Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt ÁSZ-elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy átláthatatlannak mondott zárszámadást talált a szocialista vezérszónok. Az átláthatatlanság azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy elég határozott negatív véleményt mondjon az ország teljesítményéről, az ország gazdálkodásáról és a költségvetés zárszámadásáról. (Gőgös Zoltán: A lényegre!) Már önmagában itt ellentmondást látok feszülni az indító mondata és az utána elmondottak között.

Eltorzult társadalomszerkezetet szolgál ez a költségvetés, mondja Tóth Bertalan képviselőtársam. Csak annyit teszek hozzá a megjegyzéséhez, ehhez az átláthatatlan társadalompolitikához, amelyet a költségvetés és a zárszámadás az ő elképzelésük szerint nyilvánvalóan szolgál, hogy mindemellett jutott lehetőségünk arra, hogy a bajba jutottakat segítsük, a devizaadósokról beszélek most csak érintőlegesen, jutott 2014-ben is lehetőségünk arra, hogy családtámogatásokon keresztül a családoknál jelentős összegeket hagyjunk, béremeléseket sikerült produkálnunk, és a rezsicsökkentésen keresztül minden magyar családnak tartósan jövedelemnövekedést, kiadáscsökkentésen keresztül valójában jövedelemnövekedést produkált a 2014. évi költségvetés is.

(10.50)

De szeretném az előre elgondoltak szerint a magam és a KDNP álláspontját elmondani és nem csak a szocialista vezérszónokra reagálni, ezért indító mondatként leírom azt a pénzügyi és költségvetési környezetet, amit az Orbán-kormány az alkotmányozás óta magának megszabott, és azóta is ebben a pénzügyi és költségvetési környezetben folytatja a költségvetési gazdálkodást, és minden egyes évben a zárszámadás elfogadásával számot ad erről a gazdálkodásról.

Az Alaptörvény elfogadása, 2011 előtt az jellemezte az akkori alkotmányt, hogy - azt lehet mondani - annak az alaptörvénynek közpénzügyi része, érdemi része gyakorlatilag nem volt, de azért a mindenkori kormánynak megvolt az a lehetősége, hogy ha úri jó dolgukban úgy látták jónak, akkor felelőtlenül és nyakló nélkül eladósították az országot. Ez jellemezte a szocialista kormányok időszakát. Ugyan ez az alkotmányos hiányosság - amit ma már úgy is jellemezhetek, hogy az akkori alaptörvény, az akkori alkotmány ilyen szabályokat nem tartalmazott - az Orbán-kormányt annak idején nem gátolta abban, hogy jelentős adósságcsökkentéseket hajtson végre minden egyes költségvetési évben, ellentétben a szocialistákkal, akik eladósították az országot.

Amikor alkotmányoztunk, amikor elfogadtuk az Alaptörvényt, akkor fontosnak láttuk, hogy egy közpénzügyi fejezetet rögzítsünk az Alaptörvényben, és ebben a közpénzügyi fejezetben a legjelentősebb rendelkezés az adósságfék intézménye, ami az Alaptörvény, tehát a legmagasabb törvény szintjén is gátat szab a felelőtlen gazdálkodásnak. Amikor egy zárszámadást értékelünk, akkor mindig számot is kell adnunk arról - ezt tette államtitkár úr, ezt erősítette meg a Számvevőszék elnöke -, hogy ennek az alkotmányos környezetnek, tehát az Alaptörvénynek, a stabilitási törvénynek, az államháztartási törvénynek és persze a költségvetési törvénynek megfelelt-e az a gazdálkodás, amiről most számot adunk. S mind a két expozét elmondó úr erről adott számot, és ilyen szempontból én is ezt tudom megerősíteni. Ebben a pénzügyi és alkotmányos környezetben, azt mondhatom, hogy az Orbán-kormány költségvetési gazdálkodása 2010 óta minden évben következetes.

Mik azok a költségvetési célok, amiket minden évben meg akartunk valósítani, és ez 2014-ben is így volt? A kormány mindig törekedett arra, hogy a költségvetés hiányát féken tartsa. A kormány mindig törekedett arra, hogy csökkenjen az államadósság. Mindig törekedett arra, hogy a foglalkoztatás bővüljön, és a kormány minden évben törekedett arra, hogy az ország növekedési potenciálja erősödjön. Ezeket a célokat a 2014. évi költségvetés is tartalmazta, és a zárszámadás elfogadásával is megerősíthetjük azt, hogy ezeknek a költségvetési céloknak a teljesülése sikeres volt.

