Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem lehet eleget beszélni a gyermekszegénységről azért, mert a gyermekéhezés felszámolása az egyik legfontosabb közös nemzeti ügyünk. Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy már egy hónap sincs a téli szünet megkezdéséig, és megint nem oldja meg a kormány a rászoruló gyermekek téli szüneti étkeztetését. Ha legalább annak a 140 ezer gyermeknek, aki nyáron részt vett a szociális étkeztetésben, ha legalább nekik biztosítanák a most következő 16 napos téli szünetben az étkezést, az csupán 985 millió 600 ezer forintba kerülne. Ha az összes gyermekvédelmi kedvezményre jogosult félmillió gyereknek a téli szünetben megoldaná a kormány a napi egyszeri meleg étkezést, az 3,5 milliárd forintba kerülne. Ehhez képest Lázár János legutóbbi tanácsadói pályázata 5 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.

Nagyon kérem államtitkár urat, ne jöjjön az elmúlt nyolc évvel, ne hozza fel megint, hogy mennyit költöttek eddig gyermekétkeztetésre, ez engem már nem érdekel. Meg kell oldani a problémát a kormánynak, ugyanis az éhség sok mindent meghatároz: a gyerekek figyelmét, koncentrációképességét, és hatással van mindennapi tevékenységeik szervezésére is. Egy kistelepülési polgármester elmondta, hogy hétfőnként szünetek után jobban fogy a tízórai, és többen repetáznak az ebédből. Vajon miért? - fel­tehetjük a kérdést.

Hadd idézzem a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, Vecsei Miklóst, aki egy lapnak a következőket nyilatkozta: „A gyermekéhezés olyan, mint egy járvány, és úgy is kellene rá reagálnunk.” Elmondta, hogy az ingyenes étkezés tüneti kezelésnek jó, de a problémát nem oldja meg. Egyetértek vele abban is, hogy az éhező gyerekek helyzetén csak akkor lehet érdemben segíteni, ha a szülők is kikerülnek a nyomorból. Sokan vitatkoznak arról, hogy a gyermekek megfelelő ellátása kinek a felelőssége. Mennyiben okolható például a szülő a gyermek alultápláltságáért? Okolható-e kizárólag a szülő, amikor a legszegényebbek juttatásai jövőre már nyolc éve nem emelkednek? Miből vegyenek több ételt, ha még így sem futja megfelelő fűtésre, elegendő élelmiszerre? Okolható-e minden munkanélküliségben élő szülő akkor is, ha közel s távol nincs más, csak az 51 ezer forintos időszakos közmunka?

Egy szakember szerint a mélyszegénységben élők helyzete sokszor az adósságspirál miatt teljesen kilátástalan. Nincs hosszú távú céljuk, nincs is miből félretenni. Egy friss felmérés szerint már a háztartások 76 százaléka, háromnegyede nem tud egy váratlan kiadást megfinanszírozni. Ha Magyarország jobban teljesít, akkor miért nem emelkedik jövőre sem a családi pótlék? Miért nem emelik a rászoruló gyermekek évi kétszeri 5800 forintos juttatását? Ha Magyar­ország jobban teljesít, akkor a több százezer forintot kereső szülőknek miért adnak havi több tízezer forintos adókedvezményeket? Majd nagy kegyesen bejelentik, hogy: de lemondhatnak a családi pótlékról. Ez milyen cinikus már! Ezzel is elismerik a 16 százalékos adó torz támogatási rendszerét.

Az elmúlt hetek megmutatták, hogy a kormánypártok, ha kell, a gyermekekért érzett felelősséget is elárulják. Bebizonyosodott, hogy a kormány nem akar foglalkozni a gyermekéhezéssel, mert az szerintük csak baloldali kampánytéma, és csak ott maradnak éhesek a gyerekek, ahol felelőtlenek a szülők. Ahhoz képest az Európai Unió Parlamentje a mai napon plenáris ülésen napirendre veszi a gyermekszegénység kérdését.

Szerintük ez az egyik legsúlyosabb probléma Európa országaiban. Bár az arányok nagyon eltérőek, minden tagállamban élnek gyerekek nehéz körülmények között. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék. Ezzel az ország a harmadik az uniós tagállamok között, csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második gyermek érintett valamilyen módon a szegénységben ma Magyarországon.

Az Európa-képviselők ma arról a jelentésről vitáznak, amely felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gyermekszegénység csökkentéséért, ugyanis Európában 26 millió, vagyis minden negyedik gyereket fenyeget a szegénység. A szakemberek szerint a gyermekéhezés problémájának megnyugtató megoldása nem csak pénzkérdés, szükséges hozzá a döntéshozók szemléletének megváltoztatása is. Ez az, ami sajnos hatodik éve nem sikerült Magyarországon annak ellenére, hogy meglehetősen széles körű egyetértés van erről.

Felszólítjuk a kormányt, hogy hat év kormányzás után hagyják abba az elmúltnyolcévezést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), oldják meg a most következő téli szünetben a rászoruló gyermekek étkeztetését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)