Hornung Ágnes

HORNUNG ÁGNES nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Nagyon röviden szeretném bemutatni az elnök úr által is ismertetett törvényjavaslat csomagját, amely három törvényjavaslat módosítására tesz javaslatot. Ebből kettő az európai uniós kötelezettségünknek megfelelő és egy magyar specifikumot tükröző jogszabály.

Bele is vágnék a közepébe, kezdeném az automatikus információcserét Magyarországon megvalósító 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvény rövid bemutatását és annak hátterét. Ismert ugyanis, hogy a határokon átnyúló adócsalás és az adókijátszás kockázata rendkívüli mértékben megnőtt az utóbbi időszakban a külföldi pénzügyi termékek széles skálájába történő befektetési lehetőségek kibővülésével.

Előzményként említendő továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államok számos országgal és köztük számos uniós tagállammal, így Magyarországgal is kétoldalú megállapodásokat írt alá az automatikus információcseréről. Ezeket nevezzük az úgynevezett FATCA-megállapodás keretében aláírt megállapodásnak.

Másik nemzetközi példa, hogy a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet ugyancsak az előbb említett FATCA-megállapodás mintájára kidolgozta az automatikus adóügyi információcsere egységes és nemzetközi sztenderdjét. Jelen módosítás, amely most az Országgyűlés elé kerül, ezen két kötelezettségünknek, plusz az uniós elvárási kötelezettségünknek való megfelelésnek tesz eleget, és ezeknek kapcsán vezeti be Magyarországon az automatikus információcserét. Ez azért is fontos, ugyanis az adócsalás és az adókikerülés egyik legfontosabb eszköze, hogy a hatóságok között az adóügyi együttműködés keretében az automatikus információcsere gondtalanul megvalósuljon.

E szabályozás szerint valamennyi releváns számlainformáció az állami adóhatóság tudomására jut, azt automatikusan átadja az egyéb hatóságok képviselőinek, ezzel is csökkentve a jövedelemeltitkolás lehetőségét. A megállapodás alapján az aláíró államok adóhatóságai és a magyar adóhatóság információt cserélnek a területükön bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, a partnerállamban illetőséggel bíró ügyfelek számlái vonatkozásában. Az információcsere lényegéből következően az uniós és nemzetközi közigazgatási együttműködés keretében az adóhatóságok a pénzügyi intézményektől kapott, a pénzügyi számlákra vonatkozó információkat egymás között automatikusan megosztják.

A törvénymódosítás következtében a magyar pénzügyi intézményeknek egyes pénzügyi számlák tekintetében átvilágítási kötelezettsége is keletkezik, először 2016. december 31-ig, majd 2017. december 31-ig. Az átvilágítási szabályok alapján a pénzügyi intézmények mind magánszemélyek, mind jogalanyok esetében átvilágítják a számlák tartalmát, majd megosztják azt a nemzetközi hatóságokkal.

A törvénymódosítási javaslat bejelentési, válto­zás­bejelentési, valamint közzétételi szabályokat is tartalmaz, hogy az uniós elvárásnak megfelelően Magyarország is eleget tegyen az itt megfogalmazott kötelezettségének. Mindemellett fontos még megjegyezni, hogy a javaslat rögzíti, hogy a pénzügyi számlákat érintő automatikus információcserére irányuló, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül, azonban ezen jogkörében ezt az adótitkot a törvény feloldja, és az átvilágítás során megszerzett információkat eljuttathatja a külföldi szervezetek hatóságainak.

A javaslat továbbá ezen előírások megszegésére megfelelő szankciórendszert is bevezet a számlát kezelő pénzügyi intézménnyel szemben. Az adóhatóság a pénzügyi intézmények által szolgáltatott számlainformációk és a külföldi adóhatóságoktól kapott információk alapján az adókikerülés és adócsalás elleni fellépés hatékonyabb eszközeivel élhet.

