Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvény talán az ország legfontosabb törvénye. Kiderül belőle, hogy egy kormány milyen társadalomfilozófiát követ, hogy egy adott évben mely társadalmi rétegektől mennyit von el és kinek mennyit juttat a közösből az állam.

A 2014. évi költségvetés végrehajtásának áttekintéséből egyértelműen kirajzolódik a Fidesz teljesen eltorzult, kirekesztő, megbélyegző társadalompolitikája. Az az elosztási rendszer, amelyet az elmúlt 5 évben önök létrehoztak, nem szól másról, mint ahogy Lázár János fogalmazott: akinek nincs semmije, az annyit is ér. Bár tegnap mást is mondott egy bizottsági meghallgatásán az állami cégvezetők lopási hajlamáról, de erről majd később fogok szólni.

Tehát a filozófia lényege, hogy a jól kereső keressen többet, a kiskeresetű pedig keressen kevesebbet.

(10.40)

Tulajdonképpen ez egy fordított mese, egy antimese, egy fordított Robin Hood, ahol a szegényektől vesznek el és azt odaadják a gazdagoknak. A személyi jövedelemadó jelenlegi torz rendszere olyan jelentős mértékben kedvez a magas jövedelemmel rendelkezőknek, hogy ezt a családi adókedvezmény sem képes ellensúlyozni. A háromgyerekesek igen jelentős adókedvezményét pedig csupán egy igen szűk kör, a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők, számszerűen a foglalkoztatottak felső egyötöde képes csak igénybe venni.

A kormány 2014-re 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ehhez képest, ahogy ezt hallhattuk már, 3,6 százalékos volt a GDP-növekedés. Ehhez képest a szociális területre a tervezetthez képest is kevesebbet költött a kormány, nemcsak a GDP arányában, hanem valóságosan, nominális értékben is. A 2014-es tervek szerint az államháztartás a konszolidált funkcionális kiadásaiból még 58,5 százalékot fordított volna jóléti funkciókra, a tényszám szerint viszont mindössze 54,7 százalékát fordította ezekre a kiadásokra. Tehát kevesebbet, mint amennyit eredetileg tervezett. GDP-arányosan még 29,5 százalékot fordított volna az állam 2014-ben a jóléti funkciókra, ebbe beletartozik az oktatás, az egészségügy, a szociális juttatások; az adatokból, a beszámolóból viszont egyértelműen látható, hogy a kormány nemcsak a tervekhez képest, de még a 2013. évihez képest is kevesebbet fordított jóléti kiadásokra. 2013-ban a GDP közel 31 százalékát költötte az állam jóléti kiadásokra, 2014-ben ténylegesen már csak 28 százalék volt ez a szám.

A változás leginkább a szűkebben vett szociálpolitikára, szociális ellátásokra, nyugdíjra, családtámogatásra, munkanélküli-ellátásokra jutó kiadások mérsékléséből adódik. A 2013-as teljesítéshez képest, ami 17,7 százalék volt, a tervezetthez képest, ami 16,7 százalék volt, még ezekhez képest is kevesebb jutott végül, alig több mint 15 százalékot fordított az állam ezekre a célokra. Ezen belül is a társadalombiztosítási ellátásoknál, a munkanélküli-ellátá­soknál és a szociális támogatásoknál láttunk határozott csökkenést. Ennek a politikának a következménye, hogy egy, a Magyar Tudományos Akadémia által idén végzett kutatás szerint a magyarok 38 százaléka komoly anyagi problémákkal küzd. Minden ötödik magyar mélyszegénységben él.

