Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy hosszas vita zajlott a Törvényalkotási bizottság előtt a módosító javaslatainkkal kapcsolatban, sokszor a személyeskedést sem mellőzte sajnos, de erre most nem fogok külön kitérni, csak néhány mondatban.

Elmélyültünk abban a témakörben, hogy a Quaestor-károsultakat miért védi ennyire a Magyar Szocialista Párt. Még talán az a vád is érte, hogy valamilyen szocialista kötődésük lehet. Ezt annak ellenére, hogy mi ismerjük a Quaestor-károsultakat, és erről nincs szó. A másik pedig, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye 4 milliárd forintot helyezett el a csaló brókercégnél, önkormányzatok, a győri önkormányzat, az újpesti önkormányzat milliárdokat helyeztek el, sőt a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Eximbank teljes portfólióját, több tízmilliárd forintot helyezett el ennél a csaló brókercégnél. (Dr. Répássy Róbert: Nálatok.) Erről némileg lamentáltunk egy kicsit. Aztán szóba került, hogy van egy VIP-lista, amit a nyomozó hatóság mind a mai napig nem hozott nyilvánosságra, ezt sem ismerjük. Tehát itt most érdemes inkább a szakmai részére rávilágítani.

A módosító indítványaink, összesen három van, kettőt Szakács képviselőtársam nyújtott be, ő el fogja mondani vezérszónoklatában ennek az indokait, én egyet szeretnék, az általam benyújtott módosító javaslatcsomagot ismertetni.

Az első és legfontosabb, hogy attól függetlenül, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz a parlament és a kormánypárt, a mai napig nem értünk egyet azzal, hogy a brókercsalás-sorozat egyéb más szervezetnél károsult befektetői nem részesülhetnek kártérítésben. Ilyenek a Buda-Cash-károsultak, azok az ügyfelek, akik nem tartoznak ezen törvény hatálya alá. Az egyik módosító javaslatunk erre vonatkozik, hogy igenis rájuk is terjedjen ki ez a pozitív diszkrimináció, ott is több ezren károsultak, több tízmilliárd forinttal.

A másik módosító javaslatunk a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szerződő ügyfelekre, közel 500 ügyfélre vonatkozott. Államtitkár úr a vitában elmondta, de szeretném, ha a plenáris ülésen is erről szó esne, hogy a törvényalkotói szándék teljesen egyértelmű legyen. Ugye, itt a rendelkezés, tehát a törvény hatályáról szóló rendelkezés azt mondja ki, hogy azokra a szervezetekre vonatkozik, ahol még az idén, tehát 2015. január 1. előtt jogerősen elrendelték a felszámolási eljárást. Ugye, tudjuk, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nél december 12-én a bejegyzés folyamata elindult, de jogerős felszámolás bejegyzése még nem történt meg. Tehát itt veszélybe kerülhet közel 500 károsult kártérítése. Államtitkár úr megnyugtatott és elmondta, hogy ez a törvény erre nem vonatkozik, mert mint ügynök járt el a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., tehát nem kell, hogy felszámolás alatt legyen ez a gazdasági társaság, hanem bíróság előtt bizonyítani kell ezt a kárösszeget, és a bíróság határozatától számított 30 napon belül az alaphoz be lehet nyújtani ezt az igényt, és az alap ezt meg fogja téríteni. Nagyon bízom benne, hogy ez így is lesz.

A harmadik és talán legfontosabb része a módosító javaslatunknak, hogy nem értünk egyet azzal, hogy végső soron az adófizetőkkel fizettetik meg ezt a kártérítési összeget, hiszen most a bankok megelőlegezik, a Magyar Nemzeti Banktól akár hitelt vesznek föl, de majd adókedvezmény formájában leírhatják ezt a mostani befektetést. Tehát a végén a költségvetésből kerül kifizetésre ez a kárösszeg az összes adófizető pénzéből. Miközben ott van a Magyar Nemzeti Bank, amely, még most is állítjuk, közigazgatási jogkörben mulasztást követett el. Tehát kártérítéssel tartozik, mert elmulasztotta a felügyeleti eljárást leginkább a Quaestorral kapcsolatban, hiszen ott volt a kötvénykibocsátásoknál, a Quaestor Bank megalapításánál, és nem tűnt fel neki, hogy 220 milliárd forint eltűnt a Quaestorból az elmúlt években, 2013 óta, tehát nem az elmúlt 15 évben, hanem az elmúlt két évben. Sőt, a fiktív kötvények még rövidebb idő alatt tűntek el.

Igen, mi is egyetértünk azzal, hogy meg kéne találni azt a 150 milliárd forintot, amit a nyomozó hatóság a mai napig nem tud, hogy hol van. Ez is érdekes, hogy egy év alatt nem találták meg ezt a pénzt. De a Magyar Nemzeti Banknak nem luxusingatlanokat, festményeket kellene vásárolni, a legfőbb ügyész feleségének ötmilliós fizetést adni, hanem abból kellene a Quaestor-károsultakat kifizetni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)