A kormány 2014-ben erőteljesen azzal szembesült, hogy az a magas devizaadósság, ami az államot, a családokat, a vállalkozásokat jellemezte - tehát nincs olyan jövedelemtulajdonos, aki nem volt nyakig eladósodva -, a belső fogyasztás gátja. Ezért 2014-ben olyan intézkedéseket készített elő a kormány, amelyek a devizaadósságot csökkentették. Az elszámoltatás törvényére gondolok, a kötelező forintosításra és a fairbank-törvényre. Majd még szólok erről, hogy ennek milyen kihatása volt már a 2014. évi gazdálkodás során, és milyen hatások jelentkeznek nyilvánvalóan 2015-ben.

Az egyik legfontosabb mutató, amivel mindig mérjük a költségvetési gazdálkodást - s ez a zárszámadási törvény arról tájékoztat minket -, hogy a növekedés, azok a pluszeszközök, amiket az ország gazdasága az előző évhez képest meg tudott termelni, a tervezetthez képest is pozitív. A növekedésünk 3,6 százalékos volt az előző év gazdálkodásához képest. Soha rosszabb teljesítményt ne produkáljon Magyarország, mindig arról tudjunk számot adni, hogy az Európai Unió országai között ez a növekedés a harmadik helyre emeli Magyarországot, a visegrádi együttműködők rendszerében, tehát a közvetlen szomszédaink közül pedig Magyarországot illeti a legnagyobb növekedési hely. Ráadásul ezt a növekedést nem úgy produkáltuk, hogy az egyensúlyt felborítottuk, ami a szocialista kormányok időszakára volt jellemző, nem hitelfelvételekkel produkálta az ország ezt a növekedést, hanem ez a növekedés az ország valós teljesítményi többletéből adódott.

Mi támogatta ezt a rendkívül látványos növekedési többletet? Elsősorban talán a háztartások fogyasztását említem meg. A háztartások fogyasztása a beterjesztett törvénytervezet szerint 1,7 százalékkal nőtt. Mi az, ami e mögött az impozáns szám mögött ott van? Egyrészt ott van egy növekedett foglalkoztatási létszám - a növekedett foglalkoztatottak nyilvánvalóan több fogyasztást is jelentenek -, aztán arról tudunk számot adni, hogy nőttek a nominálbérek, egyértelműen azt tudjuk rögzíteni, hogy 2014-ben növekedtek a nyugdíjak, növekedtek a reálbérek, s ezt nyilvánvalóan segítette a rendkívül alacsony infláció is.

A másik, ami ezt a 3,6 százalékos növekedést nagyban ösztönözte és segítette, az a beruházások alakulása. Már 2013-ban azt mondhattuk, hogy létrejött egy beruházási fordulat, ez a beruházási fordulat 2014-ben erősödött, és nagyon impozáns számokról beszélhetünk. 5200 milliárd forint fejlesztés valósult meg a gazdaságban, a beruházások 14 százalékkal növekedtek. A beruházási ráta 2014-ben a GDP arányában 21,4 százalékos volt.

A 3,6 százalékos növekedést, mint a korábbi években, ezúttal is a jelentős exporttöbblet is segítette. Ez 2014-ben 8,7 százalék volt. A korábbi évekhez hasonlóan ki kell emelni a dinamikusan növekvő járműipari kivitelt. Ráadásul ezt az exporttöbbletet az orosz importtilalom ellenére produkáltuk, mert az orosz importtilalom nyilvánvalóan a magyar gazdaság exportteljesítményét is fékezi, mégis, mondom, 8,7 százalékkal nagyobb exportot tudtunk produkálni, mint az előző évben.

A foglalkoztatottak növekedéséről jelzésszerűen már beszéltem akkor, amikor a háztartások növekvő fogyasztását említettem meg. Fontos megemlíteni, hogy 2014-ben 5,4 százalékos volt a foglalkoztatottak bővülése. Ez összességében 208 ezer embert jelent. A Számvevőszék elnöke is megemlítette, hogy az év végére elértük a 4,1 millió foglalkoztatottat. Tudjuk, hogy honnan indultunk, és tudjuk, hogy hova kellene felküzdenünk magunkat. Mindig Csehországgal szoktuk összevetni magunkat, ahol még mindig jelentősen több embert foglalkoztatnak egy 10 milliós országban, mint amire mi korábban képesek voltunk, de azt gondolom, hogy egyértelműen haladunk ezen az úton. Ha a 16 és 64 év közötti foglalkoztatottak rátáját vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ez 58,1 százalékról 61,8 százalékra nőtt. Ha a 16 és 64 év közöttiek gazdasági aktivitási rátáját vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg a zárszámadási törvény alapján, hogy ez az év végére 67 százalékra teljesült.

Nyilvánvalóan mindig kérdéses az, hogy hogyan alakul a munkanélküliek száma.

