karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Fónagy János (Fidesz)

2015-11-30 · 121. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 5:18 · Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Napirend előtti felszólalások

napirend előttihez hozzászólás: Válasz a napirend előtti felszólalásra, általában a kormány részéről.

Szöveg4 275 karakter · 10 bekezdés · JSON

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A klímavédelem valóban egy nagyon fontos dolog, planétánknak és az emberiségnek az egyik legfontosabb kérdése. Ezért a magyar Országgyűlésben is elvárható, hogy ehhez méltó komolysággal és ne a napi politikai homokozó szintjén nyilatkozzunk meg benne. (Közbeszólások az LMP padsoraiból: Jaj! ‑ Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

A 2013-as varsói konferencián elfogadott menetrend szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény részes felei a Párizsban ma kezdődő klímakonferencián állapodnak meg az új globális egyezményről. A tárgyalásokon az elsődleges cél a 2015-ben induló és a 2020-tól hatályos globális éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése, amely a jelenleg második kötelezettségvállalási időszakát élő kiotói jegyzőkönyvet váltaná fel.

Az új megállapodás a keretegyezmény fő célját, a globális hőmérséklet-emelkedés iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokon belüli tartását hivatott megvalósítani. (Dr. Szél Bernadett: Eddig mit csinált a kormány?)

Az új egyezmény révén lehetőség nyílik arra, hogy a kiotói jegyzőkönyvet nem ratifikáló, nagy kibocsátásokkal rendelkező országok, például az Egyesült Államok, az eddigi kibocsátási csökkentési céllal nem rendelkező fejlődő országok vagy a 2012-2020 kibocsátási csökkentési célt nem vállaló országok, Kanada, Japán, Oroszország kivegyék a részüket a klímaváltozás elleni globális összefogásból.

Az egyezmény legfontosabb célkitűzései: a megfelelő szintű és jogilag kötelező erejű vállalás a kibocsátáscsökkentés 2 Celsius-fokos célkitűzésének elérése érdekében. Ennek eszközei: a fosszilis alapú gazdasági berendezkedésről való elmozdulás a fosszilis energiahordozók támogatásának kivezetésével és a jelentéstételi rendszer kialakításával, a klímafinanszírozási cél kapcsán a fejlett országok részéről felajánlott 100 milliárd dollár forrás mozgósításának módjáról való megegyezés, a fejletlen országok alacsony kibocsátású fejlődésének finanszírozására létrehozott pénzügyi mechanizmussal.

(13.50)

Magyarország kezdettől fogva szorgalmazza és támogatja egy új, globális, jogi erővel bíró egyezmény kialakítását, amely a következő évtizedekre irányt szabhat a klímaváltozás kezelésében, segítve a fenntartható fejlődést. Ennek megfelelően Magyarország a mostani konferencián is a legmagasabb szinten képviselteti magát. A magyar álláspont szerint egy dinamikus, méltányos, jogilag kötelező erejű, általános érvényű jegyzőkönyv elfogadása lenne indokolt 5 vagy 10 éves vállalási ciklussal.

Fontos feladat a fejlett és fejlődő államok közötti megegyezéssel arányos teherviselés, a differenciálás kérdésének megoldása. (Dr. Szél Bernadett: A magyar kormány?) Elsődleges törekvés a kibocsátás csökkentése, az egyre gyakoribb áradások, egyáltalán a szélsőséges időjárás miatt is elengedhetetlen. Az Európai Unió a világ kibocsátásának csupán 9 százalékáért felel. Ebből Magyarország kibocsátásai kevesebb mint 1 százalékot tesznek ki, de ezzel együtt az eddigi csökkentésünk egy-két volt szocialista tagállammal együtt az egyik legjelentősebb az uniós tagállamok között.

Magyarország ’13-as kibocsátási adatai több mint 36 százalékkal voltak kedvezőbbek a ’90-es kibocsátási szintnél. A rádióban is hallottam képviselő asszony ezzel kapcsolatos nyilatkozatait. Kérem, hogy ne mondjon több rosszat az országáról, a hazájáról, mint amit a napi politikai viták e körben szükségessé tesznek. 1990-ben Magyarországon a kohászat már nem működött, a nagy vegyi üzemek egyébként mind a mai napig működnek (Dr. Szél Bernadett: Miért nem ülnek le vitázni? ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), akár a TVK, akár a BVK. Néhány nagy erőmű pedig jelentősen csökkentette mind a hulló por, mind a kén kibocsátását. Tehát Magyarország igenis jelentős eredményeket ért el ezen a területen.

Az Unió vállalásai egyébként a ’90-es bázisévhez nagyon ambiciózusak. Mindezek alapján visszautasítom azt az álláspontját, hogy Magyarország ebben potyautas. Magyarország jó példával és jelentős csökkentéssel járul hozzá ennek az egész az emberiséget érintő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kérdésnek a megoldásához. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Fónagy János — 2015-11-30, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/121-24.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-121-24,
  title = {Dr. Fónagy János — 2015-11-30, napirend előttihez hozzászólás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/121-24.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}