Firtl Mátyás (KDNP)

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a T/6625. számon benyújtotta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A módosítás célja a jogalkalmazó szervek tapasztalatainak beépítése a szabálysértési kódexbe és az uniós jogi kötelezettségeknek a teljesítése. A szabálysértések olyan kriminális cselekmények, amelyek a társadalmi együttélés általánosan elfo­gadott szabályait sértik, vagy veszélyeztetik, de a bűn­cselekmény büntetni rendeléséhez szükséges koc­kázatokkal és veszélyességekkel nem rendelkeznek. A szabálysértés és szabálysértési jog, a szabálysér­tések általában nem érik el a társadalom erkölcsi rosszallását, az ilyen cselekményeknél alacsonyabb fokú és mérhető materiális károkozást. Ezért a jogalkotó nem rendel hozzá büntetőjogi következményt.

A szabálysértések két nagy csoportja: a kriminális jellegű szabálysértések olyan tényállások, amelyek megfelelnek egy büntetőjogi tényállás kisebb súlyú alakzatának általában a közigazgatáshoz nem kötődő részéhez; a közigazgatás elleni szabálysértések olyan magatartásformák, amelyek nem kriminális jellegűek, nincs büntetőjogi összefüggésük.

A szabálysértési jog felöleli egyrészt a társadalomra kevéssé veszélyes cselekményeket, másrészt a közigazgatás rendjét sértő magatartásformákat. Ez a jogterület két jogág között áll, a fogalom- és az eljárásrendszere mindkettőre támaszkodik. A jogirodalomban eltérő vélemények vannak arról, hogy a szabálysértési jog mennyire közelítsen a büntetőjoghoz, és szükséges-e a közigazgatási büntetőhatalom egységes kodifikációja.

(13.00)

Egy társadalom életében a legfontosabb közös érték az a rend, amely megadja a hétköznapok biztonságát, amely a boldogulás alapfeltételét jelenti. Rend és rendezettség hiányában lehetetlen egy ország, egy közösség építése, növekedése, fejlődése. Csak zárójelben jegyzem meg: rend hiányában a külpolitika bátor kiállása is lehetetlenné válik. Nemzeti érdek, hogy Magyarországon rend legyen, olyan rend, amely igazságot szolgáltat, megfelelően szigorú törvényeket alkot, és mindenkinek védelmet garantál, egyben a megelőzést is szolgálja.

A törvénymódosítás a 2012. évi II. törvény tekintetében a jogalkotás mögötti gyakorlati okokat is megvilágítja, és amikor ezeket keressük, rá kell irányítanunk a figyelmet arra, hogy a mindennapok során felmerülő problémák megoldásának hatékonnyá tétele az egyik legfontosabb szempont. Ilyen, mindennapokban jelentkező probléma az a helyzet, amikor a rend betartása maga sérül, s amivel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok is rendszertelenek. Ezért volt a 2012. évi II. törvény, amely ezt rendezte. Most a finomhangolásnak teszünk eleget, a tapasztalatok alapján tesszük ezt, továbbá az EU-s jogi kötelezettségeket is betartjuk. Ezzel a társadalom rend iránti igényét igyekszünk kielégíteni. A rend, a törvények, a szabályok betartása egy közösség, az ország, az intézményeink működőképességét, az élet rendes mederben történő folyásának biztosítását, azaz a fejlődést szolgálja.

A jogalkotó szándékának érvényesítését minden esetben eszközének, a jognak a mindennapi gyakorlathoz való igazítása jelenti úgy, hogy az elveknek, a rend fenntartásának, a törvény betartása elvének, a társadalom tagjai védelmének biztosítottnak kell lennie. E jogpolitikai célt akkor tudja a jogalkotó elérni, ha világosan látjuk a rendet és biztonságot veszélyeztető kiváltó okokat, és azok megszüntetésére is megfelelő eszközöket találunk, olyanokat, amelyek a gyakorlatban működőképesek.

