Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság ma esti ülésén hosszú vita után ‑ amely nem tükrözi a végeredményt ‑ 27 igen szavazattal, 2 tartózkodással és nulla nem szavazattal támogatta a törvényjavaslat összegző módosító indítványát, tehát a leendő törvényjavaslat ellenszavazat nélküli támogatást kapott a Törvényalkotási bizottságban. Azért mondom, hogy ez az eredmény nem mutatja feltétlenül a vita hosszúságát, mert alapvetően az ellenzéki képviselői módosító indítványokról folyt hosszasan a vita. Mégis azt gondolom, az én dolgom nem az, hogy az ellenzék módosító indítványait kritizáljam, hanem az, hogy a bizottság többsége által támogatott törvényjavaslat legfontosabb elemeit kiemeljem. Gondolom, hogy a kisebbségi álláspont bemutatói majd ismertetni fogják az ellenzéki módosító javaslatokat.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat indoklásából szeretnék olyan indokokat felhozni, amelyek miatt a törvényjavaslatot ilyen nagy arányban támogatta a bizottság. Először is az eredeti, az Alkotmánybíróság által felülvizsgált törvényjavaslathoz képest kell most módosításokat elfogadnunk, amely így a hatályba nem lépett törvényt nemcsak jogszerűvé vagy alkotmányossá, hanem meggyőződésünk szerint igazságosabbá is teszi. A törvényjavaslat indoklása is hivatkozik az Alkotmánybíróság határozatára, amelyből néhány szempontot azért ismertetek, mert nemcsak a törvényjavaslat épül ezekre az alkotmánybírósági szempontokra vagy alkotmánybírósági elvekre, hanem azt hiszem, hogy hosszú távon is érdemes megfontolni ezeket a szempontokat.

Szeretném leszögezni ‑ ahogy a törvényjavaslat indoklása is tartalmazza ‑, hogy a törvényhozás alapvetően méltányosságot gyakorol azokkal szemben, akik kárrendezésre jogosultak, merthogy a kárrendezésnek természetesen nem az lenne az egyedüli és kizárólagos módja, hogy az Országgyűlés egy külön speciális törvényt alkot a Quaestor-károsultakra. Tehát az Országgyűlés méltányosságot gyakorol. Az Alkotmánybíróság ezt úgy fogalmazza meg, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazhat a törvényhozó, a jogalkotó a károsultak egy csoportjával szemben. Tehát amikor arról beszélünk, hogy az Országgyűlés milyen törvényt alkot, akkor végül is induljunk ki abból, hogy ez egy méltányos és pozitív diszkrimináción alapuló kárrendezés.

(20.20)

Ehhez képest érdemes utána arról vitatkozni, hogy milyen összegeket vesz figyelembe a törvényhozás, és milyen költségeket ír le a kárrendezésből vagy milyen költségeket számoltat el a kárrendezés során.

Nagyon fontos az Alkotmánybíróságnak az a mondata, ami a káronszerzés tilalmát írja elő ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Azt mondja az Alkotmánybíróság ‑ hogy nagyon leegyszerűsítsem a káron­szerzés tilalmának jogi fogalmát ‑, hogy nem kerülhet jobb helyzetbe egy károsult azáltal, hogy az Országgyűlés törvényben rendezi az ő kártérítését, hanem csak olyan helyzetbe kerülhet, ami egyébként egy kártérítési perben vagy egy kártérítési követelés során járna neki. Tehát nem kerülhet jobb helyzetbe, nem lehet olyan jövedelmeket itt realizálni, ami egyébként se illetné meg károsultat. Ezért a törvény most benyújtott változata, tehát az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott változata bizony az elszámolást írja elő az ügyfelekkel, tehát el kell az ügyfeleknek számolniuk, mindazokkal az összegekkel csökkenteni kell a kártérítés vagy pontosabban a kárrendezés összegét, amit ők jövedelemként már megszereztek a befektetéseikre.

Nem akarom hosszan húzni az időt, hiszen 5 percben még a kisebbségi vélemény előadására is lehetőség van. Tisztelt Ház! Tehát a Törvényalkotási bizottság ezért nagy többséggel támogatta ezt a méltányos, pozitív diszkrimináción alapuló kárrendezésről szóló törvényt, amely megoldja a Quaestor-károsultak döntő részének a kárrendezését. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)