Bodó Sándor (Fidesz)

BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, hiszen egy jelentős problémát, az építőiparban tapasztalható lánctartozások rendszerét kívánja rendezni, korrigálni. Erre a jelenségre két évvel ezelőtt már történtek hathatós intézkedések, most az elmúlt két év tapasztalataiból kiindulva szükség van kisebb változtatásokra.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége ‑ rövidítve: ÉVOSZ ‑ még 2013 februárjában kezdeményezte a kormánynál azt a törvényjavaslatot, amely a lánctartozások megállítását célozta, és amelytől a szakmai szervezetek akkor a perek számának 30-40 százalékos csökkenését várták. A lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegették. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdésként jelentkezett. A vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében ezért kellett létrehozni egy olyan szakértői szervet, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését.

Az elfogadott javaslat alapján felállításra került a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, a TSZSZ, ahogy hallottuk, amely az érintett fél kérelmére és megbízásából kizárólag a tervezési, építési, kivitelezési feladatok teljesítéséhez kapcsolódó szakkérdéseket vizsgálja. A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad, megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és amennyiben erre nem vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése, adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése milyen összegben indokolt.

A TSZSZ-szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél mindenképpen hozzájusson a teljesített munkák ellenértékéhez. A bíróság a TSZSZ véleményére alapozva rendel el ideiglenes intézkedést, a TSZSZ szakértői véleményének így nemcsak abban az esetben kell tartalmaznia a megfizetendő ellenérték megjelölését, ha a teljesítés nem megfelelően történt, hanem akkor is, ha a teljesítés megtörtént.

Tisztelt Ház! Ez volt tehát az a jogszabályi keret, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el, és amelyen most kisebb módosításokat kell alkalmazni a nagyobb hatékonyság érdekében.

(17.40)

Szeretném hangsúlyozni, hogy az akkori szabályozás eredményei meglátszódtak már az elmúlt időszakban is. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége szerint az elmúlt években lényegesen csökkent az építőiparban a lánctartozások mértéke. A szövetség legfrissebb felmérése alapján a három éve még 400 milliárd forintnyi lánctartozás a felére csökkent, és bár a cégek követeléseik 20 százalékához most sem jutnak hozzá időben, azok nagy részét behajthatónak minősítik.

A helyzet javulásának a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint is az az oka, hogy az építőipari regisztráció bevezetésének köszönhetően az ágazatban sikerült az alvó cégeket bezárni, megszüntetni, továbbá létrejött a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből adódó vitákkal kapcsolatosan el tud járni.

Az építőipari adatok biztatóak. A KSH júliusban közzétett tájékoztatója szerint májusban az építőipar termelése 2,3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, és az első öt hónapban az építőipari termelés 7,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Amennyiben az év első hét hónapjára jellemző adatokból a 2015-ös felszámolási és végelszámolási számokat megbecsüljük, azt láthatjuk, hogy nagyrészt pozitív tendenciák jellemzik az építőipar összes területét a felszámolások és a végelszámolások tekintetében. A jelenlegi adatok alapján csupán az építőipari szakmunkát végző cégek végelszámolásának számában várható növekedés 2014-ről ’15-re, az összes többi területen előreláthatólag csökkenés következik be mind a felszámolások, mind pedig a végelszámolások tekintetében. Az év első hét hónapjára jellemző alacsony kényszertörlési ada­tok alapján számuk várhatóan az év végére sem nö­vekszik.

Amennyiben az építőiparban nem történik drasz­tikus szabályozási beavatkozás vagy hirtelen keresletcsökkenés, az építőiparban várhatóan jóval stabilabb cégszerkezet kialakulása várható, amelyet az ÉVOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai is alátámasztanak.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége által 2014 októberében és 2015 júliusában készített felmérés szerint az építési vállalkozások árbevételének átlagosan 20 százaléka 60 napon túli kinnlevőség, illetve az érintett vállalkozások kinnlevőségük 90 százalékát már biztonsággal behajthatónak minősítették. Az adatok tehát pozitív trendeket mutatnak, és az ingatlanok után megnövekvő kereslet remélhetőleg tovább kedvez majd a szektornak.

A most előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát az építőipari lánctartozások felszámolása, a 2013. július 1-jével létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv elmúlt kétéves működése során szerzett tapasztalatok alapján a vonatkozó törvény módosítása. A törvénytervezet alapvető célja a TSZSZ tevékenységének kiterjesztése, hogy az eljárás még több vállalkozás számára legyen elérhető, gyorsabb és hatékonyabb.

A fontosabb módosítások az alábbiak. Ha nincs megfelelő igazságügyi szakértő, építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek. A szakértői eljárás olcsó és gyors jellegének erősítése céljából a kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében, amikor a teljesítésigazolás kiállításra került, de 6 millió forint alatti kifizetés nem történt meg, lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is. A tanács elnöke ebben az esetben mindig a TSZSZ vezetője vagy helyettese. Meghatározott, konkrét esetekben mellőzhetővé válik a helyszíni szemle, így gyorsítva a szakértői eljárást, ehhez a felek egybehangzó nyilatkozata szükséges. A szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett helyszíni műszeres vizsgálatra is, amely hatékonyabbá és olcsóbbá teheti az eljárást. A szakértői tevékenység és annak díjazása áfaköteles tevékenység, amely a vonatkozó jogszabályban egyértelműen szabályozásra kerül a bruttó összegek szövegszerű leírásával. A törvény elfogadása esetén 2016. május 1-jén lép hatályba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben önök is fontosnak tartják az építőipar megtisztulását és a lánctartozások felszámolását, kérem, támogassák ezt a javaslatot, és a fenti szempontokat fontolják meg a vitában. Köszönöm a figyelmüket.