Gőgös Zoltán (MSZP)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt látjuk, hogy a 2014. év értékelésénél ugyanaz folytatódik, ami 2010 óta mindig: van egy folyamatos pozitív kormánypropaganda és ezt nem igazán alátámasztó tények.

(11.50)

Pontosabban felszínesen, még azt mondhatom, hogy esetleg alá is lehet támasztani, de ha az ember egy kicsit mélyebben belenéz ebbe a zárszámadásba, akkor láthatja, hogy azért nem egészen olyan szép itt a menyasszony.

Az látszik - én a saját szakmámról kívánok elsősorban beszélni és többen érintették is már az előttem szólók közül az agráriumot -, az tény, hogy 2014. rekordév volt az ágazatban. A rekordév alapvetően nyilván a jó felső kapcsolatokkal rendelkező KDNP-seknek köszönhetően a rendkívül jó időjárás eredménye, és egy, a környezetünkben levő, viszont a környezetünket erősen sújtó aszályból következtethető magas árak és nagy bevételek éve volt; de azt is szeretném jelezni, hogy az idei év már bebizonyítja, hogy ugyanabban a szerkezetben működve tovább nagyon-nagyon ki is vagyunk téve az ilyen típusú hatásoknak, hiszen rossz az agrárium szerkezete.

És ez a rossz szerkezet nemhogy javulna, hanem inkább tovább romlik a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, hiszen úgy tűnik, a kormány például az állattenyésztés derékhadát adó kis-, középvállalkozásoknak nyíltan hadat üzent. Ez látszik a támogatáspolitikából, ami már a tavalyi évben megszületett, de látszik abból például, hogy tegnap a miniszter úr nyíltan megmondta, hogy ha rajta múlna, akkor egyetlenegy társas vállalkozás sem lenne a magyar agráriumban.

Rossz hírem van a minisztériumnak: ezek a gazdaságok nagy valószínűséggel túl fogják őt is élni meg a Fidesz-kormányt is, de nem mindegy, hogy hogyan. És nagyon-nagyon szomorú vagyok, amikor azt látom, hogy nagyjából százezer, több mint százezer ember tisztességes, hivatalosan működő, megélhetést biztosító vállalkozását próbálják ellehetetleníteni és politikai eszközökkel lehetetlen helyzetbe hozni. Ez nagyon-nagyon nagy gáz. Ennek ékes példája a mezőhegyesi részvénytársaság, ahol úgy nézem, megvilágosodtak, hisz tegnap Lázár miniszter úr bejelentette, hogy megpróbálják a cég maradékát megtartani és azt a kapacitást, ami ott 220 éve működik, egyben tartani, de sajnos rossz hírem van. Ha nem változtatnak azon a pályázati rendszeren, amit elindítottak és nem veszik vissza újra állami kezelésbe azokat a földeket, akkor ebből semmi nem lesz, hiszen úgy néz ki az a térkép, mintha sörétes puskával szétlőtték volna.

Ahogy mondtam, ez a fajta gazdaságfilozófia tipikusan a gabonacentrikus, nagyon-nagyon kevés élőmunkával működtetett agráriumnak kedvez, és nagyon-nagyon nem segíti a nagyobb élőmunka-igényes ágazatokat. Erre persze lehet azt mondani - és ez is benne van az értékelésben -, hogy hál’ istennek, nőtt a tehénlétszám. De ha valaki megnézi ezt a számot, akkor szomorúan lehet látni, hogy sajnos több most már a hízómarha, mint a fejőstehén. Ilyen soha nem volt Magyarországon. Ez miért baj? Azért baj, mert mondjuk, 400 hízómarhához kell egy jó villanypásztorrendszer meg két ember, egy 400-as tehenészeti telephez meg minimum 30-40 ember. Ez a szerkezeti változtatás, ami tisztán az alacsony munkaigényű és nagyon-nagyon jól gépesíthető, jól szervezhető ágazat irányába tolja a magyar mezőgazdaságot, ez hiba. Ez egyértelműen a támogatások, a támogatáspolitika hibája.

