Demeter Márta (MSZP)

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Több szó is esett róla, és Tukacs István képviselőtársam is kiemelte, hogy egyértelműen egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, ami a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szól, hogy hogyan teljesültek a számok, arányok. Ez teljesen egyértelmű, hogy nem lehetne itt előttünk, hogyha ebben komolyabb probléma lenne. A probléma az, hogy maga a 2014. évi költségvetés volt egy tragédia önmagában, és sajnos az látszik, hogy ez a tendencia azóta sem változik, tehát alapvetően ezzel van a problémánk, és én is ezt szeretném hangsúlyozni.

A biztonság kérdéséhez szeretnék visszakanyarodni, hiszen nagyon sok dimenziója létezik a biztonságnak, mint ahogy a szociális biztonság kérdéséről képviselőtársaim nagyon sok felszólalásukban beszéltek most, és felsorolták, hogy mik azok a nagyon komoly problémák, amelyek miatt nem beszélhetünk Magyarországon szociális biztonságról. Beszélhetünk a közbiztonság kérdéséről a biztonság dimenziójában, és egyébként a katonai biztonságról, itt a Magyar Honvédséghez szeretnék még egy pár mondat erejéig visszakanyarodni.

Ami miatt öntől is azt kértem, hogy fordítsanak több figyelmet arra, hogy pluszforrásokat kaphasson a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium fejezet, annak az is az oka az előző felszólalásomban felsorolt érvek mellett, hogy az elmúlt öt évben egy olyan forráselvonásnak lehettünk tanúi - ez főként a 2010-2014-es ciklusra jellemző -, amikor történelmi mélypontra süllyedt a Magyar Honvédség költségvetése, a GDP 1 százaléka alá. A legnagyobb mélypont a GDP 0,69 százaléka volt. Soha a rendszerváltás óta, tehát az elmúlt 25 évben nem csökkent ilyen mélypontra a honvédség költségvetése. Ez azt jelentette, hogy abban a négy évben összesen 250 milliárd forintot vontak el a Magyar Honvédség működésétől, ami egy teljes éves költségvetése a honvédségnek, és teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen mértékű forráselvonás évtizedekre korlátozhatja a fejlesztési lehetőségeket, a működési körülmények javításának a feltételeit.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát emiatt a folyamatos emelés mellett, amit megígért a kormány - van erre ígéret, hogy 0,1 százalékkal folyamatosan nőni fog évről évre a költségvetés -, emellett egyértelmű, hogy pluszforrásokra van szükség. De hogy ha pluszforrásokról beszélünk, akkor ne azokra a forrásokra gondoljunk, amiket pluszfeladatok elvégzéséhez kap a Honvédelmi Minisztérium. Gondolok itt például az állami rendezvényszervezésre, ami átkerült az Igazságügyi Minisztériumtól a Honvédelmi Minisztériumhoz, és ehhez azért jelentős pluszforrásokat kapott a minisztérium, de teljesen egyértelmű, hogy az alapfeladatok ellátását és a működőképességet nem javítják ezek a pluszforrások, és ezek egyébként többmilliárdos nagyságrendben mérhetőek már a 2015-ös évre is. Azt gondolom, hogy ezeknek a mértékű forrásoknak lenne jobb helye is, hogyha az alapfeladatok ellátására fordítaná ezeket a kormány, illetve a Honvédelmi Minisztérium. Tehát ezt leszögezhetjük, hogy nyilván nem a rendezvényszervezés a fő feladata a honvédségnek, sem pedig a Honvédelmi Minisztériumnak.

Az átláthatóságról szeretnék itt egypár mondatot szólni, hiszen több fejezet kapcsán is felmerült az átláthatóság kérdése. Egyértelmű az, hogy például a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium esetében ez lehet egy olyan kérdés - itt van egyrészt az átláthatóság, másrészt a nyilvánosság kérdése -, abban én is egyetértek, hogy igenis, lehetnek olyan ügyek, olyan valós nemzeti érdekek és nemzetbiztonsági érdekek, amelyek egyébként a nyilvánosságnak a lehetőségeit szűkítik. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma.

A hatalmas probléma az, hogy már a 2011-es honvédelmi törvényben megtalálható egy olyan passzus, ami szerint bármilyen adat, ami a honvédség működésére és konkrét adataira, számaira vonatkozik, 30 évig nem nyilvános adat. Tehát ezzel jelentősen korlátozza a kormány mind a nyilvánosságnak a lehetőségét, mind pedig az átláthatóságot.

