Dr. Apáti István (Jobbik)

APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha tényleg csak arról lenne szó, hogy okmánybiztonsági, bűnüldözési, bűnmegelőzési szempontok indokolják ennek a törvénynek a megtárgyalását és elfogadását, ha valóban olyan kormánya lenne ennek az országnak, amely teljes bizalmunkat élvezné, és elhinnénk azt, hogy itt valóban a személyazonosság megállapításáról beszélhetnénk, ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy, esetleg ismeretlen halott személyazonosságának a megállapításáról lenne szó, akkor azt mondhatnánk, hogy nincs is erről értelme túl sokat vitatkozni. Ezek önmagában véve egyenként is meg együttesen is támogatható célok. Megszavaznánk ezt a törvényjavaslatot, és mehetnénk is tovább a következő törvényjavaslat tárgyalására.

Csakhogy számos aggály vetődik fel, hiszen elég szellős, szabályozatlan, ködös megfogalmazással, elég szellős törvényben próbálnak nagyon érzékeny kérdéseket szabályozni. Egyrészt osztom azt a már elhangzott ellenzéki aggályt, hogy elképesztően hosszú, indokolatlanul hosszú azoknak a szerveknek, hatóságoknak a felsorolása, amelyek hozzáférhetnek ehhez a rendszerhez. Másrészt pedig több kérdést sem a normaszövegben, sem az általános vagy részletes indokolásban, sem egyéb módon nem rendeztek, nem tájékoztatták megfelelően sem a kormánypárti, sem az ellenzéki képviselőket.

Súlyosan rontja és gyengíti a bizalmat, illetőleg garanciális szempontból is aggályos, hogy rendeleti formában, rendeleti szinten akarják meghatározni azt a központi szervet, amely majd ezt az adatkezelést, adatelemzést, adatértékelést végzi. Azt sem tudjuk, hogy ez most meglévő szerv lenne-e, új szerv lenne, mennyi ennek a költségvetése, hányan fognak ott dolgozni. Az egészről körülbelül egy 4 milliárdos szám hangzott el. Hogy ebben a 4 milliárdos összegben a rendszer egyéves üzemeltetése van-e benne, a vonatkozó szoftverek beszerzése van-e benne, vagy mit tartalmaz ez a 4 milliárd forint, nincsenek pontos fogalmaink. Ráadásul azt sem tudjuk, de ha önök többet tudnak, akkor kérem, tájékoztassanak minket, ellenzéki képviselőket, hogy melyik cég szoftverét fogja megvenni a magyar kormány, közbeszerzési eljárással vagy anélkül, mert nyilván egy meglévő program megvásárlására lehet számítani. Vagy ha fejlesztés alatt áll a program, akkor azt a fejlesztést kik végzik, Magyarországon hozzák-e ezt létre vagy külföldön, ha Magyarországon, de mondjuk, külföldi tulajdonban lévő cég, akkor az milyen nemzetbiztonsági aggályokat vet fel?

Tehát egy sor olyan megválaszolatlan kérdés tornyosul, amelyek jelentősen befolyásolják azt, hogy erre a javaslatra végül is milyen szavazatot lehet leadni. Így nem lehet támogatni, tehát ilyen zsákbamacskaszerűen, biankócsekkszerűen kitöltött javaslatot ilyen fontos kérdésben, ebben a formában, ilyen hiányosságokkal biztosan nem tud támogatni egy magára valamit is adó, felelősségteljesen gondolkozó ellenzéki párt.

