Magyar Levente

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény 2014. decemberi elfogadása mérföldkő volt Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai tevékenységének végrehajtásában. A törvény mostani módosítását a hatálybalépése óta eltelt időben összegyűlt gyakorlati tapasztalatok, valamint a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak való megfelelés indokolja.

Célrendszerünk ezzel a törvénymódosítással, tisztelt Ház, kettős. Egyrészt tartalmilag szeretnénk egy olyan jogi környezetet biztosítani, ami lehetővé teszi Magyarország részéről hivatalos fejlesztési támogatás hatékony, gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban, ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Másodsorban, tisztelt Ház, a törvényt meg kell feleltetnünk a tavaly december óta bekövetkezett, a tevékenységet érintő egyéb jogszabály-változtatásoknak is.

Ezért az a kérésem, hogy úgy tekintsenek erre a javaslatra, mint alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmazó javaslatra. Ennek célja, ha nagyon plasztikusan szeretném azt bemutatni, akkor ez abban áll, hogy ha valahol a harmadik világban, a fejlődő világban ‑ de bővítsük egy kicsit a kategóriát, mert ezek az elnevezések most már nem illenek minden olyan országra, amelyek egyébként NEFE-támogatások fogadására jogosultak, úgymint Ukrajna vagy Szerbia ‑, szóval, ha ezekben az országokban valamilyen természeti katasztrófa bekövetkezik, például árvíz van Szerbiában vagy Ukrajnában, teszem azt, egészen konkrétan Kárpátalján, akkor a magyar kormány azonnali hatállyal hathatósan tudjon segítséget nyújtani.

A jelenlegi szabályozás olyan bürokratikus és adminisztratív, körülményes eljárást tesz szükségessé, amely sok esetben meggátolja vagy legalábbis lassítja azt, hogy ezek a megítélt források időben és valódi segítséget nyújtó módon jussanak el a célországba, illetve a célközönséghez. Vegyük például azt, hogy bekövetkezik egy természeti katasztrófa vagy bármilyen egyéb nemkívánatos esemény Szerbiában. Jelenleg a szabályozás alapján több hónapos belső eljárás szükséges ahhoz ‑ és akkor még nem is beszélek arról, hogy a túloldal, a fogadó oldaláról milyen egyéb akadályok vannak ‑, hogy a megítélt támogatás eljusson a károsultakhoz. Ez így nincsen rendjén, ezen szeretnénk gyorsítani.

Na most, ezen túlmenően tartalmilag mi áll ennek a javaslatnak a hátterében? Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fejlődő országokban tapasztalható szegénység az elmúlt évtizedekben a fejlett országok és nemzetközi szervezetek donortevékenységének is köszönhetően jelentősen, mérhetően, érzékelhető módon csökkent. Ugyanakkor a ki-kiújuló hatalmi, társadalmi, vallási és egyéb konfliktusok, az elhúzódó strukturális válságok és az egyre nagyobb hatású természeti csapások következtében a világ különböző régióiban nehéz életkörülmények alakultak ki, amelyek nem várt reakciókat indítottak el sok esetben.

A jelenlegi migrációs és menekültválságban is alapvető megoldási javaslatként merül fel a közép- és hosszú távon elérhető élhető körülmények megteremtése, amelynek elősegítése a fejlett és fejlődő világ együttműködésén kell hogy alapuljon. Még egyszer szeretném kiegészíteni mindezt azzal, hogy a fejlődő és a fejlett világ kategóriái ma már mást jelentenek, mint amikor ezek a fogalmak kialakultak. E fejlesztési globális partnerség sikere vehetné elejét annak, hogy az érintett országok, jellemzően Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia nehéz sorsú közösségei tömegesen útra keljenek az európai jóléti államok felé.

Ehhez jól működő és rugalmasan reagálni tudó nemzetközi fejlesztési és együttműködési, valamint humanitárius segítségnyújtási mechanizmus szükséges a donorok, így Magyarország részéről is. Tavaly decemberben fogadta el a tisztelt Ház a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényt, amely, ahogyan említettem, mérföldkő volt Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai tevékenységének végrehajtásában. Ugyanakkor a jelenlegi jogi környezet, különös tekintettel a költségvetési támogatásokra vonatkozó közbeszerzési és gazdálkodási szabályokra, nem veszi tekintetbe a NEFE és humanitárius szakpolitika, valamint a nemzetközi támogatási politika sajátosságait, a helyszíni megvalósításból fakadó speciális helyzetét és igényeit. E szakpolitikák gyakorlati végrehajtása során a kedvezményezettek a fejlődő országok, amelyek többségében a hazaitól eltérő, fejletlen intézményi infrastruktúrával rendelkeznek, és gyakran a végrehajtó partnerek is helyiek, vagyis külföldiek, akár állami intézmények vagy civil szervezetek. Mindenesetre a magyar jogszabályi környezet ezekre az esetekre nem tartalmaz sajátos rendelkezést, a rendelkezések alapvetően a hazai támogatási esetekre alkalmazhatóak. A jogszabályi rendelkezések hiányos, nem egyértelmű volta a jogalkalmazók, úgymint a magyar közigazgatási szervek, civil szervezetek, harmadik országbeli végrehajtók körében jogbizonytalanságot okoz, ami a tevékenység elhúzódásához vagy akár meghiúsulásához vezethet.

