Magyar Zoltán (Jobbik)

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Éppen a Kossuth téren zajló tüntetésről rohantam vissza, hogy el tudjam mondani a napirend utánimat. Ugyanebben a témában zajlik egyébként a megmozdulás, és nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen egy olyan aljas, gátlástalan húzásra készül a kormány azzal, hogy a maradék állami földeket, azt a 380 ezer hektárt eladja, amire, azt hiszem, a legkőkeményebb Fidesz-szavazók se számítottak még akár fél évvel korábban sem.

A legborzasztóbb persze az egészben az, hogy az az érvrendszer, amit felépített a kormány, egyrészt hazug, másrészt viszont nagyon álságos, és abban bíznak, hogy működni is fog, és talán el tudja altatni a társadalom figyelő tekintetét. Azt az egyszerű kommunikációt választották, hogy legyen a föld azé, aki megműveli. Ugye, milyen jól hangzik? Tényleg sokaknak nagyon szimpatikus lehet ez a kijelentés, ha nem gondolunk bele, hogy ez valójában a gyakorlatban mit fog jelenteni.

Azt is állítja a kormány, hogy a 300 milliárd forintos bevételre nagy szüksége van a költségvetésnek, ezért el kell adni ezeket a földeket. Azt már viszont nem teszi hozzá - és itt jön be az egészbe az aljasság -, hogy ez a 300 milliárd forint nem értelmezhető önmagában, ugyanis az állam soha többé nem jut hozzá már ezen földterületek után a földbérleti díjhoz; illő lenne ezt is levonni belőle. Vagy illő lenne azt is figyelembe venni, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által juttatott kedvezményes hitel költségét, amit a majdani földvásárlóknak biztosít a magyar állam - már hogy ez kedvezményes legyen -, szintén az adófizetőkkel fogják lenyeletni. Ezeket figyelembe véve a képlet leegyszerűsödik, és kimondhatjuk azt, hogy az adófizetők kárán a fideszes holdudvarhoz kerül az állami vagyon.

Szintén hazug az a politika, amikor azzal érvelnek, hogy azért szükséges most ezt a földprivatizációt végrehajtani és véghezvinni minél előbb, mert az a csúnya Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a földforgalmi törvény tekintetében. Sajnos az eljárás ténye igaz, és én is elképesztőnek tartom, hogy ezt a harmatgyengére sikerült földtörvényt is kritizálja Brüsszel, de ennek egyáltalán nem kellene hogy az legyen az eredménye, hogy eladják az állami földeket, ugyanis ha ez a kötelezettségszegési eljárás hazánkra nézve negatívan végződik - és erre sajnos minden esély megvan -, és bekövetkezik az a tragédia, hogy társas vállalkozásoknak is ugyanolyan feltétellel kell majd földtulajdont biztosítani, mint magánszemélyeknek, akkor sem jelenti ez azt, hogy automatikusan az állami föld, mondjuk, kft.-khez kerülne, hiszen ez csak akkor következik be, ha piacra bocsátjuk ezt a földet. Arra senki nem kényszerítheti a magyar államot, hogy a saját tulajdonát egyébként eladja, sőt pont ezzel kerül majd veszélybe, ezzel kerül majd társas vállalkozások kezébe a magyar föld, hiszen ellenőrizetlenül olyan személyekhez kerül, akik a megváltozott életkörülményük miatt vagy egyáltalán spekulációs okokból el fogják majd adni ezt a földet, amikor majd megközelíteni a nyugat-európai árszínvonalat.

Ezek voltak azok a legfontosabb tényezők, amelyekre fel akartam hívni a figyelmet, hiszen nagyon fontosnak tartom, hogy a társadalom többségével megértessük, hogy itt egyáltalán nem arról a jóságos szlogenről van szó, amit a kormány hangoztat, hogy azé legyen a föld, aki megműveli.

Arról nem is beszélve, hogy a korábbi ígéretekkel is teljesen szembemegy. A 2010-ben, még Ángyán József államtitkársága alatt kidolgozott nemzeti vidékstratégia éppen az ellenkezőket fogalmazta meg, éppen arról szólt, hogy az állami szerepvállalást növelni kell a magyar vidéken, növelni kell az állami földek arányát, azért, hogy az állam bele tudjon szólni abba, hogy mi történik a területein, a földjén, az ország egy részén; azért, hogy bele tudjon abba szólni, hogy ne csak iparinyersanyag-termelés zajlódjon ebben az országban. Ugyan mezőgazdaságnak csúfoljuk, de lássuk be, hogy a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó termesztését elég nehéz mezőgazdaságnak hívni. Ez egy iparinyersanyag-termelés, amit javarészt feldolgozatlanul adunk el nálunknál szerencsésebb fejlődésű országokba későbbi feldolgozásra.

Szintén nem lesz most már az államnak lehetősége arra, hogy az ígért demográfiai földprogramot beindítsa. Ehhez is állami föld kellene, hogy azt mondjuk fiatal pároknak, hogy igenis érdemes falun maradnod, igenis érdemes gyermekeket vállalnod, letelepedned, az állam ehhez segítséget nyújt, és ha betartottad, amit vállaltál, akkor akár életed végéig is művelheted ezt a földterületet.

Szintén nem lesz lehetőség már szociális földprogramot indítani, pedig ez is kormányzati ígéret volt, még 2012 tájékán is hangoztak el ilyen kijelentések. A legszegényebb régiókat fogja ez az intézkedés is leginkább sújtani.

Azt pedig, hogy miért gondolom, hogy borítékolható, hogy a fideszes holdudvarhoz kerül ez a terület, egy következő felszólalásomban fogom kifejteni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)