Az egyértelmű, hogy a hosszú felsorolás ellenére főleg rendőrségi, ügyészségi, de elsősorban titkosszolgálati hozzáférések lesznek. Tehát főleg rendőrségi és titkosszolgálati, titkos információszerző, titkos adatgyűjtő munkához szükséges ez az adatbázis. Persze, jól hangzik az, hogy önmagában nem a fényképet tárolják, hanem a betűkből, számokból álló profilt, ehhez még tartozik egy kapcsolati kód is, és igazából nem fejthető vissza az eredeti fénykép. De aztán azt is látnunk kell, hogy amikor egy összehasonlító, egy összehasonlító-elemző program elindul, és esetleg van valamifajta találat, az egyébként ötven valószínű találat vagy valószínű keresés is lehet egy átlagos összehasonlítás során. De ha például mondjuk, egy térfigyelő kamera rögzíti egy bűncselekmény elkövetését, beazonosítható az elkövető arcképe, és ezt a profilt a rendőrség leadja összehasonlító elemzésre, elkezdik összehasonlítani a már tárolt adatokkal, és van valamifajta valószínű találat vagy valószínűsíthető találat, akkor az akár egyébként ötven egymáshoz közel álló profilt is érinthet.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Abban az esetben, hogy ha már közel vannak az elkövető esetleges beazonosításához, akkor viszont akár az ötven fénykép - hogy maradjunk ennél a példánál - vagy akár a nagyobb számú fénykép is visszakérhető, visszakereshető az eredeti fénykép az adatbázisból. Ez megint csak, ahogy az előbb mondtam, elég szellősen és ködösen értelmezhető vagy vehető ki ebből a törvényjavaslatból.

De hadd soroljak még néhány aggályt, amelyet egyébként akár adatvédelmi hatóság, akár más szervezetek fejtettek ki akár különböző portálokon, akár egyéb módon. Nehezen kivitelezhető állítólag informatikailag, hogy valóban ne lehessen visszanyerni azt a profilt, erre nincsenek kellő garanciák. Mi van abban az esetben, ha mégsem törlik az eredeti fényképeket, mégsem törli az a hatóság, amiről nem is tudjuk még, hogy mely hatóság, melyik központi szerv lesz? Mi garantálja, hogy nem adják ki indokolatlan esetben, indokolatlanul nagy számban a rendőrségnek vagy titkosszolgálati szerveknek a különböző adatokat?

Az, ami itt Bárándy képviselő úrtól elhangzott, különösen elgondolkoztató, hiszen az valóban köztudomású, hogy a különböző telefonszolgáltatók, internetszolgáltatók akár a piacra való belépésnél, akár a fejlesztéseknél úgy kell hogy elvégezzék a piacra lépést vagy a fejlesztést, hogy a lehallgathatóságot biztosítsák, tehát magyarul, lehallgathatóak legyenek ezek a vonalak vagy internetes csatornák, amelyeket aztán a szolgáltatást igénybe vevők használnak. Ebben az esetben megint kérdezzük, melyik cég lesz az, amelynek a kifejlesztett vagy fejlesztés alatt álló programját, szoftverét használni fogják. Jó lenne, ha az előbbiek kapcsán is tájékoztatást adnának.

Aztán vannak még egyéb adatvédelmi aggályok is, ugyanis nem látjuk azt, hogy biztosan tiltanák azt, hogy bármelyik más állami szerv is hozzáférjen ezekhez az adatokhoz, tehát nemcsak a kijelölt központi szerv, nem a törvényben, a rendeletben kijelölt központi szerv, hanem más állami szerv is adott esetben készíthet, gyűjthet, tárolhat ilyen adatokat. Ez nyilván nem támogatható, de ezeknek a garanciáknak a megléte megint csak nagyon fontos.

A kapcsolati kódot hogyan lehet úgy létrehozni, hogy azzal valóban ne lehessen visszaélni? Csak államérdekből lenne használható, például sportrendezvények céljára nem. Nem véletlen, hogy a sportrendezvények céljára való felhasználást említik egyes hozzáértők. Erre még egyébként röviden ki fogok térni vagy vissza fogok térni, mert ez egy különösen aggályos terület, és az össztársadalom egészéhez meg a létszámot tekintve akár jelentéktelennek tűnő, de amúgy igen nagy létszámú és hangos csoport, a szurkolói szubkultúra már megszenvedte azt az elmúlt években, hogy mit jelent az, amikor a Fidesz-KDNP valamifajta adatgyűjtésbe, adattárolásba kezd. Ott egyébként, mivel magáncégek is kezelhetik bizonyos adataikat, még ettől is bizonytalanabb a helyzet.