Ezáltal a magyar NEFE és humanitárius tevékenység nehézkessé válik, hatékonysága csökken, amely európai és nemzetközi összehasonlításban is lemaradásokat okoz Magyarország számára, és nem felel meg ma már a nemzetközi sztenderdeknek. A jogszabály-módosításokkal olyan jogszabályi környezetet kívánunk létrehozni, amely a szakterület egyedi igényeinek, ugyanakkor az államháztartási gazdálkodás szempontjainak is maradéktalanul megfelel. A szakpolitikák hosszú távú láthatóságának és társadalmi támogatottságának növelése kiemelt célja a törvénynek, ezért a módosítás a globális felelősségvállalásra nevelést külön is nevesíti, mint a nemzetközi fejlesztési tudatosság növelésének egy kiemelten fontos eszközét.

A szakpolitikák finanszírozása érdekében az arra szánt forrás a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében jelenik meg, a módosítással pedig egyértelművé válik, hogy a finanszírozás során figyelemmel kell lenni Magyarország meglévő és jövőbeni nemzetközi és európai uniós vállalásaira is. Felülvizsgálatra kerültek továbbá azok a szabályok, amelyek a NEFE és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási szakpolitikák speciális helyzetére és igényeire figyelemmel eltérést engednek az általános államháztartási gazdálkodási szabályoktól. A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás esetében alapvető követelmény, hogy a segítségnyújtás gyorsan és a valós szükségletek kielégítésére alkalmas módon történjen. A közbeszerzési eljárás lefolytatása ezt sok esetben nem teszi lehetővé, ezért a javasolt módosítás az uniós értékhatár alatti eljárások lefolytatása alóli mentességet ad a NEFE és humanitárius segítségnyújtás keretében történő beszerzésekre. Ezzel pedig a szükséghelyzetben lévő lakosság megsegítésére irányuló tevékenység hatékonyságát jelentősen növeli.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan az imént is hallották, jelen törvénymódosítás jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország gyorsan és hatékonyan nyújtson hivatalos fejlesztési támogatást az erre jogosult fejlődő országokban. Ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek végrehajtása gyorsabbá és hatékonyabbá válik, növelve ezáltal Magyarország nemzetközi elismertségét, előmozdítva külkapcsolatait.

(10.10)

Mindezek tükrében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el a törvényjavaslatot, arra is különös tekintettel, tisztelt Országgyűlés, hogy a jelenlegi migrációs válság, ahogyan röviden kitér­tem rá, olyan új feladatokat, kötelezettségeket ró az egész Európai Unióra, a nemzetközi közösség­re, így Magyarországra is, amelyek korábban nem voltak ilyan akut módon jelen és nem voltak ennyire jellemzőek. Magyarországnak morális és politikai köte­lessége, hogy kivegye a részét azon válságok eny­hí­téséből, az erre irányuló nemzetközi erőfeszí­tésekből, amely válságok állnak annak hátterében, hogy jelenleg százezrek, milliók, potenciálisan továb­bi milliók és akár tízmilliók érkeztek, érkeznek és fog­nak érkezni Európa külső határaihoz, amin - tud­juk ‑ jelentős ellenállással nem szembesülve könnyen és napokon, szinte órákon belül eljutnak Európa szívébe is.

Ez ad egy olyan kézzelfogható, mindenki számá­ra értelmezhető, a közvélemény számára is befogad­ható aktualitást ennek az ügynek, amely a sürgős jogszabályi módosítások megtételét szükségessé teszi és demonstrálja azt, hogy Magyarország nemcsak a szavak és a politikai manifesztumok szintjén, hanem a gyakorlati cselekvés oldaláról is kész kivenni részét a globális válságok kezeléséből. Természetesen illú­ziókat azzal kapcsolatban nem táplálhatunk, hogy a Magyarország által nyújtandó és nyújtható léptékű fejlesztések érdemben és azonnali jelleggel hozzá fognak járulni a zajló konfliktusok megoldásához, ilyen illúziókat nem táplálunk, de erőnkhöz mérten, aho­gyan ezt egy tegnapi kormánydöntés is meg­erősítette, mintegy 3 millió euróval járulunk hozzá az Európai Unió által felállított és Szíria meg­segítését, a szíriai menekültek lakhatásának, ideig­lenes elszál­lásolásának körülményeit javító, illetve javí­tandó alaphoz.

Tehát mindez azt mutatja, hogy Magyarország elkö­telezett, és jelen törvénymódosítással is azt szeret­nénk erősíteni, hogy a korábbinál hatéko­nyab­ban, gyorsabban, egyszerűbben és a valós igényekre azonnal reagáló módon tudjunk ilyen tevékenysé­geket folytatni. Mindazonáltal szeretném megjegyez­ni, hogy nemcsak a Közel-Keletről, nemcsak Szíriáról van természetesen szó, hanem számos olyan ország­ról itt, a mi régiónkban is, Kelet-Európában, illetve a Balkánon, ahol közvetlen magyar külpolitikai, diplo­máciai vagy nemzetpolitikai érdekek is azt teszik szükségessé és azt sürgetik, hogy Magyarország, nevez­zük így: az anyaország a korábbinál még haté­konyabb módon és még nagyobb léptékben tudjon hozzájárulni nem utolsósorban a határon túli ma­gyar kö­zös­ségek, illetve a számunkra egyéb gazda­sági vagy diplomáciai szempontból fontos régiók fejlődéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném tisztelettel kérni a törvényjavaslat támogatását és elfo­gadását. Köszönöm szépen a megtisztelő figyel­met. (Taps a kormánypártok soraiban.)