Az, hogy itt különböző intézkedések voltak - elhangzott például, hogy a kormány most megpróbálja a neppereket meg a különböző csalókat megfogni, EK-ról is szó volt -, de érdemi intézkedésnek azért nem nevezhető, mert egy mai újságból látszik is, hogy milyen könnyen kijátszható, hogy azért ha azzal büszkélkedik egy kormányzat, hogy úgy próbál egy ágazatnak segíteni egy ellenőrző rendszerrel, hogy mondjuk, már megfogtak 8 ezer liter tejet, akkor azért annyit szeretnék mondani, hogy nagyjából ez 300 rendes tehén produktuma, és épp az előbb mondtam, hogy körülbelül 250 ezer tehenünk még van. Ha ezt valaki kiszámolja, hogy milyen volumenű intézkedést hozott ez, hogy mekkora hatása volt, ez eléggé problémás.

Úgy gondolom, hogy ezek után a konkrét számokra térnék rá, amelyek az elszámolás konkrét számai. Ezek voltak az írott szövegből kikövetkeztethető vélemények, és szerintem egy rossz irány megmagyarázása. Mindenki kitűnő költségvetésről beszél. Az FM maradványa 79 milliárd forint. Ez minden, csak nem egy átgondolt tervezés eredménye. 79 milliárd nem szokott maradni egy minisztériumnál, ennek biztos, hogy komoly oka van. Egyébként az az érdekes, hogy emellett a bevételek meg 448 százalékban teljesültek és ebből a legnagyobb tétel, ami nem biztos, hogy jó hír, főleg a devizahiteleseknek, az árfolyamnyereségből van a minisztériumnál. Ez azt jelenti, hogy a kormány direkt a gyenge forintra játszott vagy játszik, mert különben nem lehetne ekkora árfolyamnyereség. Na most, ha már van, akkor ezt általában normális időkben a szakmára szoktuk költeni, most meg ahelyett, hogy arra költötték volna, ebből fizették például a KLIK tartozását, lovas világkupa rendezvényt, különböző egyéb támogatásokra adták, tehát érdemben nem az ágazaton belül hasznosult.

Ugyan azt is tudjuk, hogy a minisztérium a KLIK-től vett át intézményeket, tehát az is lehet hogy ott voltak alacsonyan alulfinanszírozva ezek az intézmények, ahol egyébként még mindig nincs rend, szeretném jelezni. Erre olyan nagyon a zárszámadási törvény nem utal, de leginkább a középfokú agrároktatás, ami legnagyobb részben a minisztériumnál van, elég komoly problémákkal küzd.

Azt is látjuk, hogy a vízügyi igazgatóságok ebben az évben már teljesen átkerültek a Belügyminisztériumhoz, tehát a teljes vízügy költségvetése hiányzik nyilván az FM-ből. Ez lehet egy kormányzati döntés, hogy jó-e vagy nem, ezen nyilván lehet szakmai vitát folytatni, de egy tény: egy másik terület is van, amit halálra ítélt a kormány itt a kis- és középvállalkozások mellett, ez pedig a vízi társulatok, amelyek helyére viszont senkit nem hozott be, tehát magyarul, úgy vonta el a fejlesztéseket és olyan törvényi hátteret adott nekik, amivel szinte lehetetlen működni, viszont a feladatellátásuk - belvíz, árvíz, egyéb - kapcsán nélkülözhetetlen. Tehát ez a terület nagyon-nagyon gazdátlan, erre felhívnám egyértelműen a kormány szereplőinek figyelmét.

A leírás szerint a Nébih kiválóan teljesített, hiszen komoly büntetéseket szabott ki, és komoly fogásokat produkált. Ez valóban így van. Tehát tényleg elég látványos dolgok voltak, de ezzel csak a felszínt kapirgáljuk. Itt ameddig az élelmiszerek áfája 27 százalékos, addig erre számítani lehet, hogy mindenki megpróbálja ezt kihasználni és sufnikban meg egyéb helyeken áfa nélkül élelmiszert előállítani, hiszen a fogások döntő része ilyen.