Aztán hogyan garantálható az, hogy nem lesznek tömeges megfigyelések vagy tömeges indokolatlan adatgyűjtések? Adott esetben nemcsak egy bűncselekményt rögzítő térfigyelő kamera felvétele adhat-e, mondjuk, az összehasonlító elemzésre okot, hanem egy tüntetésen, egy kormánydöntéssel vagy a kormány politikájával szembeni tüntetésen való részvétel nem eredményezhet-e adatbázisba való bekerülést vagy az adatbázisba való legalább 20 éves bent maradást? Ez legalábbis aggályos. Gondolkodjanak mindig kicsit azzal a fejjel is, amikor önök voltak ellenzékben, és amikor a balliberális kormányok ellen meglehetősen nagy számú tüntetés bontakozott ki vagy tüntetésre került sor Magyarországon, mit szóltak volna ahhoz, ha az akkori MSZP-SZDSZ-kormány ilyen javaslatokkal állt volna elő.

Az is növeli egyébként a gyanakvásunkat, ami az előbb említett módon a szurkolókkal, a szurkolók nyilvántartásával az úgynevezett beléptető­rend­szerek kapcsán történt, legyen szó akár ujjlenyomatos vagy vénaszkenneres vagy retinaleolvasós rendszerekről. Legújabban már lehetővé vált, hogy a sportegyesületek számára nem kötelező, hanem csak lehetőség ezeknek a rendszereknek az alkalmazása. Sajnálatos módon azonban a Ferencvárosnál még mindig alkalmazzák ezeket a rendszereket.

(12.10)

Nem csoda az, hogy bizalmatlanok a szurkolók, hiszen itt adott esetben többszörös visszaeső bűnözők is hozzáférhetnek az adatokhoz. Na, talán ettől az egytől itt, mondjuk, nem feltétlenül kell tartani, de itt is fordítva ülnek a lovon. Ami a szurkolókkal kapcsolatban történik, azzal összefüggésben el kell mondani, hogy a Fidesznek sikerült egy új jogelvet megalkotnia, ez pedig a kollektív bűnösség vélelme. A bűnösség vélelme egy régi, elavult, idejétmúlt, középkori jogelv, a kollektív bűnösség pedig a XX. század legpusztítóbb eszméihez és adott esetben a két világháborúhoz kapcsolódó fogalom. Ezt önök ötvözték - sajnos igen szerencsétlen módon -, és ebből alakították ki a kollektív bűnösség vélelmét. Magyarán mondva, ezekbe az adatbázisokba bármelyik szurkoló bekerülhet, teljesen mindegy, hogy elkövetett valamit vagy soha nem követett el semmit, bekerül, azt feltételezve, hogy bárki bármikor bármilyen bűncselekményt elkövethet - erre mondtam azt, hogy kollektíve bűncselekmény elkövetését vélelmezik -, és aztán szükség esetén ezt majd visszakeresik.

Szerintem fordítva kellene: akkor kerüljön be ilyen adatbázisba valaki, ha erre okot ad. Ha bármilyen típusú bűncselekményt elkövet, amely mondjuk, sportrendezvényen előfordulhat, akkor kerüljön be, és adott esetben a kitiltás végrehajtásához, a kitiltás ellenőrzéséhez használják fel. Az már egy teljesen jogszerű és elfogadható érvelésen alapuló adatbázis és az ott lévő adatok felhasználása, mint az, hogy azt feltételezzük - és ez egyébként ebből a javaslatból is kiérződik -, hogy a biztonság kedvéért kerüljön bele mindenki, akiről olyan igazolványt készítenek, amelyhez arckép szükséges, tehát útlevél, személyi igazolvány, gépjárművezetői engedély, kerüljön be csak ebbe a nyilvántartásba, aztán sose lehet tudni, hátha valamikor valamilyen összehasonlító elemzéshez majd kellenek, szükségesek lesznek ezek az adatok. Nem biztos, hogy ez így ebben a formában olyannyira demokratikus, mint amennyire önök ezt saját magukról próbálják elhitetni.