Fontos mindemellett kiemelni, hogy a törvénymódosítás eredményeképpen adóbevétel-növekedés érhető el azáltal, hogy az adóhatóságnak a magas összegű, eddig az adóhatóság számára ismeretlen bankszámlákon tartott megtakarításokról, befektetésekről, adózatlan jövedelmekről is tudomása lesz. A kívánt célok jelen törvényjavaslat útján érhetőek el, a jogharmonizációs célú módosításhoz kapcsolódóan a belső jogszabályi harmonizáció érdekében az egyes pénzügyi ágazati törvények módosítása is szükséges, amit jelen törvénymódosító javaslat szintén tartalmaz.

(13.50)

Az európai uniós tagságunkból fakadó jogharmonizációs kötelezettséget 2015. december 31-ig kell megtenni, ez indokolja a jelen törvényjavaslat sürgős elfogadásának szükségességét.

Tisztelt Országgyűlés! A következőkben szeretnék rátérni a szintén uniós kötelezettségünkből fakadó, illetve ahhoz kapcsolódó jogszabályalkotási kötelezettségre. Ez Magyarországon az úgynevezett készpénztörvény módosítását teszi szükségessé. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény módosítása az Európai Unió Bírósága előtt lefolytatott előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek való megfelelést szolgálja. Ennek alapján a sávos rendszerben szereplő szankciórendszerben, amely a készpénztörvény megszegését szolgálja, Magyar­országon a legmagasabb sávot eddig 60 százalékban állapították meg, a jelen módosítás ezt a magas sávot az uniós joggal egyetértésben most lecsökkenti, és 50 százalékban maximalizálja.

Számos európai példát lehet arra felhozni, hogy a magyar szankciórendszer hogyan illeszkedik bele az uniós szankciórendszerbe. Ezt megvizsgálva meg tudtuk állapítani azt, hogy a magyar szankciórendszer alapvetően enyhébb az uniós szabályozásnál, így a magyar törvényjavaslat szerint alkalmazandó 50 százalékos mértékű bírság nem tekinthető sem túlzottnak, sem kirívónak.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Utoljára szeretnék rátérni a csomagban szereplő harmadik törvényjavaslat módosítására, amely a szerencsejáték szervezéséhez kapcsolódó módosításokat tartalmazza. Szeretném az elején leszögezni, hogy ezen módosítások alapvetően technikai jellegűek, és alapvetően itt is a transzparenciát és az adóbevételek emelkedését szolgálják.

A javaslat két szinten tesz javaslatot a szerencsejátékhoz kapcsolódó adószabályok módosítására, egyrészt a játékadó módosításával, másfelől pedig az szja-törvény módosításával a magánszemélyek szintjén. A játékadó módosításának lényege alapvetően nem változik. Itt a játékadó fizetésére kötelezettek alapvetően az online kaszinók és a földi kaszinók. Az adózásuk továbbra is megegyezik, a 10 milliárd forint alatti bevételükön 30 százalék adókulcs, a 10 milliárd forint feletti bevételükön a 3-10 milliárd forint közötti összeg további 10 százalékát kell befizetni. Ezen a szinten a törvénymódosító csomag egy új elemet vezet be azzal, hogy az online kaszinójáték után plusz 15 százalékos kiegészítő adót kell fizetni akkor, ha az online kaszinó bevétele nagyobb, mint a földi kaszinó bevétele ugyanannál a tulajdonosnál.

A módosítások másik szintjét érintő módosítás az szja-törvényben van levezetve, azonban nagy változás itt is csak a plusz adóbeszedést szolgálja. 2013 óta létezik az a szabály, hogy a távszerencsejátékból származó nyereség a magánszemélyek szintjén adómentes. Ez a szabály továbbra sem változik. Egy technikai módosítás került pontosításra azzal, hogy a távszerencsejáték fogalomkategóriájából kikerült az online szerencsejáték fogalomkategória. A módosítás követi ezt a technikai módosítást, és az online szerencsejáték kategóriában továbbra is adómentesen tartja az ide beérkező jövedelmet. Új elem azonban itt is, hogy a külföldi jackpotrendszerből származó jövedelem adóköteles lesz. Ha megnézzük, az szja szintjén történő módosítás is plusz adóbevételt eredményez.

Ennyiben tudtam röviden összefoglalni ennek a csomagnak a részleteit. Köszönöm szépen megtisz­telő figyelmüket, köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)