Ez sajnos azt a fajta programot is nehezíti, ami egyébként szerintem is helyesen a helyi élelmiszerek és a helyi élelmiszerláncok rövidítésének programja. Ugyanis ha az emberek ilyen alpári és undorító környezetet látnak bizonyos élelmiszer-feldolgozóknál, akkor még a tisztességes kisüzemektől is elmegy a kedvük. Erre nagyon oda kell figyelni és nagyon-nagyon kemény intézkedéseket hozni, de még egyszer mondom, leginkább az áfacsökkentés lenne jó abban az élelmiszerkörben, ami erre a területre jellemző, mert nem fogjuk tudni hatósági eszközökkel, és a kormány sem lesz képes hatósági eszközökkel visszavetni az ilyen típusú gazemberséget, ami ezen a területen zajlik.

És nem győzöm hangsúlyozni, szeretném államtitkár úrnak is mondani, nem lehet helyettesítő termékek áfáját különböző helyen hagyni. Az, hogy a sertéshús áfája lemegy, ez nyilván, mondhatom, hogy egy folyamat része és folytatja azt, amit elkezdtek az élő disznónál meg a féldisznónál, de miután ez már kiskereskedelmi téma, nem nagykereskedelmi - a másik inkább az, meg termelői téma volt -, innentől kezdve nem lehet az, hogy a karaj meg a csirkemell között, mondjuk, 19 százalék különbség legyen. Nem lehet!

Én tehát azt gondolom, hogy eltolják a fogyasztást egyik helyről a másikra. Én most ennek nem az egészségügyi meg egyéb oldalát mondom, mert senki nem bizonyította be, hogy melyik egészségesebb. Egyszerűen arról van szó, hogy a legtöbb élelmiszer Magyarországon, a legtöbb húsféle baromfiból van. Ha a kisembereken akarnak segíteni, akkor azt is le kell vinni 5 százalékra. Nem hiszem, az egyébként mindenki által zseniálisnak és csodálatosnak tartott gazdaságpolitika mellett még az a nagyjából 6-7 vagy 8 milliárd forint, amibe ez kerül, nem lenne kigazdálkodható.

Természetesen mi ennél sokkal nagyobb levegővételt javasolnánk egy egyszeri nagy csökkentéssel, de minimum a helyettesítő termékeknél ezt meg kellene tenni. Erre nem került sor 2014-ben, ’15-ben sem, csak most, ’16-tól lesz majd az egyik témánál.

(12.00)

Az MVH-nak rendkívül magas a maradványa; a Vidékfejlesztési Hivatal keretéről beszélek. Ez csak akkor lehet, hogyha valamilyen fejlesztést nem hajtottak végre. Ez azért baj, mert most indul egy olyan pályázati ciklus, aminek komoly informatikai támogatás kell, és hogyha ez ennek az elmaradása, amit nagyon remélem, hogy ebben az évben már pótoltak, akkor ez komoly problémát jelent. Ebből következően az is kiderül, hogy ugyan mindössze 2 milliárd forintot terveztek a 2014-es költségvetésben európai uniós kifizetésre, a 2 milliárd forint sem került felhasználásra. Tehát azt jelenti, hogy egy évet egyértelműen elvesztegetett a kormány, hogy nem tudta elfogadtatni a vidékfejlesztési programot Brüsszellel.

A másik, hogy nem vállalt kockázatot sem. Csak szeretném jelezni, hogy a 2007-es indulóévnél nagyon komoly kockázatot vállalt be akkor a kormány az állattartó telepek megmaradása miatt, a trágyakezelés fejlesztésének elindítására, ami nemzeti kockázatra történt abban az időben, és ez komoly tétel volt, ez 100 milliárdos tétel volt. Hozzáteszem, utána természetesen az Európa Unió azt elfogadta, mert a rendeletekhez kellett igazítani a magyar támogatáspolitikát, és egy bizonyos határidőhöz kötötték, hogy mikorra legyenek kész ezek a beruházások.

