Rétvári Bence (KDNP)
2014-11-24 · 31. ülésnap · kérdés megválaszolva · 2:09 · Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkáraSzöveg2 490 karakter · 8 bekezdés · JSON
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A duális képzés az egyik leghatékonyabb eszköznek bizonyul a gyakorlatorientált képzési szerkezet kialakításában. Leszögezhetjük, hogy a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő szakemberképzés az elméleti és a gyakorlati képzést azonos fontossággal kezelő duális felsőoktatási képzési rendszer megteremtésével érhető el leginkább. Már csak azért is, mert a duális felsőoktatás a felsőoktatási intézmények és az érintett iparvállalatok együttműködésén alapuló, gyakorlatorientált képzés. Ez a képzési forma a minőségi elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal, a szükséges kompetenciákkal és készségekkel rendelkező fiatal szakemberek képzését szolgálja.
(16.40)
Az oktatási időbeosztás a hagyományos nappali képzéshez képest fokozottabb, gyakorlatilag a főállású munkaviszonnyal azonos. A duális képzés biztosítja a diákok számára azt, hogy az iskola befejezése után gyakorlatilag átmenet nélkül teljes értékű munkavállalóként hasznosíthassák szakismereteiket. A duális képzés révén a hallgatók a helyszínen, az életben ismerhetik meg a legkorszerűbb módszereket, eljárásokat, termékeket és technológiákat, folyamatokat, szervezeti működést, valamint a diplomamunkát, a szakdolgozatot is a valós élet problémáiról készítik el. E képzési rendszer segítségével olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, több hónapos vagy éves továbbképzés és további anyagi ráfordítás, gyakorlati idő nélkül képes belépni a munka világába.
A hazai felsőoktatási duális képzési modell németországi példákon alapszik, Németországban az 1970-es években indultak a duális képzések a felsőoktatásban, és azóta is hozzájárulnak Németország gazdasági fejlődéséhez.
(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)
A duális képzéseken végző hallgatók 85 százaléka ugyanis munkaszerződéssel fejezi be a tanulmányait. Az eddigi magyar duális képzések esetében ez a szám 95 százalékos, a lemorzsolódás tehát elenyésző.
A fenti példák nyomán az EMMI idén júniusban a duális képzési forma nevesítéséről rendelkezett a felsőoktatási törvényben. Ez meg is történt a parlamenti jóváhagyással, és a jogszabály mondja ki, hogy duális képzési forma indítható a magyar felsőoktatásban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és szeptember 1-je lesz az első hivatalosan induló képzéseknek az időpontja.
Köszönöm szépen.
HivatkozásJSON
karzat: Rétvári Bence — 2014-11-24, kérdés megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/31-182.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-31-182,
title = {Rétvári Bence — 2014-11-24, kérdés megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/31-182.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}