Dr. Galambos Dénes (Fidesz)

DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úrhölgy! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan az Európai Unió 2014/107. európai uniós tanácsi irányelve, valamint az OECD-tagsá­gunkból fakadóan a közös jelentéstételi előírás magyar átvételét jelenti, és végzi el az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, valamint a kapcsolódó egyes pénzügyi ágazati törvények módosítását. Az automatikus információcseréhez kapcsolódó törvények módosításának célja, hogy sikeresen fel tudjunk lépni az adócsalás és adóelkerülés ellen ebben a globalizált világban. Kiemelten fontos a különböző országok adóhatóságai között megteremteni a gyors és hatékony adat-, valamint információcsere lehetőségét.

A javaslat a Miniszterek Tanácsa által elfogadott 2014/107. európai uniós irányelvet kívánja átültetni a magyar jogba, amely a korábbi 2011/16-os európai uniós irányelvet módosította. Kiterjesztésre kerül az Európai Unión belül az adóhatóságok közötti automatikus adóügyi információcserének az adatszolgáltatási kötelezettsége a pénzügyi számlákra is.

Engedjék meg, hogy röviden a javaslat hátterét is ismertessem. A 2003/48. számú európai közösségi irányelv, a megtakarítások adóztatásáról szóló tanácsi irányelv elfogadását követően az Európai Unió megállapodásokat írt alá Svájccal, Andorrával, Liech­­tensteinnel, Monacóval és San Marinóval, amelyek az irányelvben meghatározott szabályokkal egyen­­értékű rendelkezéseket tartalmaztak. A tagállamok továbbá megállapodásokat írtak alá az Egyesült Királyság és Hollandia függő területeivel. A G20-as csoport megbízta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet, az OECD-t, hogy dolgozza ki a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó egységes rendelkezéssztenderdet. Az OECD tanácsa ezt a nemzetközi sztenderdet 2014 júliusában tette közzé.

A megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv naprakésszé tételére vonatkozó javaslat elfogadását követően a Bizottság 2011. június 17-én ajánlást terjesztett elő, az említett országokkal kötendő megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésére vo­nat­kozó felhatalmazással együtt. Ennek a célja és iránya az volt, hogy az EU-s országok ezen országokkal kötendő megállapodásai összhangba kerüljenek a nemzetközi fejleményekkel, továbbá biztosítani lehessen, hogy ezen országok továbbra is az Európai Unióban alkalmazott intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket alkalmazzanak.

2013. május 14-én a Tanács megállapodásra jutott a tárgyalási meghatalmazással kapcsolatban, és arra a konklúzióra jutott, hogy a tárgyalásokat a közelmúlt nemzetközi fejleményeivel összhangban kell tovább folytatni, azaz nemzetközi sztenderdként ösztönözni kell az automatikus információcserét.

A Bizottság az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére cselekvési tervet dolgozott ki, amely kiemelte, hogy határozottan ösztönözni kell az automatikus információcserét, továbbá az adóügyi átláthatóság és információcsere jövőbeli európai és nemzetközi sztenderdjeit.

A Tanács a Bizottság által 2013 júniusában előterjesztett javaslat alapján 2014. december 9-én elfogadta a 2014/107. számú európai uniós irányelvet. A módosítás következetes, egységes és átfogó uniós megközelítést biztosít a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozóan a belső piacon.

A törvényjavaslat a korábban említetteken kívül még további módosításokat is tartalmaz, amire államtitkár úrhölgy már utalt. Röviden én is utalni szeretnék ezekre az irányokra. Módosításra kerül a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény. A javaslat többek között a felelős játékszervezés körében a kitiltás általános szabályait, valamint a játékosvédelmi nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó adatvédelmi rendelkezéseket tartalmaz, pontosítja a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos terminológiát, fogalmi meghatározást is.

(14.00)

A módosítás pontosítja és egyértelművé teszi továbbá, hogy több játékkaszinó-egységgel rendelkező szervező a játékkaszinó egységeinek és az online kaszinóinak tiszta játékbevételét havonta összevontan állapítja meg. Tehát a koncessziós díjnak minden tárgyhónapban csak az adott tárgyhónapra eső arányos része vonható le. Új elem a rendelkezésben az online kaszinók kiegészítő 15 százalékos játékadója abban az esetben, ha a szervező játékkaszinóinak tiszta játékbevételét az online kaszinók játékbevétele meghaladja.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítási javaslata a másik elem, amire szeretnék utalni. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerint 2015. október 1-jétől a külföldi jackpotrendszerből származó játékosi nyeremény adóköteles. Ezzel összhangban a javaslat személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító rendelkezése koherenciajellegű pontosításként kimondja, hogy az online kaszinójátékból származó nyeremény a külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény kivételével nem számít jövedelemnek, így gyakorlatilag ez adómentes. Ezzel a szerencsejátékból származó nyereményhez hasonlóan az online kaszinójátékból származó nyeremény fő szabály szerint adómentes, a külföldi jackpotrend­szerből származó nyeremény kivételével, ami adóköteles jövedelemnek minősül, így játékosi szinten adózik.

Tisztelt Ház! Az elmondottak fényében kérem, támogassák a javaslatot, ami elsődlegesen jogharmonizációs célú, a további kiegészítések pedig azokat az elemeket erősítik, amelyek az ebben a műfajban tevékenykedők vonatkozásában egyértelműsítik az adófizetési kötelezettséget, illetőleg az eljárási rendet. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)