I/50

TUZSON BENCE (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Először is államtitkár úrnak, aki jelen van, szeretnék gratulálni a pozíciója elnyeréséhez, és jó munkát kívánni. Az interpellációm alapján azonban egyre inkább olyan kép rajzolódik ki, amikor a TISZA-kormány és Magyar Péter elsősorban Facebook-bejegyzésekkel kommunikál, és nem jogszabályalkotással reagál a társadalmat érintő kihívásokra. Amikor végre azonban azt látjuk, hogy valamilyen irányvonal rajzolódik ki, akkor azt is látnunk kell, hogy mindezeknek a célja nem más, mint az alkotmányos szervekbe vetett bizalom aláásása és a személyre szabott, olykor kicsinyes politikai bosszú.

Az elmúlt időszakban Magyar Péter ‑ először mint a TISZA Pártnak az elnöke és a későbbiekben pedig mint miniszterelnök is ‑, a törvényesen megválasztott közjogi méltóságokat nyilvánosan lemondásra szólította fel, illetve nyíltan megfenyegette őket, hogy a hatályos jogszabályok kereteit túllépve, ha kell, alaptörvény-módosítás útján el fogja távolítani őket a hatalomból. Olyan tisztségviselőkről beszélünk, akik a mandátumukat az Alaptörvényben és más jogszabályokban rögzített teljes felhatalmazás alapján, demokratikus legitimációjuk szerint nyerték el, és ez jogilag vitathatatlan.

Ezek közül is kiemelkedik a miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szembeni fenyegetése. Az Alaptörvény 12. cikke értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, ennek ellenére Magyar Péter felszólította őt lemondásra, és azt mondta, ha ő nem távozik önként a hatalomból, akkor akár alaptörvény-módosítással, illetve a szükséges jogszabály-változtatásokkal el fogja őt távolítani.

Mindezek alapján kérdezem miniszter asszonyt, államtitkár urat, hogy összhangban áll‑e a jogállamiság és az alkotmányosság elvével az a fajta nyomásgyakorlás, amely során egy politikai szereplő konkrét fenyegetést megfogalmazva, nyilvánosan lemondásra szólítja fel a közjogi méltóságokat, akik megbízatásukat teljes mértékben törvényes eljárás keretében nyerték el. Mennyiben egyeztethető össze mindez a jogbiztonság elvével, illetve nem ássa‑e alá a közjogi intézményrendszerbe vetett bizalmat, ha a miniszterelnök személyre szabott jogalkotás keretében, aktuálpolitikai érdekek alapján, konkrét személyek eltávolíthatósága érdekében helyezi kilátásba az Alaptörvény módosítását?

Korábban a jogászi szakmában már több alkalommal kifogás tárgya volt a személyre szabott jogalkotás. Ön szerint, akinek a minisztere a szakmájának egyik jeles képviselője, és aki nemrég dékán volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), most meg Magyarország igazságügyi minisztere, elfogadható‑e ez az eljárás, és hogyan szolgálja mindez az alkotmányos intézmények stabilitását? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz-KDNP soraiból.)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a gratulációt. Hálás vagyok, hogy a feszes menetrendjébe belefért az is, hogy megtisztel minket a jelenlétével. Azt néztem, hogy 1 óra 26 percet sikerült késnie, úgyhogy féltem, hogy ezt a választ valamelyik kamerába nézve tudom megadni. Köszönöm, hogy itt van. (Derültség. ‑ Zaj a Fidesz-KDNP soraiban.)

A válaszom pedig az alábbi: a közélet minősége, a demokratikus intézményrendszer stabilitása és a társadalmi bizalom szempontjából kiemelten fontos kérdés, hogy milyen normák mentén zajlik a politikai vita, valamint hogyan alakul a jogalkotás gyakorlata egy adott országban. A képviselő úr által felvetett kérdés egyszerre érinti a politikai kultúra, az alkotmányosság és a társadalmi felelősségvállalás területét, ezért különösen indokolt, hogy árnyaltan és a teljes összefüggésrendszert figyelembe véve közelítsünk hozzá.

(15.40)

Az, hogy egyes közjogi méltóságokat országgyűlési képviselők lemondásra szólítanak fel, sem a jog nyelvén, sem pedig a hétköznapi értelemben vett nyelvi kultúrában nem minősül fenyegetésnek, a politikai viták természetes velejárója a kritika, sőt adott esetben az éles bírálat is. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy a közéleti szereplők fokozott társadalmi figyelem mellett végzik tevékenységüket, ezért döntéseik és kommunikációjuk gyakran intenzív reakciókat váltanak ki.

Egy demokratikus rendszer egészséges működéséhez hozzátartozik, hogy a társadalomnak lehetősége legyen kritikát megfogalmazni a hatalomgyakorlással kapcsolatban. A személyre szabott jogalkotás sem jogállami, sem demokratikus szempontból nem tekinthető elfogadott gyakorlatnak, a TISZA vonatkozásában természetesen ilyenről szó sem lehet. A törvényhozás alapvető rendeltetése ugyanis az, hogy általános érvényű, minden állampolgárra és szervezetre egyformán alkalmazandó szabályokat alkosson. A jogbiztonság, az egyenlőség és az alkotmányosság elve csak akkor érvényesülhet maradéktalanul, ha a jogalkotás átlátható és kiszámítható.

A TISZA-kormány működésének egyik alapelve, hogy a törvények mindig társadalmi problémákra, gazdasági kihívásokra vagy intézményi szükségletre reagáljanak, ne pedig konkrét személyek igényeihez igazodjanak. Márpedig most az Igazságügyi Minisztérium egyik legnagyobb feladata a jogállamiság és a jogbiztonság helyreállítása, a hatalommegosztás érvényesítése, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerének ismételt megteremtése útján a társadalom intézményekbe vetett közbizalmának helyreállítása. Éppen ezért a TISZA-kormány következetesen arra törekszik, hogy a jogalkotási folyamat szakmai alapokon, széles körű egyeztetés mellett és átlátható módon történjék. A cél egy olyan kiszámítható állami működés kialakítása, amelyben minden állampolgár biztos lehet abban, hogy a törvények nem egyes emberek ellen vagy érdekében, hanem az ország egészének javára születnek meg.

Ez nemcsak politikai vállalás, hanem a jogállami működés egyik legfontosabb garanciája is, melyet a TISZA-kormány eddig is és ezután is teljesíteni fog. Köszönöm. (Taps a TISZA padsoraiból.)

TUZSON BENCE (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Államtitkár úr, egy interpellációra azért ennél konkrétabb választ várunk. Amikor fölteszünk egy kérdést, akkor a kérdésre illik némi választ adni, még akkor is, ha kínos. Amit ön elmondott, az teljesen ellentétben áll azzal, amit az önök miniszterelnöke képvisel (Magyar Péter: Volt is konkrét kérdés?), meg amilyen előterjesztés egyébként most az asztalon fekszik, mondjuk, az alaptörvény-módosítás kapcsán. Az egyértelműen személyre szabott jogalkotás, tehát az, hogy valakire, csak arra a személyre vonatkozólag alkotunk jogot, az bizony személyre szabott jogalkotás.

De sok sikert kívánok ahhoz, hogy érvényesíteni tudja ön és miniszter asszony, amit elmondott, mert az, amit önök csinálnak, és amit a miniszterelnök képvisel, pont az ellenkezője ennek. Ezért sajnálattal kell közölnöm önnel, de a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz padsoraiból. ‑ Magyar Péter: Jó hír!)