Demeter Márta (MSZP)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy először is szóljak pár szót az előttünk fekvő javaslat előzményeiről! A szabálysértési törvényt az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el. A törvényjavaslat parlamenti vitájában az MSZP éles kritikát fogalmazott meg, kifejtettük, hogy az új szabálysértési törvény kiforgatja a szabálysértési jog logikáját. A szankciók tekintetében a büntetőjogra jellemző szigort vezet be, miközben nemhogy megtartja az egyszerűbb, kevesebb garanciát biztosító eljárást, hanem lényegesen ki is bővíti az eljáró hatóságok mozgásterét.

Így lényegében a kormány visszaél a szabálysértési jogban rejlő lehetőségekkel, és a büntetőeljárás garanciáinak mellőzésével lehetővé teszi az állam hatóságai számára, hogy kényük-kedvük szerint a legkeményebb eszközökkel lépjenek fel akár a legkisebb jogsértésekkel szemben is.

(12.50)

Az MSZP kifogásolta a törvénynek a szakmai kidolgozatlanságát is. Szeretnék említeni pár dolgot azokból az elvi kritikákból, amelyeket megfogalmaztunk a törvény elfogadása előtt. Álláspontunk szerint időszerű volt a szabálysértési jognak a megújítása 2011-ben. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat igaz, hogy előremutató és koncepcionálisan új megoldásokat is tartalmazott, mégis ennek ellenére abban a formában, ahogy ez már akkor a Ház elé került, nem volt támogatható. A törvényjavaslat egészét ugyanis áthatotta az az alapvetően hibás fideszes szemlélet, amely szerint a társadalmi problémák pusztán a szankcióknak a növelésével, erő alkalmazásával egyszerűen megoldhatók. Ugye, azóta is számos példát láttunk erre.

A szabálysértések elkövetőire a kiszabható pénz­bírság összege drámaian megnőtt. A legenyhébb szabály­sértések esetén is lehetőség van akár 150 ezer forint pénzbírság vagy 70 ezer forint helyszíni bírság kiszabására. Az előterjesztő által is elismerten enyhe súlyú jogsértések esetén ilyen mértékű bírságok kiszabása az egyre nehezebben élő családok számára aránytalan terheket jelent. A hatóságoknak a szankciók kiszabása terén biztosított túlzottan tág döntési szabadsága és a megemelt bírságtételek növelik a korrupció veszélyét, és felvetődött a gyanú, ami azóta be is igazolódott, hogy a kormány az új szabálysértési törvényt a pénzbehajtás egyik eszközének fogja tekinteni. Külön kiemeltük azt már a 2011-es vitában is, hogy az elzárás kiszabása fiatalkorúakkal szemben egyenesen elfogadhatatlan, mert az nem egyeztethető össze a tankötelezettséggel és az eddigi gyermekvédelmi megközelítéssel. Meggyőződésünk szerint ennek következménye az iskolai kimaradás, a stig­matizáció, ami még valószínűbbé teszi az úgynevezett nemkívánatos bűnözői karrier elindulását, és ennek, ugye, végső állomása a három csapás törvény által lebegtetett életfogytiglani büntetés is lehet. Tehát ezeket a kritikákat már akkor is megfogalmaztuk. Ezeket a kritikákat nagyban visszaigazolja az a három és fél év, ami eltelt a törvény hatálybalépése óta. Még a törvény hatálybalépése előtt, 2012 tavaszán nagy terjedelemben íratta át a kormány az Országgyűléssel ezt a törvényt, és majd’ szinte minden rendészeti salátatörvény tartalmazott szabály­sér­tési­törvény-módosítást.