Tehát azt gondolom, hogy ennek van egy egészséges mértéke. Ténylegesen lehetnek olyan kérdések, amiben a nemzetbiztonsági érdek miatt a nyilvánosság számára nem megismerhető valami, de soha nem csorbíthatja az átláthatóságot, hiszen ilyen esetben, mint ahogy vannak képviselők, és van olyan bizottság, több bizottság is, melynek a tagjai rendelkeznek a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal, C típusú átvilágítással, az átláthatóságot minden körülmények között, ha máshol nem, ezekben a bizottságokban a beszerzések menetének, a stratégiának az ismertetésével igenis biztosítani kell, illetve a megfelelő dokumentumokba való betekintés lehetőségét is szükséges biztosítani.

És hogy mik lehetnek olyan esetek az elmúlt évekből, tényleg alapvetően két példát szeretnék elsősorban felhozni, de számtalan esetet láthattunk, amikor egyébként csorbult ez a fajta átláthatóság, mint például a három Mi-8-as helikopternek az ad hoc beszerzése 2014 tavaszán, mindössze pár nappal a választások előtt, vagy akár a HM EI Zrt. székházfelújításának az ügye.

(16.10)

Ezek mind-mind olyan ügyek, amelyekben szükség van és lett volna az átláthatóságra. Természetesen várjuk azt, hogy induljanak vizsgálatok ezekben az ügyekben, és azt is, hogy mind a Honvédelmi és rendészeti bizottság előtt, mind pedig akár iratokba való betekintés formájában igenis meglehessen az a parlamenti kontroll, országgyűlési kontroll, ami biztosítja az átláthatóságot. És egyébként, bár ez nem beszerzés kérdése, de természetesen a Gripen és a Jak-52-es repülőesemények kapcsán is fogjuk várni a későbbiekben majd a tájékoztatást.

A 2014. évi költségvetés teljesülése kapcsán a Belügyminisztérium esetében is néhány dolgot szeretnék megemlíteni. Idéznék a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kapcsolatban ebből az előterjesztésből. A menedékkérők számának drasztikus emelkedése miatt a kormány év közben többletforrást biztosított 60 fős létszámfejlesztésre, valamint konténerekből 300 fős befogadó állomás kialakítására a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai telephelyén. Ezt ugye, a mostani zárszámadásból idéztem, a 2014-es évre vonatkozik. És ha megnézzük, hogy ebben a mondatban milyen számok szerepelnek, akkor szintén érthetetlen továbbra is az, amit többször elmondtunk, az utóbbi hónapokban is, lassan már években, hogy már 2014-ben információk alapján lehetett tudni, és a kormány tudhatta azt, hogy milyen menekülthelyzet, milyen menekülthullám várható esetlegesen. Bőven megvolt az idő arra, hogy felkészüljön ennek a kezelésére, természetesen a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is felkészülhetett volna ilyenformán ennek a kezelésére. Ugye, láttuk, hogy az idei évben több száz főt kellett a nyár folyamán felvegyen a BÁH. Meglehetősen furcsa, hogy hiába volt a kormány az információk birtokában, mégis a 2014-es évre összesen 60 főt állapított meg, ahogy az egyébként kiderül a zárszámadásból.

A Belügyminisztériumhoz kapcsolódó, hogy a rendvédelmi szervek állományánál mindenféleképpen szeretném kiemelni ugyanazt a problémakört, ami a honvédség állományára is vonatkozik, a közalkalmazotti státusban lévőknek a kérdését. Tehát szükség van arra, hogy a köztisztviselői illetményalap megemelésre kerüljön, és azok, akik kimaradtak a mostani illetményfejlesztésből és többezres, tízezres állománynagyságrendről beszélünk, ők is kapják meg a megfelelő ellentételezést és emelést, illetményfejlesztést a munkájuk ellentételezéséért.

A Belügyminisztérium esetében láthattuk, hogy uniós fejlesztési források közül kerültek ezek felhasználásra, viszonylag nagy nagyságrendben, viszont láthattuk azt is, hogy maga a költségvetési támogatás nem nőtt érdemben. Itt is szeretném kiemelni, hogy itt a közbiztonsági feladatok ellátásáról, rendvédelmi feladatok ellátásáról van szó. Tehát semmiképp sem maradhat ez a terület sem forrás híján. Viszont láthatjuk azt, hogy vannak kiemelt területek, mint például a Terrorelhárítási Központ. Itt továbbra is súlyos feszültségeket okoz az állományban az, hogy míg a Terrorelhárítási Központ finanszírozása, mondhatni, az egekben jár, addig egyébként a többi területre nem jut megfelelő forrás.

