Varga Szimeon

VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszö­nöm, elnök úr. Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя от името на Малцинствената комисия в Унгария и от моето име. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket.

Mint a bizottság által felkért szószóló tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslat részletes vitáját lefolytatta, és a következő véleményt alakította ki. A Magyar­ország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat véleményezése során elmondhatjuk, hogy véleményezési jogunk olyan időszakra ter­jed ki, amiben csak részben volt részünk. A magyarországi nemzetiségeknek a 2014. évben, a választások után nyílt nagyobb lehetősége arra, hogy a közpon­ti költségvetéshez, azok előkészítéséhez és elfoga­dásához hozzájáruljanak, illetve hangot adhassanak a nemzetiségeket érintő problémáknak, és annak meg­oldását parlamenti keretek között képviselhessék.

Egy rövid összefoglaló keretében szeretnék áttekintést adni a magyarországi nemzetiségeket érintő főbb területekről. Elsőként említeném a nemzetiségi civil szervezeteket, hiszen ők a nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi identitás letéteményesei.

A nemzetiségi civil szervezetek működési és programtámogatása a 2014. évben 110 millió forint volt, amely hosszú idők óta nem emelkedett. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz a 2014. évben benyújtott érvényes pályázatok azt mutatják, hogy az igényelt támogatások kevés részét lehet csak megítélni forráshiány miatt. A nemzetiségek bizottsága üdvözli és köszönettel vette, hogy a kormányközi nemzetiségi vegyes bizottságok révén több nemzetiségi közösség jutott rendszeresen támogatáshoz. Ugyanakkor szükségesnek mutatkozott, hogy a jövőben változtatni kell ezen a helyzeten. A magyarországi nemzetiségek többsége esetében ez a lehetőség rendszerszerűen nem állt fenn, ezért erre külön forrás biztosítása vált szükségessé, annál is inkább, mivel a nemzetiségi önkormányzatok által átvett nemzetiségi intézmények számának örömteli növekedésével az ez irányú jogos igények már jelentősen emelkedtek és emelkedni fognak.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása területén: a rendkívül sokrétű és szerteágazó feladatokat ellátó országos nemzetiségi önkormányzatok esetében az államháztartási jogszabályok és további törvényi változások, majd a 2014. évi államháztartási és számviteli átállás folyamatosan és tartósan megemelték a működési költségeket. E többletfeladatok ellátása is gondot okozott.

A települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása területén: a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatási rendszerében jelentős változás történt, hiszen a feladatalapú támogatásra történő átállás bevezetése történt meg. Ennek eredményeként viszont alacsony összegűre változott a gyakorlatban az általános működési támogatás mértéke. Tehát a probléma nemcsak az volt, hogy 6-8-10-12 éve nem nőtt a támogatás összege, hanem legalább ilyen súlyos gondként jelentkezett, hogy már az indulásnál is mélyen alulfinanszírozottak voltak. Ezen évtizedes negatív, egyre nyomasztóbb előzményeket követően adódott lehetősége a nemzetiségeknek, hogy az Országgyűlésben szószólói intézmény képviseletével a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezeten már megmutatkozott munkájuk.

A nemzetiségi szószólók álláspontja szerint az előnyösebb feltételek kialakítása érdekében lépéseket kell tenni, mely irányú folyamat már a 2014. év nyarán megkezdődött. Szoros összefogásban elkezdtük felmérni és összeállítani a magyarországi nemzetiségek 2015. évi költségvetéssel kapcsolatos igényeit. Javaslatainkat már jóval a 2015. évi költségvetés benyújtása előtt megküldtük valamennyi frakciónak, szaktárcának. Több héten át tartó folyamatos munkával, több lépcsőben történt egyeztetéssel, kompro­misszumkész nyitottsággal még a költségvetési törvénytervezet általános vitájának megkezdése előtt eljutottunk egy olyan konszenzuson alapuló módo­sító­javaslat-csomaghoz, amelyet a szaktárcák szakmailag megalapozottnak ítéltek, amelynek támogatására minden parlamenti frakció és a független képviselők részéről is megvolt az akarat. Ez egyértelmű áttörést, érdemi, pozitív elmozdulást jelenthet a magyarországi nemzetiségek és a magyar politika kapcsolatában, ugyanis a parlament biztosította a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletét, ennek köszönhetően van lehetőségünk végre kifejteni véleményünket.