Én most azt gondolom, hogy semmi kockázata nem lett volna a kormánynak, hogyha például az agrár-környezetgazdálkodási rendszer folytatódik, és nem szakad meg egy olyan program, aminek egyébként csak akkor van értelme, ha folyamatos. Ez a program megszakadt. És most látunk egy tervezetet, aminek se füle, se farka, hogy röviden fogalmazzak. Tehát nyilván ez a tervezet nem a végleges program lesz. Ennyit látunk most az MVH honlapján.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt is lehet látni, hogy ami az MVH-ban kialakult, az a botrányos vezetői maffia ragadós, mert most a fiatal gazdák csináltak hasonlót fiktív lakcímekkel, nem valós végzettségigazolásokkal. Erre meg oda kell figyelni, mert ez nem úgy működik, hogy a homlokára csap tizenhat fiatalember, és azt mondja, hogy most bejelentkezünk egy ilyen tanyára, és onnan pályázunk minden 12 millió forintra. Ez úgy működik, hogy ezt valaki szervezi, tisztelt hölgyeim és uraim, és ahhoz, hogy ezt szervezze, azok a hálózatok kellenek, amiről mindenki nyíltan beszél, hogy melyik pályázatíró kihez van bekötve a minisztériumban.

Én azt gondolom, hogy ezeken nagyon gyorsan túl kell lenni, mert borzasztó balhé lesz belőle a most induló pénzügyi ciklusnál. Erről majd szívesen adom át az információkat azoknak, akiket érdekel, csak lehet, hogy pont annak kell átadnom, aki szintén benne van.

Amit én csak szőrmentén említenék, majd kollegáim foglalkoznak vele, hogy érthetetlen számunkra, hogy a 38,3 milliárdos terv, ami a környezetvédelmi célelőirányzatot takarja, miért csak 18,3 milliárd lett. Erre nyilván van épeszű magyarázat.

A folyó kiadások, ami a nemzeti támogatási sor igazából, 3 milliárddal csökkentésre került, zárolásra került, majd utána visszaadták ugyan, de ahelyett, hogy az eredeti célra fordították volna, nemzetközi tagdíjat fizettek be belőle. Ez a gazdák pénze, szeretném jelezni. Ez arra a célra lett elkülönítve, hogy a bajban lévő ágazatokat finanszírozzák.

A nemzeti támogatások sor, van egy ilyen komplett sor, ez 66,2 milliárd, ebből 51,4 lett a teljesítés. Ugyan erre van egy magyarázat, hisz 6 milliárd forint benn ragadt a kárenyhítési alapban. Látszik, hogy oda csak befizetnek, de abból kivenni nem tud senki. Tehát ebben pénz csak akkor maradhat, ha rossz a rendszer, mert rengeteg káresemény volt, azt gondolom, nem kell az összes mindet végigsorolnom, de ha senki nem jut hozzá forráshoz, az azt jelenti, hogy ezen sürgősen változtatni kell. Egyébként ha ezt levonom, még akkor is hiányzik 9 milliárd forint, aminek nem találtam a helyét, tehát egyszerűen nincs meg az oka.

Ami nagyon híres, nagyon-nagy csinnadrattával belengetett program volt, az az osztatlan közös területek kimérése. Jelentem, itt sikerült a 2012-es költséget elhasználni már, az összes többi maradványként 2,2 milliárddal benne van a költségvetésben. Ez egy bukás, ezt el kell hogy ismerje a kormány.

Ugyancsak bukás a sertésprogram. Itt százezer növekményt mondanak, igaz, le is vettek 600 milliót belőle még abból a 2 milliárdból is, ami nagyon kevés, de hát az is biztos, hogy az a pénz pedig csak azért maradt vagy lett az a plusz százezer darab sertés, mert kifehéredett az állomány az áfacsökkentés miatt.

Összegezve az értékelést: az látszik, hogy a nagy propaganda helyett meg a nagy lózungok helyett - tegnap is kizárólag azt hallottunk csak a miniszter úrtól az albizottsági ülésen - most már lassan dolgozni is kellene, és próbálni kellene úgy összerakni egy magyar agrár- és vidékpolitikát, hogy abból tényleg vidékfejlesztés és ne vidékrombolás legyen.

Ezek után nyilván nem tudom azt mondani, hogy támogatjuk ezt a zárszámadást. Biztatjuk a kormányt, hogy az általam is fölsorolt problémákat, áfa, egyéb, ezeket kezelje nagyon sürgősen, mert ez a lényeg, a többi csak festék, amiből van bőven egyébként is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)