Az előttünk fekvő javaslatról szólva az előterjesztő indoklása szerint a javaslat benyújtását az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak a szabálysértési törvényen történő átvezetése tette szükségessé, mint ahogy azt Kontrát Károly államtitkár úr is kiemelte. Ennek megfelelően a javaslat többnyire a szabálysértési törvény koherenciáját javító jogtechnikai típusú rendelkezéseket tartalmaz. De szeretném ismét kihangsúlyozni, hogy többedszerre módosítják már ezeket a rendelkezéseket, és ezt mindig egyébként nagy terjedelemben teszik.

Pár észrevétel az előttünk fekvő törvényjavaslathoz: azt látjuk, és láthatja az egész Ház is, hogy maga a kormány is egyébként javítandónak tartja a szabálysértési törvényt. A javaslat többségében a szabálysértési törvény koherenciáját javító rendelkezései vannak, ezt az előbb szintén kiemeltem, egyébként van benne üdvözlendő elem is, például a képviseleti jogra vonatkozó új rendelkezések. Az új szabálysértési tényállások, a közérdekű üzem működésének megzavarása, új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértések, ahogy államtitkár úr is említette, szintén arányos jogalkotói reagálásnak tekinthetőek e csekély súlyú, de kétségtelenül a társadalomra veszélyes megszaporodott jelenségekkel szemben. Hasonlóképpen egyébként arányosnak tekinthető a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés kiterjesztése is.

Szeretnék még három konkrétumot kiemelni. Az egyik, hogy felfüggeszthető lesz a fiatalkorúakkal szemben kiszabható elzárás végrehajtása. A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet. A felfüggesztett szabálysértési elzárást akkor kell foganatosítani, ha a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki. Azt kell mondjam, hogy az eddigiekhez képest mindenképpen pozitívnak tekinthető ez a lépés, de az elvi kritikáinkat továbbra is fenntartjuk. Ezeket a gyakorlatban is fenntartjuk, mert tény, hogy fel kell lépni a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, de az is tény, hogy a mai napig nem megoldott, és számos kérdést vet fel, hogy például az, aki tanköteles korú, ezeknek a gyermekeknek a részére hogyan megoldott maga az oktatás.

És itt ismét szeretném kiemelni ennek az úgynevezett bűnözői karriernek meg stig­matizáció kialakulásának a veszélyét, és hogy ez milyen súlyosbító körülmény lehet. Tehát azt kell mondjam, hogy a változtatás természetesen egy pozitív változás, de még mindig azt mondjuk erre, hogy lényegi fenntartásaink vannak ezzel kapcsolatban.

A másik, amit szeretnék kiemelni, az pedig egy fontos új rendelkezés, hogy ugye, a szabálysértési törvény kiegészül egy új „megkeresések” címmel, eszerint az elzárással is sújtható szabálysértések esetében a szabálysértés felderítéséhez szükséges adatok közlése érdekében állami és helyi önkormányzati szerv, illetve hatóság kereshető meg. A kiemelt közlekedési szabálysértések esetén ezen túlmenően köztestületi, gazdálkodó és civil szervezet is megkereshető. Tehát érdekes kiemelni azt, hogy míg más szabálysértési köröknél, ugye, nem teszi lehetővé ezt a megkeresést, így a közlekedési szabálysértések esetén ez külön kiemelésre kerül, és külön lehetőség biztosított erre. Tehát összegezném a véleményünket és az eddig elhangzottakat. A most benyújtott törvényjavaslatból látszik, hogy számos ponton módosítja, ugye, a hatályban lévő szabálysértési törvényt, tény, hogy vannak előremutató módosítások, ugyanakkor az is tény, hogy nem orvosolják a szabálysértési kódexnek azokat az alapvető és koncepcionális hibáit, amit már kiemeltünk 2012-ben és a 2012-es módosításoknál is. Tehát továbbra is az az álláspontunk, hogy a jelenlegi, alapvetően rossz törvény felváltására van szükség, a szabálysértési jog, büntetőjog és szabálysértési jog viszonyának a tisztázásával és a rendszerszintű újraszabályozásával. Tehát ezért a hatályos kódex toldozgatás-foldozgatását az MSZP nem fogja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)