Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon érdekes félmondatot mondott képviselő asszony a felszólalásának az elején, amikor azt mondta, hogy önt nem érdekli az, hogy a szocialista kormányok mit tettek vagy mit mulasztottak el megtenni ebben a kérdéskörben. (Moraj az MSZP soraiból ‑ Demeter Márta: Hogy a kormány mit hazudott! ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Az elmúlt­nyolcévezés nem érdekel!) Az sem érdekli, hogy a Fidesz-KDNP mit tett ebben a kérdéskörben. (Moraj az MSZP soraiból.) Érdekes módja a politikai hozzáállásnak vagy az elmúlt időszaknak. A szavakat, a mondatokat, az ígéreteket vagy a vállalásokat hitelesítő tettei önt nem érdeklik, önnek az nem fontos, hogy hogyan nőtt a munkanélküliség és a szegénység az MSZP időszakában, amikor negyedmillióval növelték önök a munkanélküliek számát, míg a Fidesz-KDNP csak az elmúlt egy évben, az elmúlt 12 hónapban 134 ezerrel növelte azoknak a számát, akiknek van munkája. Ez a 134 ezer ember már messzebb van attól a helyzettől, amikor a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztődésnek lenne kitéve.

Amikor az önök idején 11 százalék volt a munkanélküliség, most pedig 6,7 százalék, ez azt jelenti, hogy közel a felére csökkent azoknak a családoknak a száma, ahol a munkanélküliség miatt áll fenn a szegénység veszélye, és ez annak köszönhető, hogy a magyar reformok Magyarországon működnek (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), és egyre több embernek van munkája. Vagy ha azt nézzük, hogy a bruttó átlagkereset hogyan alakult, az is most már 243 400 forintos értéken van. Ön is nagyon jól tudja, hogy akiknek gyermekük van, tehát a gyermekek étkezéséről gondoskodniuk kell, azok esetében nemcsak családi adókedvezmény van, hanem a tavalyi év január 1-jétől családi járulékkedvezmény is van.

(11.20)

Tehát sok esetben ez nemcsak a bruttó, de a nettó keresetük is, éppen ezért tudnak gondoskodni gyermekeiknek az ellátásáról. S ez talán az egyik legfontosabb, amit mondhatunk, hogy a szülőknek legyen annyi keresetük, hogy ezt megtegyék.

De ezt szolgálja az a célkitűzésünk is, tisztelt képviselő asszony, amit a Magyar Szocialista Párt soha nem támogatott itt a parlamentben, hogy felmenő rendszerben ingyenesen adjuk a gyermekes családoknak az iskolás gyerekek esetében a tankönyvet, ami már nem szociális juttatás, mint az önök idejében, hanem a családtámogatás része, pontosan azért, hogy kompenzáljuk azt az anyagi hátrányt, amiben valaki a gyermek vállalása miatt van. Miért nem támogatták ezt akkor, amikor a parlamentnek beterjesztettük ezt a javaslatot?

Azzal egyértelműen vitatkoznék, amit mondott, hogy közép-európai viszonylatban rosszul állnánk ebben a körben. Sokkal jobbak a számok, mint amit ön mondott, tisztelt képviselő asszony. (Zaj az MSZP soraiban.)

Vagy a gyes időtartamát visszanöveltük két évről három évre. Ez volt három év, csak a szocialista időszakban két évre csökkent. Ez másfélszeresére növelte a gyesnek azt az összegét, amit egy család megkaphat. Ez az 50 százalékos növekedés ‑ hiszen három évig jár és nem két évig ‑ pontosan azokat a gyermekétkezési célokat is szolgálhatja, hogy a családnál magánál van ez az összeg biztosítva. Miért nem tették meg önök ezt korábban, miért nem hagyták önök is három éven a gyest?

Azt hiszem, arra sem OECD-, sem Európa tanácsi, sem európai uniós példát nem fog találni, hogy van-e még egy olyan ország, ahol a kisgyerekek esetében, akik bölcsődébe és óvodába járnak, 90 százalék lenne azok aránya ‑ 90 százalék! ‑, akik ingyenesen kapnak napi többszöri étkezést. (Moraj az MSZP soraiban.) Mondjon még egy országot Európában… (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Köszönöm, elnök úr. Mondjon még egy országot Európában, képviselő asszony, ahol ezt a kisgyerekek esetében 90 százaléknak biztosítják. (Bangóné Borbély Ildikó: Finnország!) Ez az idén szeptember 1-jétől 318 ezer gyermeket jelent. Melyik országot mondta, képviselő asszony? (Demeter Márta: Statisztikai adatokból nem laknak jól a gyerekek.) Úgy látom, szeret bekiabálni, akkor válaszoljon, melyik országban van ezt megközelítő. (Bangóné Borbély Ildikó: Finnországban. ‑ Korózs Lajos: De nincs annyi szegény gyerek, mint Magyarországon.) Nem nagyon tudnak, tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak olyan országot mondani.