Ez az az aspektus, amely tágabb összefüggésrendszerbe helyezi a jogalkotói munkát és visszavezethető minden olyan törvényünkre, amelyek tárgyi területe összefüggésbe hozható az egész Alaptörvényünkkel. E tágabb összefüggésben jelenti a társadalomnak azt a morális állapotát, amely a családok állapotával, a nevelés, a köznevelés minőségével is összefüggésbe hozható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabálysértési törvény megalkotásának célja egy hatékony, gyors és költségkímélő rendszer bevezetése volt, az adminisztrációs terhek csökkentése. Szigorodott és kibővült a szankciórendszer, megszűnt az eljárások párhuzamossága, és egyszerűsödött az eredetileg szerteágazó szabálysértési hatósági rendszer. Megszüntettük az alapvető jogi anomáliákat, és az európai irányelvekhez igazítottuk a törvényt. A jelenlegi módosításokra a gyakorlati tapasztalatok birtokában kerül sor, mindarra, ami tovább erősíti azt a bevezetés óta helyesnek bizonyult szemléletváltást, amelynek célja, hogy védjük a törvénytisztelő embereket.

A gyakorlati tapasztalatok már bebizonyították, hogy valóban egy finomhangolásra szükségünk van. A KDNP egy szolidáris társadalom felépítéséért kíván tevékenykedni, számára fontosak az egyének és kisközösségek, a családok. Egy olyan társadalom felépítésén dolgozunk, amelynek erős morális, erkölcsi tartása van, olyan, amelyre alapozva a törvény visszatartó ereje működik adott esetben a szabálysértések vonatkozásában is. Hisszük, hogy az ember erkölcsi lény, kultúrája és a szempontjai alapján mérlegelés után, szabad akaratából hozza meg döntéseit. Ezek értelmi rend szerint történnek, ami többek között függ a neveléstől, a betartandó szabályoktól, azok elfogadásának készségétől, a szűkebb és tágabb közösségtől. Másrészt a KDNP alapvető meggyőződése az is, hogy minden ember méltó az emberi létre, minden embernek joga van arra, hogy biztonságban élhessen, szabadon gyarapíthassa értékeit, tevékenykedhessen családjáért.

A szabálysértési törvény módosítása mindezekkel a kereszténydemokrata alapelvekkel is összhangban van. Még hatékonyabb módon biztosíthatja a közrendet, a köznyugalmat az emberek jogos elvárása szerint. Egy-egy település lakosainak szubjektív biztonságérzetét a nagy számban előforduló, gyakran csekély súlyúnak számító események nagyban meghatározzák. Továbbá a választópolgárok által joggal elvárt szigorítás mellett fontos, hogy a szabálysértések eljárásainak területén is rend legyen, hogy működőképes és megelőző funkciót betöltő törvényünk legyen.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítás következtében a gyakorlati tapasztalat alapján a településeken élők biztonsága tovább növekedhet. Az emberek lakókörnyezetükben a legnagyobb nyugalomban szeretnének élni, szeretnék élni mindennapjaikat. Biztonságos közlekedést, köztereket szeretnének, és azt, hogy a legkisebb rendzavarást se kelljen elviselniük. Ezért fontos elvünk, hogy a törvénynek a megelőzést kell szolgálnia a lehető leghatékonyabban. Ez áttekinthető szabályokat, egyszerű és gyors eljárást, hatékony végrehajtást feltételez.

A módosítások a felsorolt szempontoknak hivatottak megfelelni és ezeket erősítik. Szintén a már felsorolt célokat szem előtt tartva egyes területeken szigorítottuk a szankciórendszert, hangsúlyozom, hogy mindez lehetőség, mert nem a büntetés, hanem a megelőzés a cél. Ezeknek az elveknek az érvényesítését tartjuk szem előtt a további módosításokkal, tudatosítva azt a közgondolkodásban, hogy a szabályok azért vannak, hogy betartsák őket. Meggyőződésem, hogy újabb lépést teszünk ezzel afelé, hogy a jogkövetés erősödjön Magyar­országon. Egy olyan új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása történik, amely hatékony és gyors eljárási lehetőséget biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára, mindemellett költséghatékony eljárás, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához. A jogharmonizáció szükségessé tesz olyan módosításokat, amelyeket az Európai Parlament, az Európai Tanács irányelvei fogalmaznak meg. Meggyőződésem, hogy az új szabálysértési törvény módosítása megvalósítja azokat a célokat, amelyek érdekében megszületett, és amelyeket a most előterjesztett módosítások hatékonyabbá tesznek, továbbá az uniós jogi kötelezettséggel összhangba hoznak. A Kereszténydemokrata Néppárt a törvény módosítását támogatja, és erre kérem a képviselőtársaimat is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)