Mesterházy Attila (MSZP)

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Még az államtitkár úrnak adós vagyok egy-két módosító javaslattal, amiket szeretnék majd benyújtani. Ezeknek a lényege az lenne, hogy a szakpolitikai stratégia előkészítésébe, azt kérnénk, hogy a frakciókat is vonják be, hiszen egy előkészítő munka során van lehetőség elmondani a saját szempontjainkat.

Hogyha jól értettem a javaslatban, készül majd egy cselekvési terv is, és ennek az egésznek van egy tervezési folyamata. Ebben nem látom, de lehet, hogy csak én nem, a Külügyi Intézet szerepét, hiszen ott egy komoly kutatási eredmény van. Hogyha azért nem szerepel külön a Külügyi Intézet, mert evidencia, hogy a minisztérium ezt használja, akkor ez is egy válasz erre.

A másik, ami szerintem fontos, hogy a stratégia és a jelentés kerüljön legalább a Külügyi bizottság elé. Hogyha jól értettem, ezt más ellenzéki frakciók is kérték a kormányzattól.

És a harmadik, hogy én nem idegenkednék attól, és ezt korábban is javasoltam, hogy amikor partnerországokról, kiemelt célországokról beszélünk, akkor a határon túli magyar közösségek által lakott országok azért szerepeljenek különös hangsúllyal.

Legutóbb, amikor ezt a javaslatot tettem, akkor azt mondták, hogy nem lehet kizárólagossá tenni ezt a kérdést. Lehet, hogy akkor a határozattervezet vagy a módosítási javaslat egy kicsit szigorúan fogalmazott vagy korlátosan, de hogyha egy „különös figyelemmel a határon túli magyar közösségek által lakott országokra” típusú megfogalmazás lenne, szerintem az mindenféleképpen hasznos lenne, hiszen azért a szomszédságunkban egy komoly konfliktus zajlik, Kárpátalján, ami érinti az ottani magyar közösséget is, vagy érintheti, a mostaninál jobban.

Ezek lettek volna azok az észrevételek, amik még a korábbi hozzászólásomból kimaradtak, és kihasználva az alkalmat, hogy Vejkey Imre képviselőtársam visszajött a terembe (Dr. Vejkey Imre: TAB-ülés volt!), igazából az általa elmondottakhoz kötődően még egy-két észrevételt hadd tegyek.

Képviselőtársam azt mondta, hogy Európa vezetői alkalmatlanok, és képesek elárulni a saját nemzetüket és feláldozni a saját népüket is, és egyfajta feltétel nélküli szolidaritást várnak el.

(11.30)

Remélem, hogy amikor a miniszterelnök kint volt az EPP kongresszusán, akkor ezt elmondta ott ezeknek az alkalmatlan jobboldali vezetőknek. Hiszen, ahogy Gúr Nándor is fogalmazott, Európát jelenleg jobboldali vezetés kormányozza, legalábbis a többség egészen biztosan az. Az egyik alkalmatlan vezető, gondolom, Merkel, a másik a spanyol miniszterelnök, a harmadik a finn, vagy esetleg a briteknek is meg lehet azt mondani, hogy ne akarják már hazazavarni az összes kelet-közép-európai ott dolgozó magyar európai uniós állampolgárt sem. Azt gondolom, hogy ebben akkor a pártcsaládon belül lenne teendője a KDNP-nek is, hogy ezekre fölhívja ezeknek az alkalmatlan jobboldali európai vezetőknek a figyelmét.

A másik, hogy nem feltétel nélküli szolidaritást várnak el sem ezek a jobboldali vezetők, sem Európa. Ezt érdemes azért leszögezni egy ilyen parlamenti vitában, mint ahogy a szuverenitást annyiban sértik meg, mint amennyi az egész Európai Unió alapja. Gondolom, képviselő úr is tudja, hogy az Európai Unió alapvetően kvótaszisztémára épül föl. Most nemcsak a menekültek tekintetében, hanem általában, a forráselosztástól kezdve szinte minden valamilyen kvóták alapján kerül szétosztásra. Máshogy nem is lehetne egészen biztosan igazságosan elosztani.

