Szatmáry Kristóf (Fidesz)

SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az expozéban, illetve a felszólalásokban elhangzott, talán lehet olyan szavakkal illetni gazdaságpolitikai szempontból a most előttünk lévő törvényjavaslatot, hogy ennek az évtizednek az egyik legfontosabb gazdaságtörténeti döntése előtt állunk. Ez nem szól másról, mint hogy Európa egyik legalacsonyabb újlakás-építési áfáját kívánja a kormány ezzel az intézkedéssel bevezetni, amely reményeink szerint nemcsak hogy az egyik legalacsonyabb áfakulcsot jelenti, de jelentősen, széles körre kiterjeszti ezt a kedvezményt, illetve egyéb módosításokkal az építési törvényben is olyan változásokat eszközöl, amelyek gyorsítják, javítják a lakásépítési hajlandóságot, kedvet a tervek szerint.

(9.20)

Lehetne akár Márait is idézni, hogy mi végre van ez a törvényjavaslat, de talán ennél gyakorlatiasabb okok láthatók ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása kapcsán. Három ilyen ok és három olyan dolog, ami miatt a Fidesz-frakció mindenképpen támogatja a benyújtott javaslatot: az egyik a gazdasági növekedés fenntartása, az ahhoz való hozzájárulás az áfacsökkentésen keresztül; a másik a foglalkoztatás bővítése; a harmadik pedig a magyar családok, a magyar fiatalok lakáshelyzetének javítása, a családalapítás feltételeinek segítése.

De talán menjünk végig ezen okokon kicsit részletesebben is. Jól látjuk, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása 2010 után megindult. Az elmúlt években olyan 3 százalékos vagy afölötti gazdasági növekedést tudott Magyarország produkálni, ami a korábbi helyzetéhez képest növekedés tekintetében Európa élvonalába hozta a magyar fejlődést. Tette ezt egyébként úgy, nagyon helyesen, hogy ezzel együtt a gazdasági stabilitás, a versenyképesség is növekedni tudott Magyarországon.

Természetesen ‑ ahogy ez korábban is elhangzott ‑, az a sok fontos intézkedés, ami az elmúlt négy-öt évben Magyarországon történt, szükséges volt, de nem elegendő feltétlenül a gazdasági növekedés ilyen magas szinten való fenntartásához. Ugyanis ha az európai fölzárkózást komolyan vesszük és komolyan gondoljuk, akkor valóban az előttünk álló években körülbelül 3 vagy 3 százalék fölötti gazdasági növekedést kell az országnak produkálnia egy alacsony hiány, egy egyensúlyi állapot mellett.

Ez a növekedés pedig úgy érhető el, úgy tartható fönn, ha olyan gazdasági szektorokat vonunk be a növekedés motorjába, amelyek jelentős hozzáadott értékkel bírnak. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy azt mondhassam, hogy így a 2010 utáni időszak második ciklusában abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egészen más célok és egészen más kihívások állnak a magyar gazdaság előtt, és jó, hogy egy ilyen áfacsökkentés kapcsán kell arról beszélnünk, hogy ez milyen módon nem növeli meg a magyar növekedést, hanem milyen módon tartja fönn a magyar növekedést.

És ide lehetne idézni egyébként azt, hogy 2010 után körülbelül a ciklusnak ezen időszakában még arról kellett beszélnünk, hogy a korábbi örökség kapcsán az IMF-nek hogyan fogjuk tudni visszafizetni a kölcsöneit, illetve arról, hogy hogyan fogunk tudni kikerülni a túlzottdeficit‑eljárás alól. Szerencsére azokkal a kihívásokkal akkor meg tudtunk birkózni, ami megalapozta azt a gazdasági növekedést, amelynek a fenntartásáról most beszélünk.

És mit okozhat, miben látjuk azt, hogy ez segíti a magyar gazdaság növekedését? Az előzetes számítások szerint körülbelül ez az új intézkedés éves szinten akár 100-120 milliárd forint új beruházást generálhat Magyarországon. Ez pedig az éves GDP-t akár 0,2-0,3 százalékkal is növelheti éves szinten, ami, azt gondolom, szükséges is a magyar gazdasági növekedés ütemének fenntartásához.

A másik fontos terület, amiben nagyon-nagyon pozitív változásokat várunk az intézkedéstől, az alapvetően a foglalkoztatás bővülése. Jól látható, hogy egy ilyen intézkedés jelentősen fogja növelni az építőipar teljesítményét, és jól tudjuk azt, hogy az építőipar egyébként az egyik legmunkaigényesebb szektor, tehát minden egyes növekedési százalék, ami az építőiparban bekövetkezik, munkahelyek százait, ezreit hozhatja létre.

Egyébként a mostani számítások szerint ez az áfacsökkentés ‑ az európai példákat is figyelembe véve ‑ akár évi 5-7 ezer új munkahelyet is jelenthet a szektorban. És miért fontos ezen belül is az építőipar szerepe? Talán ideidézhető a parlamentbe, ha ilyen gazdaságpolitikai kérdésekről van szó, hogy alapvetően a nagy gazdasági tankönyvek, ha lehet így mondani, három olyan szektort ismernek, amelyek képesek az alacsony képzettségi vagy a szakképzés alacsonyabb fokán álló embereket is bevonni a munkaerőpiacba.

Egyébként ilyen a mezőgazdaság, ilyen a kereskedelem és a turizmus területe, de a harmadik legnagyobb ilyen terület az építőipar, amely képes egyébként akár korábban inaktív vagy a magyarországi viszonyokat figyelembe véve akár a közmunkások jelentős számát is a piaci munkaerőre átterelni.