Az megint egy más megközelítés lenne, ami a KDNP vezérszónoka részéről a vége felé elhangzott, hogy bizony nehéz, modern kori népvándorlástól terhelt időket élünk, és adott esetben, ha harmadik országbeliek, harmadik országból érkezők ilyen módon való beazonosíthatóságához lenne szükséges, akkor nyilván más lenne vagy azzal kapcsolatban más és támogató - ezt előre mondom - a Jobbik álláspontja, hiszen finoman szólva is nagy a valószínűsége annak, hogy terroristák vagy terroristagyanús elemek szivároghattak be akár Magyarországra vagy Magyarországon keresztül uniós országokba vagy nem uniós tagállamként működő, más európai országokba. Az egy más történet, az egy más cél, az egy támogatható javaslat lenne.

Itt azonban, hogy keverik a kettőt; és előre látom azt, hogy amelyik ellenzéki frakció ezt nem fogja támogatni, azt majd megint meg fogják azzal kínálni, hogy na lám, nem támogatta az antiterrorista törekvéseket, na lám, még a terrorveszély fokozásában érdekelt, még a terrorveszély Magyarországra szabadítása előtt szélesre akarja tárni a kapukat. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy arról lenne érdemes egy külön törvényt hozni, mert azt több mint valószínű, hogy megfelelő szabályozással támogatnánk, és aztán a nem harmadik országbeliek vonatkozásában pedig újratárgyalnánk ezt a javaslatot. De ez, hogy a kettőt egyfajta salátajavaslatként ötvözik, majd arra ad lehetőséget, hogy ellenzéki tiltakozás, ellenzéki nem szavazatok esetén majd folyamatosan - ennek Kontrát Károly egyébként ma a magyar parlamentben a koronázatlan királya - a fejünkre olvassák meg az orrunk alá dörgölik.

Úgyhogy ennek a megfontolását kérem önöktől, hogy a migránsválság kapcsán, a terrorveszély növekedésének összefüggésében, a migrációs hullámban ideérkezők… (Kontrát Károly belép az ülésterembe.) Tiszteletem, államtitkár úr, éppen az előbb említettem az ön személyét. Örülök, hogy értő fülekre talál majd, és remélem, hogy reagál is erre, bár borítékolom előre, hogy ez egy új csapást, új távlatokat nyit az ön számára az ellenzék ekézése terén, de igyekszünk majd ezeket a törekvéseit minimalizálni és majd csírájában elfojtani, ezt előre szeretném a sportszerűség jegyében közölni.

Úgyhogy bőven van adatvédelmi aggály hatósági, adatvédelmi biztosi szinten, bőven vannak szabályozatlan részek és olyan kérdések, amelyek nem feltétlenül normaszövegbe valók, hanem egyébként egy indokolásban kellett volna elhelyezni vagy egyébként egyéb módon, tájékoztatóban kellett volna elhelyezni vagy tájékoztatni az ellenzéket arról, hogy mi a céljuk ezzel, hiszen előbb-utóbb ebbe szinte valamennyi magyar állampolgár be fog kerülni, és több ponton is sérülnek a garanciák, a jogbiztonságba vetett garanciák. Persze örökös kérdés, hogy meddig mehet el az állam, meddig korlátozhatja az állampolgárok jogait, mondjuk, ilyen, terrorveszélytől terhelt időkben, azért ennek is van egy józan határa. Biankó csekkre, zsákbamacskára pedig nem lehet igen gombot nyomni, úgyhogy ezt a javaslatot még sokat kell csiszolni ahhoz, hogy a Jobbik számára is elfogadható legyen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)