Firtl Mátyás (KDNP)

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló T/6623. törvényjavaslat az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek teszi indokolttá és szükségessé a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások kiegészítését. Mindezt az okmányhamisítás új elkövetési alakzatai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege is szükségessé teszi. Csak egy tegnapi példa: a híradásokból ismerhettük meg, hogy magyar megrendelésre szlovákok beszerzik az autót, a szerbek pedig okmánnyal látják el, tehát teljesen indokolt az, hogy valóban ezek az okmányellenőrzések meg tudjanak történni. A törvényjavaslat célja egy olyan arcképprofilokat nyilvántartó rendszer törvényi feltételeinek megteremtése, amely a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása mellett támogatja az adatigénylésre jogosult szervek személyazonosításra irányuló tevékenységét.

A törvény alapelvei a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog elsődlegességéből indulnak ki, és megfogalmazzák az érvényesülésének alapvető feltételeit. Rögzítésre kerül, hogy csak a központi szerv kezelheti az arcképprofilok összességét, amely tevékenységet minden más adatkezeléstől elkülönítetten, a törvényben meghatározott célból és kizárólag az igénybevételre jogosult szerv végezheti. A törvény által létrehozni és szabályozni kívánt rendszer olyan országos hatósági nyilvántartás, amely a hatálya alá tartozó polgároknak kizárólag e törvényben meghatározott arcképprofiladatait, illetve az azokhoz rendelt technikai kapcsoló számokat tartalmazza. Az arcképmás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - a továbbiakban infotörvény - meghatározása alapján személyes adatnak minősül, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatban kimondott. Az Ab-határozat szerint a képi megfigyelés nyomán nyert, valamilyen hordozón rögzített felvétel személyes adatnak minősül. Mivel az arcképmás ezt a minőségét nem veszíti el az átalakítást követően sem, ezért az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adat.

A tervezett szabályozás körében az infotörvény 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint kötelező adatkezelésről beszélhetünk.

Az infotörvény 5. § (3) bekezdése alapján a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit és az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény határozza meg.

A fentebb ismertetett érvek alapján - figyelembe véve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakat - a biometrikus arckép-azonosítás törvényi szintű szabályozása indokolt.

A nyilvántartásban kezelt adatok köre: az arcképprofilok, illetve az azokhoz rendelt technikai kapcsoló számok. A nyilvántartás vezetése a központi szerv feladatát képezi, amely szerv az adatközlésre kötelezett szerv értesítése alapján gondoskodik az egyes nyilvántartási elemek bejegyzéséről, valamint törléséről. A technikai kapcsoló szám képzése úgy történik, hogy abból semmilyen ágazati azonosító kód vagy egyéb azonosító adat nem nyerhető vissza. Minden technikai kapcsoló szám egyedi, nem általánosan használt, ezért nem alkalmas adatkezelések összekapcsolására.

A törvényjavaslat megfelel a személyes adatok védelméhez fűződő jogból fakadó alkotmányossági, úgynevezett osztott információs rendszerek követelményének, amely alapján az ugyanazon érintettről egy adatkezelő által kezelt személyes adatok köre csak a lehető legszükségesebb mértékre korlátozódhat, és ez nem eredményezheti azt, hogy az adatke­zelő a személyiségprofil kialakítására alkalmas adatok széles köréhez rendelkezzen hozzáféréssel. A nyilvántartások az adatkezelés törvényben meghatározott céljainak keretei között, e célokra korlátozódóan kezelik az érintettek személyes adatait.

A törvény hatálybalépését követően egy úgynevezett ősfeltöltés történik annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a törvényben meghatározott nyilvántartásokban kezelt arcképek. Ennek érdekében a központi útiokmány-nyíl­vántartást és a közúti közlekedési nyilvántartást ve­zető szerv a polgár általa kezelt arcképmását és természetes személyazonosító adatait a személyi­adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére átadja. Ezek olyan polgárok arcképmásai, akik szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban. A nyilvántartás ezekhez az arcképmásokhoz technikai kap­csoló számot képez, és együtt átadja az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szervnek. Az ősfeltöltés része továbbá olyan arcképmások feltöltése is, amelyek a nyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgároké.

A törvényjavaslat taxatíve meghatározza, hogy mely szervek milyen célból jogosultak az arcképelemzői tevékenység igénybevételére. Tehát nem hozzáférésre, hanem adatigénylésre jogosultak azok a szervek, amelyeket már Bárándy képviselő úr részletesen felsorolt.

A tárolt arcképprofilokban történő keresés minden esetben ügyhöz kötötten történik. A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemzési tevékenységet akkor folytathat, ha az igénybevételre jogosult szerv pontosan megjelöli annak célját, az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat, és azt az igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy kezdeményezi.

Mint ahogy már elhangzott, az arcképelemző tevékenységnek két típusa van: az egyik az ismeretlen személy azonosítása, a másik pedig a személyazonosság ellenőrzésére történik.

Az ismeretlen személyek azonosítása esetén az adatigénylésre jogosult szervektől - például a nyomozó hatóságtól - érkező arcképmásból képzett arcképprofilok kerülnek összehasonlításra az arcképprofil-nyilvántartásban kezelt összes arcképprofillal. A személyazonosság ellenőrzése esetén viszont az adott személyhez tartozó arcképmásból képzett arcképprofil kerül összehasonlításra az arcképprofil-nyilvántartásban szereplő profillal.

(12.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az adatszolgáltatás keretében kiértékelési tevékenység elvégzését követően csak a releváns arcképprofilhoz hozzárendelt kapcsolati kód átadása történik meg az adatigénylésre jogosult részére. Az adatigénylésre jogosult az integrált portálalapú lekérdező rendszer felületén keresztül, jogosultságának megfelelően egy, az általa indított külön eljárás keretében kapja meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt, az átadott kapcsolati kódhoz tartozó személyes adatokat. Az adatszolgáltatás keretében a kapcsolati kód átadása az adatigénylésre jogosult részére folyamatos, mindenre kiterjedő naplózás mellett történik. Az adatvédelmi és az adatbiztonsági elvárások maximális betartásával történik meg mindez. Az adatigénylésre jogosult szervek, valamint e szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott személyek egy külön nyilvántartásban, a jogosultsági nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel az elhangzottakra, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében a törvényjavaslat elfogadását, támogatását javaslom, különösképpen a jelenlegi helyzetekre, ami Magyarországon, illetve a határainkon, a határokon átnyúló rendszerek miatt szükséges. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)