(11.00)

Azt gondolom, dicséretes és nagyon szép szám az, amit a két expozét elmondó is rögzített, hogy 2,5 százalékkal csökkent a munkanélküliség, az év végére 7,7 százalékon állt. Amikor a bérindexek kedvező alakulásáról beszélünk, és itt megint visszautalok a szocialista megszólalók mondataira, akik az egész társadalompolitikánkat rendkívül igazságtalannak tartották (Gőgös Zoltán: Mert az is.), tehát a bérindexek alakulása kapcsán a pedagógusok többletjuttatását, a rendvédelmi szervezetekhez tartozók többletjuttatását említeném meg elsősorban. Ha nem is ilyen mértékben, de jutott a szociális szférában és az egészségügyi intézményekben dolgozóknak bérben többletjuttatás.

Az infláció; valamikor álmodni nem mertük volna, hogy egyszer azt fogjuk kimondani: 0,2 százalékos. Tehát gyakorlatilag nem volt pénzromlás az országban. Az alacsony olajárak és a rezsicsökkentés ezt az alacsony inflációt persze nagyban segítette. Valamikor, emlékezve még arra, hogy milyen inflációs számokról kellett számot adnunk tízegynéhány évvel ezelőtt, el nem tudtam képzelni, hogy Magyarország is megéli ezt az üdvös állapotot, hogy nincs pénzromlás az országban.

Magyarország nettó kifizetési képessége a GDP arányában 8,3 százalékra nőtt. Mi teszi ezt lehetővé, vagy mi tette lehetővé ezt a 2014-es esztendőben? Egyrészt, már utaltam rá, jelentősen nőtt az ország exportja, ugyanakkor az országból történő jövedelemkiáramlás erőteljesen csökkent. Ennek egyik tényezője a külső államadósságunk leépülése, emiatt nyilvánvalóan a kamatfizetési kötelezettségeink is csökkentek.

De ami még itt fontos, és ezt szívesen említem meg, mert erről Tóth Bertalan is beszélt, hogyan értékeljük azokat az embereket, akik külföldön vállalnak átmenetileg munkát; mert ezek a magyarok jelentős összegeket utalnak vissza Magyarországra. A Tóth Bertalan által idézett szám 1200 milliárd. Én ezekről az emberekről mindig úgy beszélek, és meggyőződésem, hogy ez a helyes álláspont, hogy ezek egyrészt szorgalmas emberek és tudással rendelkező emberek, akik az egységes európai uniós piacon is képesek eladni saját munkaerejüket. (Gőgös Zoltán: Csak itthon nem.) Nyilvánvalóan tökéletesen tudom, hogy boldogabban tennék, ha ezt Magyarországon tehetnék meg, de ameddig Magyarország nem tud az általunk vártnál is több munkalehetőséget biztosítani, ezeknek az embereknek a teljesítményéről csak megsüvegelve lehet beszélni, mert képesek arra, hogy Lisszabontól a Baltikumig és Skandináviától Szicíliáig eladják a tudásukat. Tehát szorgalommal, képességekkel rendelkező emberek, és teljesítmény van mögöttük. Róluk tehát így célszerű, azt gondolom, beszélni.

És persze hozzájárult a nettó finanszírozási képességünk növekedéséhez az a 6 milliárdos transzfer is, ami az Európai Unióból Magyarországra érkezett. Ezt Burány Sándor elintézi úgy, hogy ez egyszeri kifizetési siker, és nem a kormány teljesítménye. Tisztelt képviselő úr, alapvetően a kormány teljesítménye. Ahhoz, hogy a kormány produkálni tudja azt, hogy ekkora összeget tudjon kifizetni, ezeket a forrásokat el kellett tudni érni Brüsszelben, amire önök annak idején képtelenek voltak. Működtettek egy olyan európai uniós kifizetési intézményrendszert, ami tényleg átláthatatlan volt, ellentétben ezzel a költségvetéssel, és nagyon szívtak le onnan forrásokat.

A kormánynak határozott célja az volt, hogy átalakítja ezt az intézményrendszert. Tállai András beszélt arról, hogy ezeknek a programoknak az irányítói bekerültek a minisztériumokba, a Miniszterelnökség összehangoltan mozgatja ezeknek az irányítóit, és ennek az átalakult intézményi szerkezetnek meg az erőteljes politikai akaratnak az eredménye az, hogy sikeresen tud pályázni Magyarország, és a sikeres pályázatok mögött nyilvánvalóan nagyobb kifizetések is vannak. Tehát nem lehet elintézni azzal, hogy ez egy egyszeri siker, és ehhez nincs köze a kormánynak. Nem! Ez nem egy egyszeri siker, mert ez, reméljük, folytatódni is fog, és a kormány teljesítménye ebben nagyon benne van; nem a Jóisten ajándéka, ellentétben azzal, amit az időjárás kapcsán említett meg a szocialista vezérszónok. Az időjárást kétségtelenül nem tudjuk befolyásolni, a jövőben is kevésbé törekszünk erre, talán azt megemlíthetem, hogy a Jóistennel nagyobb barátságban vagyunk, mint az előzőek, és lehet, hogy ez is belejátszik a mezőgazdasági teljesítmény alakulásába.

