Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Ismét egy olyan törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely alkotmányos alapjogainkat érinti, azok valamilyen szintű korlátozásáról szól. Sokadjára szembesülünk már azzal, hogy a kormány feladatai ellátása közben a könnyebb utat akarja választani, és nincs tekintettel arra, hogy intézkedései a célzott probléma megoldásán túl milyen további következményekkel járnak. Sokadjára kell megdöbbennünk azon, hogy alapvető személyiségi jogainkat érintő törvénymódosítások esetében sem készül megfelelő hatásvizsgálat, nincs tényleges és érdemi társadalmi egyeztetés, és a szakmai szervezetek véleményét sem veszik figyelembe.

Az LMP nem vitatja, hogy a hatékonyabb bűnüldözés igénye, a világban tapasztalható terrorfenyegetettség növekedése indokolja a rendelkezésre álló technológiai újítások felhasználását, az új technológiák alkalmazása - mint amilyen a biometrikus adatok alapján történő személyazonosítás és az ehhez kapcsolódó adatkezelés is - sok esetben szükségszerűen együtt jár alapjogaink valamilyen szintű sérelmével. De az azért még sincs rendben, hogy a Fidesz-kormány ilyen esetekben rendre jelentősen túllő a szükségesség és az arányosság elve indokolta jogkorlátozások mértékén, és öles léptekkel halad egy olyan világ felé, ahol a személyes életünk a Nagy Testvér szeme előtt játszódik le.

A Fidesz az elmúlt öt évben az adatvédelem ellen, a magyar állampolgárok privát szférához való joga ellen kormányzott. Az első igazi támadást a magyar emberek személyesadat-biztonsága ellen az adatvédelmi biztos intézmények megszüntetése jelentette. Az LMP ezt akkor is ellenezte és azóta is ellenzi, mert a Fidesz állításaival szemben ma már nincs olyan független szerv, amelyik hatékonyan fel tud lépni az állam túltitkosításával vagy a polgárokat sértő megfigyelésekkel szemben.

Az LMP kitart amellett, hogy a magyar embereknek olyan államra van szükségük, amely átlátható, és a biztonság elvére hivatkozva nem gyűjt felesleges adatokat, egy olyan államra, amely nem hagyja meg a visszaélés lehetőségét.

Ezekben a kérdésekben nem lehetünk naivak, nem becsülhetjük alá a hatalmához ragaszkodó, korrupt politikai elit gátlástalanságát. Nem bízhatunk abban, hogy a hatalom majd korlátozza magát, és bár lehetősége lenne rá, nem él vissza a rólunk gyűjtött adatokkal. Abból kell kiindulnunk, hogy amit ebben a rendszerben az adatainkkal megtehetnek, azt előbb vagy utóbb meg is fogják tenni. Gondoljunk csak arra, hogy már most is milyen sok esetben jutnak közhatalmi szervek által kezelt adatok és információk kormány közeli médiákhoz, főleg olyan esetben, amikor azok ellenzéki képviselőkre vagy már kegyvesztett saját oligarcháikra nézve jelentenek hátrányt. Itt van például a legutóbbi eset, amikor a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank burkoltan jelezte az MNB-t negatív színekben feltüntető, Magyar Nemzetnél dolgozó újságírónak, hogy tudnak róla, hogy neki is van hitele, minden további nélkül felrúgva a banktitok intézményét. De nemcsak magyar példákra gondolhatunk itt. Itt van például a Snow­den-ügy, ahol szintén elénk tárulhat, hogy nálunknál fejlettebb demokráciákban is megesik, hogy az államapparátus az általa kezelt adatokat jogszerűtlenül, saját állampolgárai ellen használja fel. Ennek szellemében kell hozzáállnunk minden olyan törvényjavaslathoz, amely személyes adataink rögzítéséről és kezeléséről rendelkezik, így a tisztelt Ház előtt fekvő, arcképadatainkat központi adatbázisban elhelyezni akaró tervezethez is.

A javaslat nem aprózza el: minden magyar állampolgár arcképprofilját nyilvántartó, központi adatbázis létrehozását írja elő. Itt le kell szögeznünk azt az alapvető tényt, amelyet Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is kiemelt a javaslat kapcsán, hogy a minden állampolgárra kiterjedő nyilvántartás erősen veszélyezteti a magánszférát. A profilalkotási technológia azért jelent különös veszélyt a magánszférára, mert míg személyazonosító irattal vagy akár ujjlenyomattal való azonosításhoz szükség lehet az érintett együttműködésére - ilyen például az igazolvány átadása vagy az ujjlenyomat adása -, az arcképpel bármilyen helyzetben az érintett tudta nélkül is könnyen azonosíthatóvá válik.