A 2013. évben a nemzetiségi intézmények nemzetiségi önkormányzati fenntartásba vagy tulajdonba vétele törvényi lehetőségeinek kibővítésével és az átvett nemzetiségi köznevelési intézmények működési támogatásának érdemi emelésével és normatívvá tételével jelentős előrelépés történt a kulturális autonómia bővítése irányába.

A 2015. évi központi költségvetési törvénytervezethez a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtásra kerülő, az érintett szaktárcákkal, valamennyi parlamenti frakcióval és független képviselőkkel egyeztetett módosító javaslat parlament által történő elfogadása végre érdemi, átfogó javulást ered­ményezhet a magyarországi nemzetiségek életében.

Az új magyar parlament ezen döntése egyúttal súlyt adott és hitelessé tette a nemzetiségi szószólók intézményét, és ez azt jelenti, hogy a magyar politika valóban komolyan gondolja a magyarországi nemzetiségek parlamenti jelenlétét, szerepét, végre valóban egyenrangú partnereknek tekint bennünket.

A 2014. évi központi költségvetési törvényről készített beszámolóval, zárszámadással kapcsolatban az előbb már említettem, hogy részben kötöttség nélkül mondhatok, illetve mondhatunk véleményt, mivel nekünk, a magyarországi nemzetiségeknek és szószólótársaimnak a 2014. évi központi költségvetéshez és előkészítéséhez még nem adatott meg, hogy érdemben is képviseljük az érdekeinket, hogy parlamenti szerepünkkel hangot adjunk a jogos kéréseinknek.

Ezzel szemben a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetre vonatkozó módosító javaslatunkat önállóan állíthattuk össze, egyeztethettük végig, annak végösszegére vonatkozó politikai döntésnél a véleményünket érdemben figyelembe vették, sőt a végösszeg ismeretében, azon belül az egyes nemzetiségi területek prioritásait, a részösszegek nagyságát és belső arányait mi magunk, a Magyarországon élő nemzetiségek dönthettük el.

Először fordult elő az elmúlt 25 év során, hogy a magyar parlament elé úgy kerül majd döntésre a központi költségvetési törvényjavaslat és módosításai, hogy annak a Magyarországon élő nemzetiségeket meghatározóan érintő részeiről nem nélkülünk és a fejünk felett döntöttek, hanem abban a Magyarországon élő nemzetiségek véleményét érdemben meghallgatták és figyelembe vették. Ez méltán és túlzás nélkül nevezhető történelmi változásnak.

Mintegy két éve érezhető igen pozitív változás, amelynek lényege, hogy a magyar politika megértette és megérti: a nemzeti összetartozást, a nemzeti egység megteremtését itthon kell megalapozni a magyarországi nemzetiségek felkarolásával, valódi, biztosított nemzetiségi jogok biztosításával. Csak ez adhat biztos alapot, hitelességet és eredményességet a határon kívül élő magyar nemzetiségekkel kapcsolatos, általunk támogatott és teljesen jogosnak tartott törekvéseknek. Ez mindannyiunk közös érdeke.

Végezetül szeretném elmondani, hogy mi, Magyar­országon élő nemzetiségek is végre őszintén, jó szívvel, hitelesen képviselhetjük érdekeinket a Magyar Országgyűlésben, anyaországainkban és egész Európában, amelyet kiemelt feladatunknak tekintünk. Köszönöm a figyelmüket. Благодаря за вашето внимание. (Taps.)