Tehát az Európai Uniót korábban úgy szokták jellemezni, hogy minden tagállam a nemzeti szuverenitásának egy kis darabkájáról lemond, ezt beteszi a közösbe, majd úgymond, ha szabad ilyen patetikusan fogalmazni, közösen sáfárkodik az Unió ezekkel a kis szuverenitásdarabokkal. És ez nem ördögtől való, sőt szerintem a magyar kormány gyakorlatában is észrevehető, hogy nekem mint állampolgárnak például korlátozzák a szuverenitásomat. Mert például engem nem kérdeztek meg arról, de nem csak engem, a többi választópolgárt sem, hogy vasárnap akarok‑e boltba járni vagy nem, ha már KDNP-s képviselőről van szó.

Nem pontosan értem, hogyan kérik pont önök számon azt bárkin is, hogy az emberek szuverenitását megsértik, amikor egy nagyon konkrét magyarországi példában mást sem csinálnak, mint bujkálnak az elől a lehetőség elől, hogy a magyar népet megkérdezzük arról, akarják-e, hogy a boltok zárva legyenek például vasárnap Magyarországon. Mint ahogy sok minden más kérdésről sem kell, hál’ istennek, a kormánynak sem megkérdezni minden egyes alkalommal a népet, mert nem nagyon működhetne. Nem kérdezik meg arról sem, hogy mennyi stadion épüljön, hogy legyen‑e Felcsúton kisvasút vagy sem, meg arról sem kérdezik meg, hogy adott esetben az agráriumra költsünk többet az európai uniós forrásokból, amit kvóta alapján kap meg Magyar­ország, vagy pedig a kis- és középvállalkozókra vagy szociális célú kiadásokra költsenek.

Azzal is vitatkoznék, képviselőtársam, amit ön úgy fogalmazott, helyesen kezdte a mondatot, legalábbis az én megítélésem szerint, hogy Magyar­országon a civil szervezetek nagyon komoly humanitárius tevékenységet végeztek a menekültválság kapcsán. Azt gondolom, minden tisztelet és megbecsülés őket illeti ebben, illetőleg azokat a magyar állampolgárokat, akik szintén hozzájárultak ennek a humanitárius katasztrófának az enyhítéséhez vagy adott esetben elhárításához. De amivel folytatta a hozzászólását, ami arról szólt, hogy „és Magyarország, beleértve a magyar kormányt is”, ebben az én véleményem eltér az önétől. Szerintem a magyar kormány nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ez a humanitárius katasztrófa enyhüljön. Magyar­ország megtette a civil szervezetein és az állampolgárain keresztül.

Én mindig azt kritizáltam ebben a tekintetben a kormányzati cselekedetek kapcsán, hogy miért zárja ki a határvédelem a segítségnyújtás fogalmát. Miért nem lehet, miközben betartjuk az európai uniós szabályokat, betartani azokat az értékeket, normákat is, amelyeket például a kereszténység vagy egyéb más nemzetközi egyezmények diktálnak azoknak, akik ezt vállalták, vagy akik hisznek ezekben az értékekben? Tehát szerintem a szabályok betartása, a határvédelem, a tisztességes folyamatok betartása nem ellentétes azzal, hogy azoknak az embereknek, akik idemenekültek, valamifajta emberséges és humánus elbánást adjunk. Szerintem ez igenis hiányzott a kormányzati aktivitásból, és ez egészen biztosan kritika tárgyát is képezhette.

Ez akkor is igaz, ha az az állítás is helytálló, hogy sok esetben a Magyarországról kialakult nemzetközi kép a világban, amit akár a különböző nemzetközi sajtóorgánumok tártak a világ elé, bizony nem mindig a valóságot vagy a teljes valóságot tükrözte. Ebben volt olyan is, magától értetődik, hogy az rombolta a magyarországi összképet úgy, hogy nem volt mögötte valós igazság, realitás.

Ezért arra kérném képviselőtársamat, hogy ne nehezítsék a Külügyminisztérium és a kormány munkáját olyan kijelentésekkel, amik aztán a külpolitikában számos konfliktust és problémát fognak generálni, legyen szó akár a keleti nyitásról, legyen szó adott esetben az iszlám közösségről, vagy legyen szó az Európai Néppárton belül a Fidesz vagy éppen a Kereszténydemokrata Néppárt működéséről. Hiszen ezeket a kérdéseket valószínűleg ott kellene ilyen erővel az asztalra tenni, nem pedig csak itthon, a parlamentben bátornak lenni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Gúr Nándor tapsol.)