És mint ilyen, azt gondolom, hogy ennek az intézkedésnek komoly szociálpolitikai hatása is lehet, mivel valószínű egyébként azt, hogy az újonnan keletkező munkahelyek egy része Magyarországon az alacsonyabb képzettségűek köréből kerül ki, de egyébként nem kizárt, hogy ezen munkahelyek egy része a külföldre vándorolt, egyébként az építőiparban dolgozó szakemberek hazahozatalával valósulhat meg.

A harmadik jelentős terület, ami miatt mi mindenképpen támogatjuk a javaslatot, alapvetően az ‑ talán lehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni, de ez kevésbé gazdaságpolitikai megfontolás ‑, hogy minél olcsóbban és minél gyorsabban, könnyebben juthassanak hozzá a magyar családok lakáshoz, minél egyszerűbb legyen egy fiatal párnak vagy egy családot alapítani akaró magyar párnak lakáshoz jutnia. Teljesen könnyen kiszámolható, hogy a mostani áfacsökkentéssel az új lakások ára körülbelül 20 százalékkal fog esni, de az sem kizárt, hogy a nagy kereslet miatt ennél még jelentősebben olcsóbban tudnak hozzájutni a fiatalok új lakáshoz. A mostani számítások szerint ez éves szinten körülbelül 5 ezer újonnan megépítendő lakást jelent. Ez 5 ezer család számára biztosít otthont.

Egyébként a javaslat kapcsán nagyon fontos elmondani, hogy reméljük ‑ hiszen sok részlet még a kormány előtt lesz ‑, hogy ez folytatódni tud. Az első tapasztalatok alapján meg kell vizsgálni egyébként, hogy milyen más területeket lehet bevonni.

Nagyon fontos része ennek a javaslatnak az, hogy egy áttörést hoz Magyarországon a különböző állami adminisztráció leépítésének területén. Aki már építkezett Magyarországon, az pontosan tudja, hogy nem egyszerű és nem is olcsó dolog minden engedélyt és minden papírt beszerezni egy új ház építéséhez. Itt lényegében a kormány egy gordiuszi csomót vág át azzal, hogy bizonyos négyzetméter alatt lényegében bejelentéskötelessé teszi a házépítést. Ez reményeink szerint nem fogja azt jelenteni egyébként, hogy ellenőrizetlenül épülnek házak, hiszen a felelősséget a tervezőkre teszi, amennyiben a tervezőknek kell vállalni a ház szabályszerű megépítéséért a felelősséget, de biztos, hogy nagyon-nagyon sok időt és pénzt spórol meg azoknak, akik élni kívánnak az új ház építésének lehetőségével.

Összességében tehát az áfacsökkentéssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy nagyon bátor lépés, Európa egyik legdinamikusabb lakásépítési támogatását valósítja meg a kormány az áfa­csökkentésen keresztül. Itt egyébként még nem kizárt, hogy Brüsszellel is meg kell majd vívnunk a csatáinkat, hiszen ahogy elhangzott az expozéban, Brüsszel bizonyos jóváhagyása, a brüsszeli keretekbe való beillesztés is szükséges, ehhez is a kormánynak egyébként a Fidesz-frakció oldaláról minden támogatást meg kívánunk adni.

(9.30)

Talán még egy terület lenne, amit a benyújtott törvénycsomagból egyébként szeretnék érinteni. Hiszen fővárosiként, budapestiként, XVI. kerületiként a fővárosi tömegközlekedés az egyik legmeghatározóbb nemcsak az én választóim, de azt hiszem, az összes budapesti számára is. Bízunk benne egyébként, ahogy itt elhangzott, hogy az eltelt körülbelül fél évben kicsit holtpályára került tárgyalás, ami a fővárosi kerületek és a főváros között a forrásmegosztás kapcsán kialakult, részben forrása lehet a fővárosi tömegközlekedés támogatásának. Itt is egy kompromisszumos megoldást kíván elérni a törvényjavaslat.

A tegnapi nap folyamán egyeztettem polgármesterekkel is azzal kapcsolatban, hogy ez a javaslat az ő számukra elfogadható‑e. Azt a visszajelzést kaptam, hogy bár természetesen érinti az összes kerület költségvetését is ez a kétszer 1,5 százalék, de a BÖSZ, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége számára ez egy olyan kompromisszumos javaslat lehet, hogy amennyiben a főváros is a maga részéről megteszi a szükséges intézkedéseket, akkor vállalják a kerületek ezt a hozzájárulást a fővárosi tömegközlekedés fenntartható finanszírozása érdekében. Tehát bízunk benne, hogy egy jó kompromisszum tud létrejönni.

Itt talán az a kérdés még nyitva marad, ami a korábbi tárgyalásokon elhangzott. Jól tudjuk, hogy a fővárosi tömegközlekedés nemcsak a fővárost érinti, hanem az agglomerációkat is, és az agglomeráció településeinek hozzájárulása még nyitott marad ebben a kérdésben. Bízom benne, hogy itt az elkövetkező napok tárgyalásai során ez is nyugvópontra került, ez is igazságos megoldást tud eredményezni.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, azt tudom mondani, hogy a most benyújtott javaslat a magyar gazdaság növekedésének fenntartása, a magyar családok minél olcsóbb és gyorsabb lakhatásának elősegítése érdekében a Fidesz-frakció oldaláról mindenképpen teljes támogatást fog kapni. Köszönöm szépen a figyelmüket.