Az Eurostat módszertana szerint az anyagi nehézségek mérésére 9 elemi indikátort használtak a kutatók. 1. A háztartás nem képes arra, hogy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezzen. 2. A háztartás nem képes arra, hogy befizesse a lakbért, a lakástörlesztést, a közös költséget, a közüzemi díjat vagy a pénzkölcsön törlesztőrészletét. 3. A háztartás nem engedheti meg, hogy évente legalább egy hétre elmenjenek nyaralni. 4. A háztartás nem engedheti meg, hogy legalább minden második nap húst vagy azzal egyenértékű ételt egyenek. 5. A háztartás nem képes az otthonát megfelelően fűteni. A háztartásban anyagi okból nincs: 6. automata mosógép, 7. színes televízió, 8. telefon, 9. személyautó. A kutatók aszerint számolják, hogy abban a háztartásban van gond, ahol a 9 elemi indikátorból legalább 3 érvényes. Súlyos a gond, ha ebből a 9-ből 4 érvényes. Ezek alapján a mérőszámok alapján a kutatók kimutatták, hogy a váratlan kiadások a megkérdezettek, a családok 76 százalékának okoznak problémát. Hasonlóan nagy arányban, három válaszadóból kettő mondta azt, hogy nem engedheti meg magának, hogy évente legalább egyszer elmenjen nyaralni. Ennél alacsonyabb, de még mindig meglehetősen magas azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a megfelelő étkezés problémát jelent. Ez a megkérdezettek 25 százaléka. Igen magas arányt képvisel, 20 százalékot, hogy valamilyen fizetési késedelem mutatkozik. Illetve 12 százaléka a megkérdezetteknek azt nyilatkozta, hogy problémát okoz a házuk fűtése.

A kutatás szerint óriásiak a területi különbségek is, Budapesten az emberek 60 százaléka mondja azt, hogy könnyen tudják fedezni a háztartásuk kiadásait, míg a falvakban élők 90 százaléka mondja azt, hogy ez számára nehézséget okoz. A regionális különbségek kelet és nyugat, főváros és vidék között látszanak a foglalkoztatottságban is. Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az összes foglalkoztatott negyede közmunkás volt az elmúlt évben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-es év pénzügyi értékelésekor nem mehetünk el amellett, hogy az energia- és a bankszektorban tavaly igen komoly összegeket, több százmilliárd forintot költött el az állam vásárlásokra. A képviselőtársam is utalt már erre. Az már önmagában súlyos probléma, hogy ennyi pénzből a kórházak összes adósságát ki lehetett volna fizetni, az ápolók, gondozók, dadusok béremelése is fedezhető lett volna. Az viszont tragikus, hogy Lázár János tegnap azt mondta egy bizottsági meghallgatáson, hogy az állami cégek fideszes menedzsmentjei lopnak az agrárcégeknél. Ha ez így van, könnyen elképzelhető, hogy lopnak az energetikai cégeknél és az állami bankoknál is.

Az elmondottak alapján nem is kell csodálkozni azon, hogy közel 600 ezer honfitársunk hagyta el Magyarországot. A Fidesz logikáját végiggondolva ez nem is ennek a politikának a következménye, hanem ennek a politikának a célja. Hiszen tavaly a Magyarországról elvándorolt honfitársaink több mint 1200 milliárd forintot utaltak haza. Milyen jó ez a kormánynak, hiszen nem veszik igénybe a hazai közszolgáltatásokat, kórházakat, orvosi ellátást, gyermekeik nem járnak magyar iskolába, nem használják az utakat, nem kerülnek a magyar államnak pénzbe, miközben hazautalnak több mint 1200 milliárd forintot! Persze, ha a Fidesz elmebeteg eszmefuttatását vesszük figyelembe, amelyet tegnap hallottunk Harrach Pétertől és Rétvári Bencétől a napirend előtti felszólalásuk során, hogy mint gazdasági bevándorlók biztosan nem szavaznának a Fideszre, ez minden szempontból jó a magyar kormánynak.

De a beteges gondolatokat hagyjuk inkább! A lényeg, hogy hiába kábítják az embereket fideszes képviselők csodálatosnak tűnő számokkal, az emberek a saját bőrükön tapasztalják, hogy a Fidesznek nemcsak a hatalommániája és pénzéhsége a hibája, hanem hogy elveszi az esélyt a társadalmi felemelkedéstől, és szegénységbe taszította a magyarok közel 40 százalékát. Ennek a helyzetnek a javítását nemhogy szolgálta volna, hanem ennek a helyzetnek a rontását hozta a 2014. évi költségvetés, és ez a számokban és a kutatásokban is egyértelműen látszik. Éppen ezért követeli a Magyar Szocialista Párt, hogy fizetésemelésre van szükség, szükség van a nettó 100 ezer forintos minimálbérre, szükség van fizetésemelésre a közszférában, és szükséges a minimál­nyugdíj 50 ezer forintra emelése. Ezeket a javaslatokat kell ahhoz támogatni, hogy legalább enyhüljön az a helyzet, amely az önök ötéves kormányzása miatt kialakult Magyarországon.

Mindezek alapján nem tudjuk támogatni a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP pad­soraiból.)