Dr. Homolya Róbert

DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadó­ja: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat a Ma­gyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. számú mellékletének kihirde­téséről rendelkezik. Ezt a dokumentumot 2017. ja­nuár 26-án írták alá Budapesten.

A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési be­ruházás keretében a szerződő felek együttműködnek a Budapest-Ferencváros–Kelebia-országhatár határ­átkelő közti 157. számú vasútvonalon új kétvágányú, villamosított, 225 kilonewton tengelyterhelésű, eu­rópai szabványnak megfelelő biztosítóberendezéssel ellátott, 200 kilométer/óra sebességre alkalmas geometriával kiépített, 160 kilométer/óra sebesség­gel működtetendő vasúti pálya fejlesztésében, amely így az európai uniós műszaki előírásokkal teljes mér­tékben kompatibilis lesz.

A vonatkozó európai uniós irányelv alapján az egyezmény 2. számú melléklete kapcsán előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn, csak tájé­koztatási kötelezettség van az Európai Bizottság felé, ezért az egyezmény 2. számú mellékletét 2017. már­cius 29-én tájékoztatásul megküldtük az Európai Bizottság számára.

Az egyezmény 2. számú melléklete módosításo­kat tartalmaz a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt megvalósítási struktúrájára vonatkozóan, kiegészíti a beszerzési szabályzatot, például a hir­detmény közzétételi helye vonatkozásában, az érté­kelési szempontok vonatkozásában és a jogorvoslat területén. Fontos megjegyezni, hogy ez a beszerzési szabályzat az Európai Bizottság vizsgálata szerint teljes mértékben megfelel a vonatkozó európai uniós közbeszerzési irányelveknek.

A vasúti projekt megvalósítása jelentősen, a mostani 8 óra helyett 3 és fél órára rövidíti le a Bu­dapest és Belgrád közötti vonatutazás menetidejét, így a vasúti kapcsolat a két város között a közúti és a légi útvonalhoz képest is érdemi alternatívát kínálhat a jövőben. A magyar szakasz fejlesztése az érintett hazai térségek vasúti elérhetőségét, a személyforga­lom minőségét is látványosan javítja majd.

Fontos megjegyezni, hogy a pireuszi kikötőt 2008-ban kínai működtetésbe vették át. A 2008-tól 2017-ig terjedő időszakban a konténerforgalom gya­korlatilag megkilencszereződött ebben a kikötőben, úgyhogy azt gondolom, fontos geopolitikai jelentősé­ge is van annak, hogy a pireuszi kikötő és Európa közötti vasúti teherforgalmi kapcsolat hogyan, mi­lyen irányban, milyen országok érintésével fog tudni megvalósulni a jövőben.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/15034. számú törvényjavaslatot elfogadni és az egyezmény 2. számú mellékletének kihirdetését támogatni szí­veskedjenek. Köszönöm a figyelmet.