(12.20)

Ezzel az automatizált módon elvégezhető azonosítással az állampolgárok elveszítik a személyi azonosságuk felfedése fölötti ellenőrzésüket. Az azonosítás ráadásul távolról és akár tömeges méretekben is elvégezhető. Minden utcai kamera vagy mobilfotó a személyazonosítás eszközévé válhat, amivel felfedhető és végigkövethető, hogy az egyén kinek a társaságában hol és mit csinál. Ezt a veszélyt különösen valóssá teszi a térfigyelő kamerák elterjedése, egy CCTV-rendszer esetén az esetleges összekötés az adatbázissal vagy képeinek a felhasználása lehetővé teszi az utcán sétálók vagy egy tömeg tagjai, például egy tüntetésen részt vevők azonosítását.

Tény, hogy a törvényjavaslat tartalmaz garanciákat a személyes adatok védelme érdekében. Ilyen garancia lehet, hogy csak a központi szerv kezelheti az adatokat, és hogy az adatigénylésre jogosult szervek az ő ellenőrzésük eredményét kapják csak meg, vagy hogy a központi szerv csak a létrehozott profilkapcsolati kódot kezeli, a hozzá tartozó személyes adatokhoz nem fér hozzá. De ezek a garanciák elégtelenek, a teljes körű arcképprofil-nyilvántartás létrehozatala ténylegesen jelentősen megkönnyíti a magánszférába való beavatkozást. A központi adatkezelő szerv kijelölése által nyújtott garanciát például jelentősen gyengíti az, hogy az intézményt a kormány rendeletben jelöli ki. A tervezetből nem következik egyértelműen, hogy az adatkezelő egy új, független szerv lesz, ennek hiányában viszont a garancia kiüresedik, formálissá válik.

A személyes adatok védelmét szolgálhatják jogi és technikai garanciák. A legerősebb technikai garancia egyértelműen az, ha nem kezelnek személyes adatokat, vagy azokhoz technikailag lehetetlen hozzáférni. A technikai garanciákhoz képest a jogi garanciák mindig esetlegesek, hiszen könnyedén megváltoztathatók, akár meg is szüntethetők. Ahhoz, hogy képesek legyenek betölteni a rendeltetésüket, egyrészről az szükséges, hogy a betartásukat hatékony eszközökkel ellenőrizzék, a jogi garanciákat jelentő szabályokat ne lehessen következmények nélkül megszegni, másrészről pedig az, hogy az alkotmányvédelemmel foglalkozó szerv, például az Alkotmánybíróság a jogi garanciákat lerontó módosításoknak állja útját, a garanciákat tartalmazó szabályokat ne lehessen szabadon megváltoztatni. Ahogy korábban felvezettem, Magyarországon ezek az intézményi feltételek nem állnak fenn, éppen ellenkezőleg, az elmúlt években folyamatosan gyengültek.

A javaslat szerinti adatkezelőhöz számos szerv fordulhat adatigényléssel előre meghatározott célokból. Az esetek egy részében ezek a jogosultságok szűken meghatározott esetekre vonatkoznak, és a szükségességük is indokolható. Ilyen, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás során a feltételezett elkövető vagy a körözési eljárást folytató szerv a körözött személy azonosítása érdekében kér adatot, tehát amikor egy keresett személy megtalálásához szükséges az azonosítás.

De itt is ismételnem kell, hogy a viszonylag elfogadható szabályozás gyakorlatban történő kiüresítésének nincsenek meg a tényleges korlátai. Ráadásul van olyan része is az adatigénylésre jogosultságok körének, amely elnagyolt; például a nemzetbiztonsági szervek esetében, amelyek titkos információszerző és titkos adatgyűjtő tevékenységük ellátásához további specifikálás nélkül igényelhetnek azonosítást. Ez a széles körű jogosultság azért is aggályos, mert a titkosszolgálatok működése fölött köztudottan gyenge a konkrét ügyekre is kiterjedő, nem politikai természetű ellenőrzés. Úgy gondolom, hogy ilyen horderejű kérdésekben részletes hatásvizsgálat nélkül a tisztelt Ház elé sem szabadna hozni egy ilyen javaslatot, ilyen vizsgálat nélkül ugyanis a lehetséges alapjog-korlátozó következmények kezelése nem látható. Nem véletlen, hogy Péterfalvi Attila erre is felhívta a figyelmet a javaslat egyeztetése során.

Összességében tehát azt kell mondanom, hogy az LMP nem tudja támogatni a javaslatot, mert az alap­jog-korlátozás szükségessége és arányossága nincs hatásvizsgálattal alátámasztva, és mert a Fidesz-kormány adatvédelmi területen végzett eddigi tevékenysége nem ad alapot semmilyen bizalomra aziránt, hogy a kormányzat ne élne vissza a felállítandó adatbázisban kezelendő adatainkkal. Köszönöm a figyelmet.