Lepsényi István

LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A magyar építőiparban a gazdasági válság kirobbanását követően a 2013-ig egyre nagyobb méreteket öltő lánctartozások már a beruházások leállását és a versenyképesség drasztikus romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegették. A folyamat megállítása, illetve jövőbeli újratermelődésének megakadályozása nemzetgazdasági kérdéssé vált.

(17.30)

A tarthatatlanná vált helyzet kezelésének és megoldásának szükségességét felismerve Magyar­ország Kormánya 2013 márciusában törvényjavaslatot nyújtott be a tisztelt Országgyűléshez egy olyan, a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében létrehozandó szerv felállításáról, amely a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését kívánta meggyorsítani. A törvényjavaslat elfogadását és a kapcsolódó kormányrendelet kihirdetését követően 2013. július 1-jei hatállyal megalakult és megkezdte működését a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, röviden: TSZSZ.

Tisztelt Országgyűlés! A lánctartozások és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a kormányzat 2013 óta tett számos intézkedése kézzelfogható eredményeikkel egyre inkább igazolást nyer többek között a TSZSZ működése által. A TSZSZ első kétéves tevékenységének mérlege szerint összesen 320 kérelem érkezett be a szervezethez. A kérelmekhez tartozó beruházási összérték meghaladta a 60 milliárd forintot, a legnagyobb vitatott összeg másfél milliárd forint, a legkisebb 315 ezer forint volt. A megjelölt vitatott összegek nagysága megközelítette a 9,5 milliárd forintot.

A TSZSZ sikeres működésének köszönhetően olyan örvendetes eredmény történt, miszerint a lánctartozások óriási mértékben csökkentek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által 2014 októberében és 2015 júliusában készített felmérés szerint az építkezési vállalkozások árbevételük átlagosan már csak 20 százaléka volt 60 napon túli kinnlevőség, illetve hogy az érintett vállalkozások kinnlevőségük 90 százalékát már biztonsággal behajthatónak minősítették. Az építőipari lánctartozások három évvel ezelőtti több mint 400 milliárd forintos értéke a felére csökkent, miközben újabb jelentős tartozások nem kerültek a rendszerbe. Az ÉVOSZ értékelése azt is alátámasztja, hogy a lánctartozások visszaszorulásában jelentős szerepe van a nemzetközi kitekintésben is egyedülállónak számító TSZSZ-nek. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megállapítható tehát, hogy a TSZSZ létrehozásának egyik legfontosabb célja, a mikro-, kis- és középvállalkozások segítése megvalósult.

A TSZSZ egyre nagyobb ismertségét és működésének hatékonyságát jelzi továbbá, hogy számos visszajelzés érkezik, amely szerint már a TSZSZ puszta létének is visszatartó hatása van, sok esetben elég volt felvetni a TSZSZ-hez fordulás lehetőségét ahhoz, hogy a visszatartott kifizetés megtörténjen.

Tisztelt Országgyűlés! A TSZSZ elmúlt kétévi működése bizonyította, hogy hatékonyan és sikeresen lehet szembeszállni az építőiparban súlyos problémákat generáló lánctartozásokkal. Az önök elé beterjesztett törvényjavaslat alapvető célja ezért a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv elmúlt kétéves működése során szerzett tapasztalatok alapján a törvény módosítása, amelynek segítségével a TSZSZ tevékenysége és az általa kínált szakértői eljárás még több vállalkozás számára válik könnyebben elérhetővé, gyorsabbá és hatékonyabbá.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat céljának megfelelően ezentúl az igazságügyi szakértők mellett az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek, gyakran fordulnak elő ugyanis olyan esetek, ahol a szakértői eljárások során műszaki átadás-átvételi eljárások vizsgálatára kerül sor, amely szakterületek speciális szabályait pedig leginkább az építési műszaki ellenőrök ismerik és gyakorolják. Az eredeti jogalkotói szándék megőrzése érdekében célszerű, hogy az építési műszaki ellenőr kizárólag a szakértői tanács tagjaként kerülhessen kijelölésre. A szakértői tanács elnökének és a szakértői tanács helyett eljáró kétfős szakértői tanács szakértői tagjának továbbra is igazságügyi szakértőnek kell lennie.

Az építészeti műszaki tervezési, kivitelezési szerződést biztosító mellékkötelezettségek tekintetében az új Ptk. és a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szabályaival összhangban megtörténik a törvény hatályának kiterjesztése általánosan a garanciára, valamint a biztosítótársaságokra mint garantőrökre.

A szakértői eljárás olcsó, gyors és egyszerűbb jellegének erősítése érdekében azokban az esetekben, ahol teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot, célszerű kéttagú szakértői tanács kijelölése.

A szakértői vélemény objektív és elfogultságtól mentes jellegének további erősítése érdekében pontosításra kerül, hogy nem lehet tagja a szakértői tanácsnak, illetve nem lehet az ügyben szakértő tanácsként eljáró szakértő az a személy, aki az adott ügy tárgyát képező építőipari beruházásban bármely fél megbízásából korábban már szakértőként járt el.

A hatályos jogi szabályozás szerint a kivitelezés vizsgálatát a helyszínen kell lefolytatni. Számos esetben azonban előfordult, hogy a kérelmező fél által korábban elvégzett munka már igazolt módon elbontásra került. Fenti esetekben, amennyiben a felek ebben megegyeznek, nem lesz kötelező a helyszíni szemle megtartása, így ezzel a módosítással gyorsabbá válik az eljárás.

A TSZSZ működésének elmúlt kétéves feladatát a jogszabályi határidőket betartva, magas szakmai színvonalon végezte el, amelyet leginkább a lánctartozások érzékelhető csökkenése mutat.

A fentiekben röviden ismertetett módosítások ezen szakmai munka hatékonyságának további emelését kívánják megalapozni. Kérem önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.