Dr. Bitay Márton Örs

DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem érdemes őszintén beszélnünk egymással, pláne itt a parlament nyilvánossága előtt. Azt szeretném megkérdezni öntől, kedves képviselő úr, hogy ha jól értem, akkor az ön állítása a következő: a magyar gazdáknál nem jó helyen van a magyar termőföld. Azt akarja nekünk bebizonyítani, hogy az a jó, ha az államnál van, sőt talán az még jobb lenne, ha a külföldiek számára lehetőséget biztosítanánk arra, hogy megvegyék ezt a termőföldet.

Beszéljünk világosan! A kormány arra tesz vállalást, hogy a magyar gazdáknak, a helyben élő földműveseknek felkínálja nyilvános liciten a magyar termőföldek körülbelül 6 százalékát, ezek szántók. Az LMP feláll, és azt mondja, ez nem jó, ez butaság, sokkal jobb lenne, ha az államnál maradna. De miért, képviselő úr? Miért gondolja azt ön, hogy jobb helyen van az államnál a szántóföldek sorsa vagy a szántóföldek tulajdona, mint a magángazdáknál, miután egyébként szinte az összes szántóföld így is a magángazdáknál van már? Miért gondolja azt, hogy ha 50 ezer helyrajzi számot a kormány meghirdet nyilvános liciten, és azt mondja, hogy szeretném a családi gazdaságokat támogatni vele - ebből az 50 ezer helyrajzi számból 41 ezer kevesebb mint 10 hektáros méretű birtoktest -, akkor az rossz helyen lenne a gazdáknál?

(11.20)

Kedves Képviselő Úr! Ez egy nagyon nevetséges vita, ha szabad így mondanom, hogy a kormány szeretné odaadni a családi gazdaságoknak a termőföldet. Azt mondja, hogy ne legyen államosítva, legyen a családi gazdaságoké, és egyébként egy baloldali érzelmű vagy baloldali érzelmeket is tápláló politikai család meg azt mondja, hogy nem, az lenne a jó, ha az államé lenne, és maradna állami tulajdonban. Szerintem pont fordítva kellene zajlania ennek a beszélgetésnek, vagy legalábbis politikatörténeti szempontból annak lenne értelme, de annak keresztbefeküdni, hogy a családi gazdaságoknak nyilvános liciten kívánja a kormány odaadni ezeket a földeket, nem értem, hogy ellenzéki képviselő számára mi ebben a ráció.

Ami pedig az ön által elmondottakat illeti, néhány dologra szeretnék reflektálni. Az, hogy az állami gazdaságok működése jó vagy nem jó, önnek szíve joga védeni és azt gondolni, hogy a korábbi években, a 2005 előtti időszakban - mert 2005 után már nem voltak állami gazdaságok - azok működését ön jónak vagy rossznak minősíti. De azt állítani, hogy azért szeretné a kormány nyilvános liciten - még egyszer hangsúlyozom, nem privatizációval, hanem nyilvános liciten - felajánlani ezeket a földeket, mert bármiféle korrupció lenne ezekkel a földekkel kapcsolatosan, ezt nem is értem, ugyanis ezeket a földeket pillanatnyilag a gazdák használják. Tehát ha jól figyelem, önnek a második állítása az, hogy a gazdák valamilyen korrupciót követnek el ezeken a földeken. De nem értem, hogy ön miért gondolja ezt, hiszen ezek a földek már hosszú évek, sőt vannak olyan földterületek, amelyek évtizedek óta a gazdáknál vannak. Nem világos, hogy ön milyen korrupcióról beszél ennek a kérdésnek a vonatkozásában.

Szeretném a figyelmébe ajánlani azt az apró tényt is, hogy a gazdák szeretnének vásárolni. Én nagyon örülök, pontosabban nem biztos, hogy örülnék neki, de az egy érdekes vita lenne, ha ön megpróbálná meggyőzni a gazdákat, hogy ne akarják ezt tenni. De a gazdákban elemi érdek van arra, hogy megvásárolják ezeket a földeket. Ha megnézi, azt látja, hogy 2014. január 1-je óta több mint 7 ezer földvásárlási igény jött a Nemzeti Földalapba, közte például az öné is, amikor szeretett volna földet vásárolni. Nagyon helyes, ön is egy helyben lakó földműves, miért ne vehetne, miért ne kérhetne, miért ne igényelhetne földet. Az egy másik kérdés, hogy pont egy helyi védettségi szint alatt lévő föld volt, amit törvény tilt, hogy magántulajdonba adjunk, de ettől most tekintsünk el. De 7 ezer földvásárlási igény érkezett. Ez azt jelenti, szerintem a napnál világosabban, hogy a gazdák szeretnének földet vásárolni.

Én pedig azt gondolom, az, hogy nem bérlik ezeket a földeket, hanem megvásárolják, a saját tulajdonukba kerül, mindenképpen javítja az ő versenyképességüket. Nem haszonbérleti díjat kell fizetni, nem kell attól rettegni, hogy öt-tíz vagy akár két-három év múlva lejár a földhasználati jogosultsága, hanem meg tudja magának venni, beruházni fog, öntözőrendszert telepít, meg egyáltalán úgy fogja az egészet kezelni, hogy a családjának, a gyerekeinek örökségképpen fogja hagyni ezt a földet. De ha körbenézünk Nyugat-Európában, megnézzük, hogy milyen a tulajdonosi szerkezet, akkor világosan látni fogja, hogy szántóterületekből egyáltalán nem hemzseg a nyugat-európai államokban az állami tulajdon. Ráadásul pláne nem ilyen kis területekkel. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ezeknek a földeknek a 90 százaléka 10 hektár alatti.

Summa summarum, kedves képviselő úr, én azt gondolom, hogy feleslegesen támadja azt a programot, ahol a külföldiek földszerzését megakadályozva, helyi családi gazdáknak szeretnénk a termőföldet tulajdonba adni. Nem ajándékba, hanem nyilvános liciten annak, aki törvényileg megfelel, és a legtöbb pénzt adja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)