És amire még szeretném kérni a Belügyminisztérium fejezettel kapcsolatban államtitkár urat, mindenféleképp szükséges a kormány felé jelezni, és sajnálom is, hogy ilyen kevesen vagyunk most itt, hogy ugye, egy folyamatos előrelépést biztosító életpályát ígért a kormány a rendvédelmi szervek állományának, hasonlóképpen, mint ahogy a Magyar Honvédség állományának is, a Magyar Honvédség esetében ez nagyon szerencsésen megvalósult, viszont az új szolgálati törvényt, ami a belügyi szervek állományára vonatkozott, még hatálybalépés előtt módosította a kormány.

Ennek az lett az eredménye, hogy 2019. január 1-jéig, vagyis a 2018-as választások utánra tolta el a kormány magának a törvénynek a lényegét, ennek az illetményrendszernek az alkalmazását. Tehát így ott tartunk, hogy a rendvédelmi szervek állománya, bár megkapta az idei évben az illetményfejlesztést, úgy néz ki, hogy a jövő évben a megígért összeget meg fogja talán kapni, viszont semmilyen törvényi garancia nincs arra, hogy ez az előmeneteli és illetményrendszer megfelelően tudjon működni, hiszen pont ez az, ami egy módosítás kapcsán kikerült a törvényből.

A fegyveres szervek állományáról, rendvédelmi, honvédelmi szervek állományáról beszélünk, egy dolgot még szeretnék megemlíteni. Ez pedig a Honvéd Egészségpénztár kérdése. Több mint 27 ezer, nagyrészt katona, honvédségi dolgozó, rendvédelmi szervek állománya, dolgozói, illetve nemzetbiztonsági dolgozóknak a megtakarítása az 1,8 milliárd forint értékben, ami egyébként elveszett a Buda-Cash csődjével kapcsolatban, a DRB ügyében. Ez az, amiben mindenféleképpen cselekedni kellene, hiszen azt gondolom, hogy a megbecsülésnek a minimuma többek között itt kezdődik, hogy amikor 1,8 milliárd forintról beszélünk, ami a teljes magyar költségvetéshez képest tényleg egy nagyon parányi összeg, viszont az állomány tagjai számára nagyon sokat jelent, akkor a kormány igenis segítséget nyújt ebben a kérdésben.

Én megértek minden kormányzati érvelést vagy minisztériumi érvelést, amikor mondjuk, azt mondja a Honvédelmi Minisztérium, hogy nekik egyébként jogilag nincsen közük ehhez, mert ugye, csak nevében Honvéd Egészségpénztár a Honvéd Egészségpénztár. Hát persze kifogásokat lehet keresni, és egyébként vannak olyan érvek, amik ténylegesen megállnak, tudjuk, hogy így van, viszont az nem kérdés, hogy nem nézheti tétlenül a kormány, ami történt, nem nézheti tétlenül, hogy ezek az emberek nem férnek hozzá a megtakarításaikhoz, tehát mindenféleképpen valamit tenni kell az ügyben. A Miniszterelnökség azt a választ adta a kérdésemre, hogy vizsgálják ennek a lehetőségét, úgyhogy államtitkár urat kérdezem, hogy tud-e esetleg valamit mondani, vagy tud-e erről az esetről ténylegesen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felé érkezett-e már ilyen megkeresés, hogy tervben van-e ezeknek a betéteseknek az ügye. Hiszen tudjuk azt, hogy ők nem tőzsdéztek, tudjuk azt, hogy maguk a minisztériumok odautalták a kafetériát az állomány részére, tehát mivel a minisztériumok is úgy gondolták, hogy valószínűleg biztonságos ez a hely, ezért nem gondolom, hogy az állományra vagy a tagokra kellene fogni azt, hogy semmilyen kötelezettségük nem volt, hogy a Honvéd Egészségpénztárba fektessék a pénzüket.

Tehát jó lenne, ha ebben az esetben is történne valamilyen megoldás felé lépés. Köszönöm szépen. (Gúr Nándor tapsol.)