karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Bánki Erik (Fidesz)

2015-11-04 · 113. ülésnap · Előadói válasz · 6:41

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/89 A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója B/102 A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója B/4898 A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója H/6947 A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról H/6948 A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról H/6949 A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról

Előadói válasz: A javaslat előadójának válasza a vita végén az elhangzottakra.

Szöveg6 271 karakter · 14 bekezdés · JSON

BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök úr! Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Alapvetően a vitát jól láthatóan politikai síkra kívánta terelni az ellenzék. Ami szakmai kérdések felmerültek menet közben, azt alelnök úr megválaszolta, amit külön köszönök neki, hiszen azt gondolom, hogy a jegybank eddigi működése is azt támasztotta alá, hogy a politikától önmagukat távol tartva, ugyan­akkor értelmes módon és konstruktívan együtt­működve, a kormányzati gazdaságpolitikát támogatva végzi a működését. Azt gondolom, hogy ennek köszönhető az, ahogy ezt már a felvezetőben is elmondtam, hogy nemcsak a jegybank gazdálkodott eredményesen a 2013-as és 2014-es években, hanem a magyar költségvetés bevételei is a várakozások felett alakultak, hiszen a magyar gazdaság a kormányzati döntéseknek és a kormányzati gazdaságpolitikának köszönhetően jelentősen túlteljesített valamennyi európai ország gazdasági átlagához képest.

Engedjék meg, hogy néhány dologra reagáljak csak mindösszesen, amelyek, még egyszer mondom, elsősorban politikai és nem szakmai támadások voltak.

A bérezésről alelnök úr már beszélt. Valóban bértömeg nagyságrendjében kell megvizsgálni azt, hogy a gazdálkodás mostani időszakában meg a korábbi időszakában mik voltak a különbségek. Két dolgot hadd említsek önöknek. Simor András, a jegybank elnöke, aki az önök döntésével vált a jegybank elnökévé, évi 150 millió forintot keresett, tehát az alapfizetése plusz a prémium 150 millió forint volt. Ezt egyébként megkapta 2012-ben is, amit szintén tárgyalunk, amikor 40 milliárd mínusszal zárt a jegybank, és ha az önök jóvoltából megmaradhatott volna még 2013-ban, akkor is megkapta volna, annak ellenére, hogy 203 milliárd forintos veszteséget kellett volna a költségvetésnek kipótolnia.

Tehát azt gondolom, hogy főleg a szocialista képviselők részéről mindenféle ilyen típusú szem­rehá­nyás teljességgel megalapozatlan. Megjegyzem, ha európai összehasonlításban nézem a jegybanki dolgozók bérét, akkor nagyon helyesen egyébként az átlagdolgozók bére legalább már a középmezőnyhöz tartozik. Ezt szolgálta a jegybank vezetésének az a bérpolitikai döntése, hogy az alsó szintek béreit emelte fel annak érdekében, hogy a tehetséges fiatal kollégákat meg tudja tartani, viszont a menedzsment bére pedig az EU-s átlag alsó negyedében vagy inkább ötödében van. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy teljesen korrekt hozzáállás: nem a vezetők bérét emelték, hanem azoknak az alkalmazottaknak a bérét, akik a kutató-elemző munkákkal, a különböző pénzügypolitikai vagy monetáris politikai javaslatokkal hozzásegítették ahhoz a jegybankot, hogy egy sikeres és eredményes gazdálkodást tudjon végezni.

Nem értem ellenzéki képviselőtársaimnak azt az álláspontját, miszerint a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának az eredményeképpen közpénz képződne a Nemzeti Banknál.

(13.40)

Az Alaptörvényünkben is rögzített, miszerint a jegybank egy független intézmény, úgy is működik, ennek megfelelően egyébként az Országgyűlésnek beszámolással tartozik a munkájáról, nem véletlen, hogy nem a kormánynak tartozik beszámolási kötelezettséggel. A külön jegybanki törvény is ‑ egy kétharmaddal elfogadott sarkalatos törvény, amelyet 2013-ban fogadtunk el ‑ rendelkezik arról, hogy milyen körülmények között működhet és gazdálkodhat a Magyar Nemzeti Bank. Ezek után azt számon kérni a Nemzeti Bankon, hogy a gazdálkodás eredményeképpen képződött forrásokat miért nem szociális intézmények vásárlására vagy egészségügyi intézmények vásárlására fordítja, ezt egyszerűen nem is tudom megítélni. Ennek egy fikarcnyi valóságalapja vagy racionális alapja sincs, nyilvánvalóan politikai szándék vezérli és egyfajta dezinformálása, félretájékoztatása a magyar társadalomnak.

Alapítványok gazdálkodása. Abszolút egyetértek azzal, amit alelnök úr is megerősített, hogy nincs lehetőség arra, hogy egy alapítvány működésébe maga az alapító beleszóljon. Hiszen ez a lényege az alapít­vány rendszerének, hogy a kurátorok, egyébként függetlenül, hiszen nem visszahívhatók, a saját döntéseik alapján irányítsanak egy alapítványt.

Az pedig szintén sokszor elhangzott már, de persze az ellenzéki képviselőket nem érdekli, hogy ez a 250 milliárdos vagyon, amellyel ezek az alapítványok fel lettek ruházva, az nem elkölthető. Tehát az egy stabil, meglévő és megtartandó vagyon, csak minden évben, minden körülmények között ennek a hozadékait, azokat a bevételeket, eredményeket, amelyeket a vagyonnal való gazdálkodás során tudnak szerezni, amiről hallottuk, hogy nagyjából a mai viszonyok között olyan 3 százalék, azoknak az elköltéséről tud gondoskodni. Tehát azt gondolom, hogy itt is dezinformáció zajlik.

Egy évig törvénytelenül működött a jegybank, mondta Schiffer András frakcióvezető úr. Erről megint azt tudom mondani önöknek, tisztelt hölgyeim, uraim, hogy a jegybanknak felróni azt, hogy nincs felügyelőbizottsága, miközben semmiféle ráhatása nincs a jegybanknak arra, hogy felügyelőbizottsága legyen, hiszen nem ő választja… Matolcsy György elnök úr, ha jól emlékszem, legalább két, de lehet, hogy három alkalommal kezdeményezte a parlamenthez fordulva, hogy legyen felügyelőbizottsága a Nemzeti Banknak.

Az, hogy az ellenzéki képviselők nem tudtak megállapodni abban, hogy egymás közül hogy delegálják azt a képviselőt, aki az ellenzéki pártokat képviseli a felügyelőbizottságban, erről nem a jegybank tehet. Arról sem, megjegyzem, hogy ez a döntés nem született meg. Erre semmiféle befolyása vagy ráhatása a jegybanknak nem volt. Ennek megfelelően nem is értem, hogy ezt milyen alapon és hogyan rótták fel tisztelt képviselőtársaim.

Összességében tehát azt gondolom, hogy a Gazdasági bizottság javaslata helytálló, a Nemzeti Banknak a 2013-as, ’14-es években való gazdálkodása kiemelkedő, nemzetközi összehasonlításban is bőséggel megállja a helyét, ezért azt kérem képviselőtársaimtól, hogy minden politikai támadás ellenére ismerjék el, hogy a jegybank szakmai működése kifogástalan volt. Eredményesen gazdálkodott, a rábízott feladatokat szerintem maximális eredményességgel végezte el. Kérem, hogy támogassák a Gazdasági bizottság határozati javaslatait.

Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(Mirkóczki Ádámot a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Bánki Erik — 2015-11-04, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/113-40.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-113-40,
  title = {Bánki Erik — 2015-11-04, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/113-40.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}