Dr. Matolcsy György

DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Nemzeti Bank 2012-es, 2013-as és 2014-es beszámolójáról szeretnék önöknek egy összegzést adni, hiszen a képviselő hölgyek és urak pontosan ismerik a beszámolók tartalmát.

Ez a három év két szakaszra oszlik, egy régi és egy új, egy régi időszámítást, régi Magyar Nemzeti Bankot tükröző szakaszra, valamint egy megújuló, 2013. március 6-ától megújuló Magyar Nemzeti Bankra. Éles a határvonal. 2012-ben a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetése a jegybanktörvényben rögzített egyetlen mandátumának sem tett eleget, hiszen nem volt árstabilitás ‑ emlékezzünk a 2012-es 5,7 százalékos inflációra ‑, nem volt pénzügyi stabilitás ‑ emlékezzünk a világ legkockázatosabb tíz országa közötti magyar helyezésre ‑, és a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetése nem támogatta a magyar kormány gazdaságpolitikáját, tehát nem tett eleget a harmadik mandátumának sem. Sőt, meglepő módon abban az évben mintegy 40 milliárd forintos negatív eredményt, veszteséget mutatott ki a magyar jegybank.

Ez a régi időszámítás azonban nem csupán 2012-re, hanem 2013-ra is érvényes lett volna, hiszen a jegybank akkori vezetése ‑ tisztelt képviselő hölgyek és urak, én ezt szeretném aláhúzni, hiszen ez gazdaságtörténetileg egy nagyon súlyos megállapítás volt ‑ 2012 decemberében nyilvánosságra hozta azt a 2013-as évre vonatkozó előrejelzését, amely szerint a magyar jegybank 2013-ban veszteséges lesz, sőt, tör­té­netileg-historikusan a legmagasabb, 203 milliárd forintos veszteséget éri majd el.

Miért tartom ezt gazdaságtörténetileg is súlyos megállapításnak? Azért, mert a tét 2013-ban a túlzottdeficit-eljárás alóli kivétel volt. Három egymást követő évben, mégpedig előrevetítve, tehát 2013-ra is a magyar államháztartási hiánynak 3 százalék alatt kellett lennie ahhoz, hogy Magyarországot kivehesse az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás alól. Ha megvalósul a jegybank akkori vezetésének 2012-es decemberi előrejelzése 2013-ra, akkor nincs meg a három év, és Magyarországot 2013 júniusában nem lehetett volna kivenni a túlzottdeficit-eljárás alól.

Nem volt tehát elég a 2011-es akkori módszertan szerinti 3 százalék alatti hiány, nem volt elég a 2012-es, már az új módszertan, tehát a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések nélküli 3 százalék alatti hiány, kellett a 2013-as 3 százalék alatti hiány előrejelzése is. Azonban a 203 milliárd forintos veszteség a bruttó hazai termék 0,7 százaléka lett volna, és lehetetlen lett volna lezárnunk Magyarországon a pénzügyi és gazdasági konszolidációt 2013 közepén.

Amikor 2013. március 6-án új időszámítás kezdődött azzal, hogy a jegybankba új vezetés érkezett, az első feladatunk az volt, hogy megvizsgáljuk, igaz‑e a korábbi vezetés által 2013-ra megállapított 203 milliárd forintos veszteség. Még egyszer mondom, ha igaz lett volna, nem lehetett volna lezárnunk a pénzügyi konszolidációt, maradtunk volna a legkockázatosabb ország, hiszen nem vettek volna ki bennünket az egészen 2004-től, az uniós csatlakozás óta érvényesülő túlzottdeficit-eljárás alól. Megvizsgáltuk, és már 2013 márciusában jeleztük az Európai Bizottságnak, hogy nem lesz veszteséges a Magyar Nemzeti Bank. Majd egy aktív és intenzív jegybanki politikával elértük, hogy 2013-ban nemhogy megismétlődött volna az előző évi, 2012-es 40 milliárd forintos veszteség, nemhogy megvalósult volna a 203 milliárd fo­rintos veszteség, hanem a jegybank 23,6 milliárd forin­tos pozitív eredménnyel zárt. Azt gondolom, ez a jelentős jegybanki fordulat hozzájárult ahhoz, még­pedig döntő mértékben, hogy a sikeres 2010-11-12-es kormányzati pénzügyi konszolidáció végén pontot tehessünk a túlzottdeficit-eljárásra, és Magyar­­országot 2013 júniusában kivették a túlzott­deficit-eljárás alól.

Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezzel zárult le 2013 júniusában Magyarországon a pénzügyi konszolidáció. Ez az első jelentős példa volt 2010 után a kormányzat és a jegybank együttműködésére, hiszen a kormányzat korábban is jelezte, hogy megítélése szerint 2013-ban nem lesz olyan mértékben veszteséges a jegybank.

