A/480

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A mezőgazdasági őstermelők, az őstermelő családi gazdaságok, az egész magyar gazdatársadalom rendkívüli időjárási viszonyok közepette küzd, harcol és próbál termelni az elmúlt öt-hat esztendőben.

A mezőgazdasági kárenyhítési rendszer még a nevében foglalt funkció ellátására is alkalmatlan, és ez nem csak most van így, ez mindig is így volt, nem egy újszerű, nem egy új keletű jelenség. Ennek legalább két oka van. Az egyik az összegszerűség. Ebbe a kasszába a gazdák teljesítenek befizetést, az állam az „egy forinthoz egy forintot” elv alapján ugyanannyival kiegészíti, és jár még némi uniós kiegészítés is. Ez nagyjából 30 milliárd forintot tesz ki. Nem kell matekzseninek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: amikor legalább 50 milliárd forint az idei tavaszi fagykár, és legalább 500 milliárd forint lesz az aszálykár, akkor ez a valós károknak vagy bevételkieséseknek az elenyésző töredékére elegendő csak.

De van egy másik nagy probléma is: még ha a kasszában több pénz is lenne, akkor is azt látjuk, hogy a számítási modell szabályai elavultak, de leginkább mindig is alkalmatlanok voltak a valós kárenyhítésre. Ez azt jelenti, hogy a káreseményt megelőző öt év átlagát veszik alapul, a legjobb és a legrosszabb évet kiveszik ebből, és a köztes három év termésmennyiségét veszik a kártérítés alapjául. Csak tekintettel arra, hogy az aszály, főleg az aszály és a tavaszi fagy miatt ennek a három évnek is rendkívül alacsony a termésmennyisége, eleve a számítási, a vetítési alap is rendkívül torz, eleve esélytelen a gazda arra, hogy a valós kárának megfelelő összeget kapjon. Ez a másik oka annak, hogy csak az elenyésző töredék jár.

Még akkor nem beszéltünk azonban arról, hogy a tudomány, a technológia legmagasabb színvonalán történő védekezés esetében is - főleg a tavaszi fagyra gondolok, akár légkeveréses, akár hőtermeléses módszerre, akár koronaszint feletti permetezésre - lehetetlen megfelelően és százszázalékosan védekezni.

Éppen ezért kérdezem önt, tisztelt államtitkár asszony, hogy a következő évben tervezik-e ennek a rendszernek az átalakítását, ha igen, akkor összegszerűségben mit kívánnak változtatni, milyen irányban és milyen arányban terveznek változtatásokat, és egyetért-e ön, vagy egyetértenek-e önök a Mi Hazánkkal abban, hogy a jelenlegi rendszer tarthatatlan, értelmetlen, hiszen a valós károk elenyésző töredékét fedezi csak. Várom nagy tisztelettel érdemi válaszát. Köszönöm szépen.

DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt szeretném leszögezni, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert folyamatosan fejlesztjük, és amint lesznek újabb fejlemények, arról természetesen értesíteni fogjuk önt is és a gazdákat is.

Viszont érdemes megnézni, hogy már az elmúlt időszakban, mióta a TISZA kormányra került, milyen fontos lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a gazdák kárait és helyzetét enyhítsük. Az aszály, a tavaszi fagykárok és a piaci nehézségek egyszerre terhelik ezt az ágazatot, és habár a korábbi években ezek mind rendkívüli eseménynek számítottak, manapság már egyre gyakrabban előfordulnak, gyakorlatilag minden évben számítanunk kell rájuk.

A magyar gazdák most is rendkívül nehéz helyzetben vannak, és ezen az elmúlt 16 év elhibázott intézkedései egyáltalán nem segítettek. Mi elfogadhatatlannak tartunk egy olyan rendszert, amelyben először megvárják, hogy tönkremenjen a termés, aztán pedig hónapokkal később megpróbálnak valamennyit visszaadni kártérítés címén a gazdáknak. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy egy rendkívüli agrármentőcsomagot vezet be. A gazdák likviditása érdekében szeptembertől megkezdjük a támogatások előrehozott kifizetését, és összesen mintegy 106 milliárd forintot juttatunk el ilyen formában a gazdálkodókhoz a megszokottnál jóval korábban és akár 75 százalékos előleg formájában.

(17.30)

A tavaszi károk enyhítésére pedig hektáronként százezer forintos előleget biztosítunk, és további 6 milliárd forint uniós forrást vonunk be az ágazatba. Emellett a kormány épp az előző héten döntött arról, hogy a kamara idén több mint 400 ezer gazda esetében eltekinthessen a tagdíj beszedésétől. Ez összesen mintegy 18,6 milliárd forint tehermentesítést jelent. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

De szeretnék még egy dolgot leszögezni. A károkat ugyan ki kell fizetni, de meg kell akadályozni azt is, hogy ez újra és újra bekövetkezhessen. Ezért, ahogy a programunkban is ezt vállaltuk, a kárenyhítés mellett a vízmegtartásra és az alkalmazkodásra, a gazdaságok ellenálló képességének növelésére fordítunk figyelmet. Köszönöm. (Taps a kormánypárt soraiban.)

DR. APÁTI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Egyetértünk azzal, támogatjuk a kormányt azon törekvésében, hogy minél hamarabb fizessen ki összegeket, előlegeket folyósítson, csak ez az összegszerűségen érdemben nem fog változtatni, és a rendszerbe kódolt lehetetlen számítási alapon sem fog érdemben változtatni.

Jó ötletnek tűnne a piaci biztosítók bevonása, csak nem úgy, ahogy erre most sor kerül, ugyanis már csak négy piaci biztosító vállal mezőgazdasági káreseményre valamilyen biztosítási fedezetet, de a tavaszi fagyra és az aszályra egyik sem vállal. Tehát ami a biztosítónak óriási kifizetési kötelezettséget keletkeztetne, arra nem vállalnak. Nyilvánvalóan megpróbálják lehúzni a gazdákat, arra vállalnak, amire nem kell kifizetni, ami meg a legnagyobb károkat okozza, ott eleve biztosítást sem lehet kötni. De ha még lehetne is kötni, olyan költségesek ezek a biztosítások, hogy akkor a magyar parasztember gyakorlatilag a biztosítóknak dolgozna. Tehát ez sem jelent megoldást.

A korszerű technológiák elterjesztése pedig olyan költségigényes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy a jelenlegi felvásárlási árak mellett, még uniós támogatások mellett is a soha meg nem térülő kategóriát jelenti. A probléma tehát jóval mélyebb annál, mint amiről kétszer három percben lehetne beszélni, úgyhogy javaslom, erre a közeljövőben térjünk még vissza. Köszönöm szépen.

DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Mint azt mondtam, folyamatosan fejlesztjük a rendszert, úgyhogy dolgozunk a megoldáson. Viszont azt azért szeretném kihangsúlyozni, ahogy ez ma is bebizonyosodott, miniszterelnök úr a napirend előtti felszólalásában is kiemelte, hogy az elmúlt néhány hónapban megtapasztalhattuk, hogy a lopás megállításával a költségvetésben igen jelentős forrásokat lehetett volna megspórolni, ezeket akár aszálykezelésre vagy öntözésre is lehetett volna fordítani. A TISZA-kormány ezeket ilyen jellegű beruházásokra kívánja a jövőben fordítani. (Taps a kormánypárt soraiban.)