Az államadósságunk alakulása kapcsán az előzőekből adódóan azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az államadósság az európai uniós módszertan szerint 76,9 százalékra csökkent az előző év 77,3 százalékáról. Amíg van hiányunk és van államadósságunk, nyilvánvalóan ezt a hiányt valamilyen módon finanszírozni kell. Ezt a kormány sikeresen tette, sikeresek voltak 2014-ben az állampapír-kibo­csátások, és ezekért az állampapírokért egyre kisebb felárat kellett fizetnie Magyarországnak, a magyar költségvetésnek, mert a külföldi piacok is elismerik ilyen szempontból a magyar gazdaság vagy a magyar költségvetés teljesítményét. Összességében azt mondhatom, hogy az államadósság csökkenése is azt eredményezte, hogy az ország külső kitettsége nagymértékben csökkent.

A növekedésről már beszéltem, de a hiány kapcsán, ami rendkívül fontos tényező, azt mondhatom, hogy a vártnál kedvezőbben alakult, hiszen a költségvetési törvény ezt a hiányt 2,9 százalékban tervezte meg, ezzel szemben a hiány 2,5, más módszertan szerint 2,6 százalékra teljesült. A kormány éveken belül is… - azt mondhatom, más gazdaságpolitikát folytatott 2014 első félévében, és más politikára volt lehetősége a második félévben. Mert a kormányt 2010 óta ebben a megváltozott pénzügyi-gazdasági környezetben, amit önmagunk számára rajzoltunk meg, mindig is jellemezte az óvatos gazdálkodás. Ez 2014-ben is így volt az első félévben, mert az első félévben a kormány óvatosságból 110 milliárd forint egyensúlyjavító intézkedésről döntött. Az Állami Számvevőszék elnöke ezt úgy jellemezte, hogy szigorításokat hajtott végre a költségvetési gazdálkodásban. És amikor a kormány azt látta 2014 második felében, hogy a gazdaság növekedése erőteljes, a gazdaság növekedése kiszámítható, a gazdaság növekedése produkál olyan többleteket is, amit nem vártunk, akkor feloldotta az első félév szigorítását, és az év egészében 55 milliárd forint többletkiadást is teljesített.

Jutott pénz a közutak finanszírozására, ezt nagyon fontosnak tartom, jutott pénz az Eximbank tőkeemelésére, jutott pénz arra, hogy előkészítsük az elektronikus közúti árufuvarozási rendszer bevezetését, ez is jó néhány milliárdot jelentett, és jutott pénz vagyongyarapításra is. Erről a szocialista vezérszónokok szintén negatív módon szoktak beszélni. Én fontosnak gondolom, hogy ha van lehetőségünk az ország vagyonát gyarapítani, és erre képesek vagyunk, az állami vagyont növelni, akkor ez egy érdemi teljesítmény. És jutott pénz, nem annyi, amennyit szerettünk volna, de jutott pénz gyógyító és megelőző ellátásra is.

Az önkormányzati alrendszerről, ami sokunk számára fontos, csak azt kívánom megjegyezni, amit Domokos elnök úr és Tállai államtitkár úr is megemlített: stabilizálódott az önkormányzatok finanszírozása. Ezt azért fontos megemlíteni, mert 2014 előtt nem sokkal, ugye, az önkormányzatokat egy teljesen más gazdasági pályára állítottuk át, miután a kormány az adósságukat elvonta, és ez az új önkormányzati finanszírozási rend a korábbiakhoz képest is stabilitást mutat. Ez fontos, hiszen az önkormányzatok nyújtják a legalapvetőbb szolgáltatásokat a településeiken élő lakosságnak.

(11.10)

Tehát, tisztelt Országgyűlés, utolsó gondolatként én azt kívánom magamnak, hogy bárcsak sok olyan zárszámadást élhetnénk meg vagy olyan zárszámadást tárgyalhatnánk, mint amilyen a 2014. évi volt, ami egy sikeres költségvetési év zárásának tükre. A KDNP-frakció nevében azt mondhatom, hogy mi támogatni fogjuk ezt a zárszámadást, és ezt kérem az Országgyűléstől is. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)