2013 márciusától tehát új időszámítás van a Magyar Nemzeti Bankban. Önök ismerik a Magyar Nemzeti Bank monetáris fordulatát jelző programokat, ismerik az alapkamat-csökkentés két ciklusát, amelynek következtében 7 százalékról végül 1,35 százalékra mérséklődhetett a magyar jegybanki alap­kamat.

Ez természetesen továbbgyűrűzött az egész üzleti környezetbe, a banki betét- és hitelkamatokra, az állampapírpiacon is kedvező fordulatot hozott, és az alapkamat-csökkentési ciklus következtében most már a költségvetés évente 300 milliárd forintot takarít meg az alacsonyabb alapkamatok révén előálló alacsonyabb állampapírhozamok nyomán. Ez az összeg még emelkedik is, 2019-ig eléri az 500-600 mil­li­árd forintos éves megtakarítást. Ezért fontos, hogy kedvező, az egyensúlyi kamatlábhoz ma közel álló alapkamatszint legyen Magyarországon, ami az egész üzleti környezetet és az államháztartás helyzetét is pozitívan befolyásolja.

Önök ismerik a növekedési hitelprogramot, amely­nek az egyes és kettes szakaszában várhatóan mintegy 2300-2400 milliárd forint érkezik meg a mikro-, kis- és középvállalati szektorhoz, tehát a magyar foglalkoztatásbővítést elsősorban megcélzó szektorhoz. Ismerik azt az adatot is, hogy nagyjából 27-28 ezer mikro-, kis- és középvállalat jut a növekedési hitelprogram forrásaihoz. Ez a vállalati szám nagyságrendileg magasabb, mint a 2007-13 között az uniós forrásokkal elért vállalatok száma. Ezt egy jegybank, ha monetáris fordulatot hajt végre, és főként együttműködik az adott kormánnyal - Magyar­országon a magyar jegybank a magyar kormánnyal ‑, képes elérni.

A képviselő hölgyek és urak ismerik a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programját, amely el­érte, hogy a jegybank helyett az állampapírok felé mozduljon a banki finanszírozás, és most úgy gondoljuk, hogy a hitelezés, a piaci hitelezés is fellendülhet.

Jegybankelnökként fontos kijelentenem, hogy 2013 márciusától teljesíti a Magyar Nemzeti Bank a 2000-es évek elején bevezetett középtávú inflációs célkövető rendszerét. A magyar jegybank bár bevezette, de nem teljesítette, nem tartotta magát az inflációs célkövetéshez, márpedig egy jegybanknak horgony kell. A magyar jegybank 2013 márciusától világossá tette és érvényesíti, hogy egyetlen horgonya van a magyar jegybank monetáris politikájának, ez pedig az, hogy a középtávú inflációs célkövetés a cél, ami 3 százalékos szintet jelent. A jegybank monetáris fordulata tehát visszatérést jelent egy konzervatív felelős jegybanki működéshez.

(9.30)

Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon fontos és eredményes döntésnek tartom a kormány és az Országgyűlés döntését, amely szerint a Magyar Nemzeti Bankba integráltuk a korábbi önálló felügyeletet. Önök látták, hogy az elmúlt 10-15 év csalárd pénzpiaci működését, ezen belül a brókercégek, egyes brókercégek csalárd működését, a 10-15 év alatt felhalmozódott rossz működést 10-14-15 hónap alatt volt képes a jegybankba integrált felügyelet megoldani. Egy erős felügyelet csak egy erős jegybankban képes elérni, hogy megtisztítsa a pénzügyi rendszer egy jelentős részét a korábban, 10-15 év alatt felhalmozódott, mondjuk, hogy csalárd működés eredményeitől.

A Magyar Nemzeti Bank a 2013 márciusától végrehajtott monetáris politikai fordulattal mindhárom mandátumát teljesíti. Ma árstabilitás van Magyar­országon, pénzügyi stabilitás van, és a Magyar Nemzeti Bank képes támogatni a magyar kormány gazdaságpolitikáját. Ennek pontos tükre az, hogy 2013-ban és ’14-ben a Magyar Nemzeti Bank által indított programok, tehát az alapkamat-csökkentés két ciklusa, az önfinanszírozási program, a növekedési hitelprogram együttesen a két év GDP-, tehát bruttó hazaitermék-bővülésének felét volt képes adni. Ez egy nagyon jelentős eredmény, és azt gondolom, megint egy pontos, hű jelzés arról, hogy mit képes elérni egy stratégiai szövetség kormány és jegybank között.

Igen tisztelt Ház! Elnök Úr! A Magyar Nemzeti Bank a végrehajtott monetáris politikai és felügyeleti fordulatok mellett, még egyszer, visszatért arra a pályára, ami egy felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybank pályája. 2008 után, tehát a globális pénzügyi válság után csak néhány jegybank maradt a globális jegybanki körben, ahol nem történt meg ilyen fordulat, ahol nem válaszoltak a pénzügyi válság új kihívásaira. Magyarországon sajnos ez volt a helyzet még 2012-ben, ezért voltak olyan gyökeresek a fordulatok 2013-14-ben és ’15-ben. Nekünk be kellett hozni 4-5 év szendergését, talán így nevezhetném a 2013 márciusáig működő jegybanki vezetést ezen a téren.

