonságot akartak, és jobbnak látták nem benne maradni a magán-nyugdíjpénztári rendszerben. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mert ellehetetlenítették a magánnyugdíjpénztárakat!) Tehát arról van szó, hogy valakik úgy gondolták, ha fizetett ’98-tól 2011-ig ‑ ugye, maximum 13 évig ‑, mondjuk, 10 évig fizetett a magánnyugdíjpénztárba, azt mondta, hogy azt a járulékot, amit levontak tőlem, az maradjon ott, és arra a 10 évre a nyugdíját majd ebből a magánnyugdíjpénztárból fogja megkapni.

Igen ám, csak kiderült, hogy a magánnyugdíj­pénztárak nem működőképesek, 19 magánnyugdíjpénztárból mára már összesen 4 maradt (Bangóné Borbély Ildikó: Hogy lehet ez?), annak a 4-nek is a működése veszteséges, a működése veszteséges többnyire. Adományokból, juttatásokból tartják fönn magukat, ami nem életszerű. Félő, hogy ezen magánnyugdíjpénztárak is, azért, mert a működőképességüket nem tudják fenntartani, csődbe mennek, és akkor ki tudja, mi lesz a vagyonnal, vagy elkezdik teljesen törvénytelenül fölélni a vagyonukat. Na, ezt nem hagyhatja egyébként az állam, és azt mondja, ha nem fizetik a magánnyugdíjpénztárak tagdíjakból a saját működésüket, akkor a magánnyugdíjpénztár nem tud tovább működni. Egyébként pedig az állam által elvállalt kötelezettséget, ezt maga Gőgös Zoltán fogalmazta meg, hogy így van ez rendjén, a magánnyugdíjpénztárba fizetjük a járulékokat, de az állam azt nem teheti meg, hogy egyébként majd a nyugdíjakat nem fogja fizetni. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondtam!) Hát, a szocialisták szerint, miszerintünk viszont ez így nem működik.

Senkinek nem kell a 200 milliárd forint, köszönjük szépen, a költségvetés rendben van (Gőgös Zoltán: Akkor miért csináltátok?), rendben van. Azért csináltuk, hogy ne mondhassuk azt, hogy Gőgös Zoltán miatt ez a 61 500 ember vagy Korózs Lajos miatt, vagy Burány Sándor miatt, majd mikor megy a nyugdíjért, akkor azt mondjuk neki, hogy 10 évre neked nem jár nyugdíj, mert te a magánnyugdíjpénztárban hagytad a pénzed, és az elment a levegőbe, ezért. Tehát most is dönthet a magánnyugdíjpénztár-tag, hogy ott marad a bizonytalanságban vagy visszalép az állami nyugdíjpénztárba, és akkor egyébként a reálhozamát, meg amit megszerzett… (Gőgös Zoltán: Hol van az egyéni számla?) Egyéni számla is van, és működik, azon ma is követhető, hogy kinek mennyi befizetése van. Nehogy meglepődjön, képviselő úr, hogy nemsokára még több információval fogunk erről rendelkezni. (Gőgös Zoltán: Ennek csak örülünk.)

Azt gondolom, hogy a 200 milliárd senkinek nem kell, a biztonság kell és a felelősség az állam részéről, hogy a 61 500 embernek megadjuk a biztonságot és a lehetőséget, hogy teljes nyugdíjat kapjon, és az a 8-10-13 év, amit oda fizetett, az nehogy elvesszen, mert most, amikor lecsökkent 19-ről 4-re a magánnyugdíjpénztárak száma, és 38 ezren visszaléptek az államiba, félő, hogy ez a tendencia folytatódik, és a végén ez fog bekövetkezni. Hiába, egyébként könyörögnek és rimánkodnak, hogy ez a magánnyugdíjpénztár így működjön tovább. (Gúr Nándor: Félek, hogy megvéditek az ő nyugdíjukat is!)

Azt pedig külön köszönjük Gőgös Zoltánnak, hogy megtudtuk, hogy ő régebben két csirkét is megevett egy napon (Gőgös Zoltán: Ez volt a lényeg?), most már nincs, mert ezt is elmondta a képviselő úr.

Ami pedig a közpénzzel kapcsolatos felszólalásokat illeti, itt azt gondolom, hogy valamilyen félreértésről lehet szó, hiszen arról van szó, hogy a 2007. évi CLXXXI., a közpénzekből nyújtott támogatás átláthatóságáról szóló törvénynek két passzusa veszti hatályát, amely lényegében átkerül az államháztartási törvénybe, mégpedig a jelen törvény 54. § a), b) és c) pontjába, ami a nyilvánosságot illeti. Tehát egész biztos, hogy egy eltúlzott véleménynyilvánításról van szó, és biztos vagyok benne, hogy a törvényjavaslat elfogadásakor mind az összeférhetetlenségre, mind a nyilvánosságra vonatkozó szabályok meg fognak felelni az eredeti 2007-es törvénynek. Összesen arról van szó, hogy az állami támogatást érintő rész átkerül az államháztartási törvényjavaslatba.

Nagyon érdekes része volt a vitának, amikor a jobbikos és az LMP-s képviselő is az általuk meg nem szavazott, soha nem támogatott Alaptörvényt hívják segítségül, lényegében a saját törvényjavaslatunkkal szemben. Tehát a Fidesz és a KDNP által megszavazott Alaptörvényre hivatkoznak, hogy aszerint ilyet nem lehet csinálni, amit ők egyébként nem támogattak, majd most azzal jönnek elő, hogy ezt a törvényt úgy fogják majd megvédeni, hogy a saját magunk által megszavazott Alaptörvény szerint majd megvédik, mert alaptörvény-ellenes. Ez is jelzi azt, hogy semmilyen olyan szándék nincs nyilván, hogy a 2012-től hatályos Alaptörvénnyel szemben bármilyen közpénzügyi szabályozást is elfogadjunk, ezért nem igazak a túlzott félelmek.

Végezetül szeretném megköszönni Hegedűs Lorántnénak a hozzászólását, hiszen ő úgy kezdte, hogy két dolgot is tudunk támogatni, és a stabilitási törvénnyel kapcsolatban elmondta pozitív véleményét, ezúton is köszönjük.

(16.50)

Ami viszont a jövőbe látását illeti, azzal nem tudok egyetérteni, mert sem 3 ezer, sem 5 ezer főre, sem 10 ezer főre nem fog növekedni az önálló hivatali létszámhatár. Bárki is mondta ezt bárhol, az ezután is 2 ezer fő marad és a költségvetési intézmények és az önkormányzati polgármesteri hivatalok tekintetében semmilyen kormányzati központosítási törekvés nincs, és remélem, hogy nem is lesz a közeljövőben. Ebből a törvényjavaslatból ezt biztosan nem lehet kiolvasni.

Tisztelt képviselő hölgyek, képviselő urak, köszönöm szépen az együttműködést, és a munkát majd folytatjuk a költségvetéssel, illetve ezzel a törvényjavaslattal is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)