Dunai Mónika (Fidesz)

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ország­gyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja a most benyúj­tott törvényjavaslat alapvető céljával egyetért, azt támogatja; nevezetesen azzal, hogy olyan jogi kör­nyezetet biztosítson a törvény, amely lehetővé teszi Magyarország részéről a hivatalos fejlesztési támoga­tás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fej­lődő országokban, és ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szak­politikai programok és projektek gyorsan és haté­konyan legyenek végrehajthatóak a jövőben.

Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy a köz­pén­zekkel való áttekinthető, hatékony és ellenőriz­hető gazdálkodás szabályainak is megfeleljen és meg­felel ez a törvény. Célunk továbbá, hogy a szabá­lyozás összhangban legyen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segít­ségnyújtásról szóló törvény elfogadása óta vég­be­ment jogszabályváltozásoknak.

Megdöbbentő adatok: 2014 végéig az otthonuk­ból elűzöttek száma elérte az 59,5 milliót, ami a máso­dik világháború vége óta a legmagasabb, és 2011 óta 40 százalékos emelkedést mutat. Ezek közül a palesztin menekülteket nem számítva 14,4 millió menekült, ami 2,3 millióval több mint 2013 végén, és 1,8 millió menedékkereső. 2014-ben a szír menekül­tek voltak a legtöbben: 3,9 millió. Ez több mint más­fél millióval több mint az azt megelőző évben, meg­előzve az afgánokat, akik három évtizedig a legtöbb menekültet adták.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, a Közel-Kele­ten a válság okai összetettek. Az iszlám civilizációs válságtól az első világháború utáni békekötéseken, az arab nacionalizmusok kudarcán és a vahábizmuson át a globális klímaváltozásig terjednek. A térség destabi­lizálódásában jelentős mérföldkő volt a 2003-ban kezdődött iraki háború. A későbbiekben létrejött az iraki al-Kaida nevű terrorszervezet, és a polgár­háború elől több millióan menekültek a szomszédos Szíriába. A nyugati nagyhatalmak, elsősorban Fran­cia­­ország és az Egyesült Királyság légicsa­pások­kal próbáltak véget vetni a vérengzéseknek. 2015-re az Iszlám Állam megszerezte egy 200 kilométeres part­szakasz ellenőrzését. A diktatúra összeomlása egyút­tal az Afrika belsejéből Európába igyekvő míg­rán­sok előtt is megnyitotta így az utat. Bár Magyar­országot a modern kori népvándorlás során kezdet­ben emberségességi krízissel, embertelen bánásmód­dal vádolták a nyugati sajtóban, ezzel szemben az az igazság, hogy Magyarországon már 2015 nyarán a Katolikus Karitász együttműködési megállapodást kötött a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, amely a menekültek ellátásában való részvételre irányult. De más segélyszervezetek, például a Ma­gyar Vöröskereszt is részt vettek és segítettek a mene­kül­tek ellátásában, amely folyamatosan és zökkenőmentesen ment végbe azon egyének eseté­ben, akik elfogadták a segítségnyújtást és akik haj­lan­dók voltak a segítségnyújtó helyekre fáradni.

Hazánk részt vállal és részt is kíván vállalni a továb­bi­akban is a felelős donorként aktívan közre­mű­ködő nemzetközi közösség humanitárius segít­ség­nyújtási tevékenységében. A magyar humani­tárius segítségnyújtás a nemzetközi humanitárius jogon, a nemzetközi emberi jogi egyezményeken és a nem­zetközi menekültjogon, valamint a négy fő huma­ni­tárius alapelven alapul, vagyis az emberies­ségen, a semlegességen, a pártatlanságon és a füg­get­lenségen. A humanitárius segítséget azon terüle­tekre irányítjuk, ahol a legnagyobb a baj és a szen­vedés. A humanitárius alapelvek mentén és a szük­ség­letek felmérését követően tesszük a dolgunkat. A segélyezés a gyakorlatban alapvetően három formát ölt: kormányzati kapacitások igénybevételével, így a katasztrófavédelemmel, a Honvédelmi Miniszté­riu­mon, a nagykövetségeken keresztül, ezenkívül civil szer­ve­zetek közreműködésével, harmadrészt nem­zet­közi szervezetek, elsősorban az ENSZ szakosított szervei, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom segítségével kerül mindez megvalósításra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fejlődő országok­ban tapasztalható szegénység az elmúlt évtizedekben a fejlett országok és nemzetközi szervezetek donor­tevékenysége következtében jelentősen és mérhetően csökkent. Ugyanakkor a ki-kiújuló hatalmi, társadal­mi, vallási és egyéb konfliktusok, az elhúzódó struk­turális válságok és az egyre nagyobb hatású termé­szeti csapások következtében a világ különböző régióiban bizony igen nehéz életkörülmények ala­kultak ki, amelyek nem várt reakciókat mutattak.

(10.20)

A jelenlegi migrációs és menekültválságban az egyik felmerülő megoldási javaslat a közép- és hosszú távon elérhető élhető körülmények megteremtése, amelynek elősegítése a fejlett és fejlődő világ együttműködésén kell hogy alapuljon. E fejlesztési partnerség sikere vehetné elejét annak, hogy ezen országok, jellemzően Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia egyes országai, nehéz sorsú közösségei tömegesen útra keljenek az európai jóléti államok felé. Ehhez jól működő és rugalmasan reagálni tudó NEFE, vagyis nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtási mechanizmus szükséges a donorok, így Magyarország részére is.

Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat ezt a tevékenységet könnyíti, egyszerűsíti és gyorsítja. Így a segítségnyújtás még hatékonyabbá teheti ezeket a humanitárius célokat a jövőben. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, és erre kéri a teljes Országgyűlést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)