Visszatért a jegybank ahhoz a politikához is, hogy közpénzből közösségi vagyont épít, a közjó érdekében. A jegybankban keletkező és felhasznált pénz közpénz, de nem költségvetési pénz, nem adóforintokból származik a jegybank bevétele vagy működési költsége. Ez egy sajátos jegybanki pénz, és a jegybank vezetése ‑ miután elértük, hogy pozitív eredménye volt a hatalmas veszteség helyett 2013-ban a jegybanknak, tehát még egyszer: mínusz 203 milliárd helyett plusz 23,6 milliárd forint, és elértük, hogy 2014-ben is közel 30 milliárd forintos eredménye lett a jegybanknak, ma kijelenthetem kellő biztonsággal, hogy ’15-ben is pozitív eredménye lesz a jegybanknak ‑ kitűzte maga elé azt a célt, hogy egy új alapokmány és egy új társadalmi felelősségvállalási program keretei között közpénzből közösségi vagyont építsünk a közjó szolgálatában.

Tesszük ezt úgy, hogy minden egyes, a társadalmi felelősségi program keretei között elindított programot a kormány támogatásával és a kormánnyal való egyeztetéssel hajtunk végre. Így valamennyi, a közösségi pénzből közösségi vagyont építő, közjót szolgáló programunk valójában egyetlen céllal, iránnyal rendelkezik, ez a magyar oktatási rendszer színvonalának emelése, a magyar oktatási rendszer megújulása. Lényegében valamennyi jegybanki program, amelyek tehát az alapokmány szerint, valamint a társadalmi felelősségvállalási program szerint indultak és indulnak, az oktatási rendszer megújulását célozzák. Ilyen a kecskeméti egyetem, a főiskolából egyetemmé váló kecskeméti felsőoktatási rendszer, ilyen a Corvinus Egyetem megújulását célzó nemzeti banki tanszék felállítása, ilyen a Pécsi Tudományegyetemmel indított közös doktori programunk.

Nagyon fontosnak tartom, hogy miután megtörtént a monetáris politikai fordulat a magyar jegybankban, és miután törekszik a jegybank, hogy egyetlen évben se legyen a következő években veszteséges, hanem pozitív eredménye legyen, a pozitív eredmény terhére Magyarország talán legfontosabb erőforrását, az emberi erőforrást, a tudástőke gyarapítását, az oktatást fejlessze.

Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyar Nemzeti Bank 2012-es, ’13-as és ’14-es beszámolóját, azok összegzését, engedjék meg, hogy azzal zárjam, hogy 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank újból a magyar nemzet bankja, minden szakmai programjával és minden, a társadalmi közjót célzó programjával. Egy legfrissebb példát engedjenek meg arra, hogy mit ér, milyen fontos a kormány és a jegybank, ez esetben Magyarország Kormánya és a Magyar Nemzeti Bank közötti együttműködés.

Magyarország Kormánya ez év szeptemberében jelezte, hogy kockázatosnak látja a jövő évi 2,5 százalékos növekedési cél elérését, és arra kérte a jegybankot, hiszen vannak rendszeres konzultációk a kormány vezetői, illetve a Magyar Nemzeti Bank vezetése között, hogy gondolkodjunk olyan programokon, amelyek visszahozzák a jövő évi növekedést. Hiszen óriási kockázatok vannak. Most ezeket talán nem sorolnám végig, hiszen mindenki ismeri a kínai gazdaság lassulásától az Európai Unió különböző országaiban még folytatódó pénzügyi válságig.

A Magyar Nemzeti Bank aktívan és gyorsan válaszolt a kormány kérésére. Nagy Márton alelnök úr vezetésével kidolgoztunk egy olyan programot, amit tegnap a Monetáris Tanács jóváhagyott, és amely programot a 2016-os év növekedésének megerősítésére fogjuk használni 2016. január 1-től. Ebben a programban, azt gondolom, hitelesen és megalapozottan állítjuk, hogy a 2016-os évben a bruttó hazai termék 0,5, illetve 1 százalékával bővülhet a program hatására Magyarország bruttó hazai terméke. Ez azt jelenti, hogy a kormány felkérésére a Magyar Nemzeti Bank képes volt egy olyan programot kidolgozni, ami esélyt nyújt számunkra arra, hogy Magyarország újból a régió és az Európai Unió leggyorsabban bővülő gazdaságai között legyen, tehát a 3 százalék vagy afeletti növekedési sávba kerüljön.

Ez egy friss példa, de engedjék meg, hogy azt jelezzem, hogy 2013 márciusa óta a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között stratégiai szövetség, stratégiai együttműködés van, és az összes eredmény, amelyekről önöknek most beszámolhattam, lényegében ennek az együttműködésnek a gyümölcse és következménye.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)